Kegyelem N�ktek �s B�kess�g!   Bevezet�s J�zust keresztre fesz�tett�k �s meg�lt�k. Mi�rt is?  Mert vall�si vezet�k�nt tekintettek r� az emberek. Vall�si vezet�k pedig a jeruzs�lemi zsid� templom f�papjai lehettek csak, mert a csak zsid� vall�s gyakorlata volt megengedett, �s ez volt a hivatalos �llamvall�s. Minden m�s hit, ideol�gia, Isten l�ny�nek m�s elk�pzel�se eretneks�gnek, pog�nys�gnak volt t�rv�nyileg elrendelve, �s azok hirdet�ire, mint hamis pr�f�t�kra, a templomi t�rv�ny hal�lb�ntet�st �rt el�. J�zust is ilyen „hamis pr�f�t�nak” tartott�k a zsid� „vall�svez�rek”, mert nem a kegyetlen, uralkodni akar�, zsid� vall�spolitika �ltal eszm�nyes�tett Jehov�t isten�tette, hanem a mindenkit egyform�n szeret� Mennyei Atya gondvisel�i j�s�g�t dics�rte �s Igazs�g�t tan�totta. Ez�rt akart�k �t a zsid�k meg�lni, ahogyan az evang�liumokban olvashatjuk: „…Meg akartok engem �lni, mert az �n besz�demnek nincs helye n�latok. �n azt besz�lem, amit az �n Aty�mn�l l�ttam, ti is azt cselekszitek az�rt, amit ti az aty�tokn�l l�ttatok.” (J�nos 8:37-38.) J�zus hat�rozott k�l�nbs�get tesz az � mennyei Atyja �s a zsid�k atyja - Jehova - k�z�tt, akit nem ismert el Istennek az evang�liumi tud�s�t�s szerint, mert �gy nyilatkozik r�la: „…Ha Isten volna a ti aty�tok, szeretn�tek engem, mert �n az Istent�l sz�rmaztam �s j�ttem…. Ti az �rd�g aty�t�l val�k vagytok, �s a ti aty�tok k�v�ns�gait akarj�tok teljes�teni. Embergyilkos volt az kezdett�l fogva, �s nem �llt meg az igazs�gban, mert nincs benne igazs�g. Amikor hazugs�got sz�l, a saj�tj�b�l sz�l, mert hazug �s a hazugs�g atyja. ” (J�nos 8:42-44.) K�s�bb a zsid�k r� is k�rdeznek? „…. Nem j�l mondjuk mi, hogy szamarit�nus vagy �s az �rd�g van benned?” (J�nos 8:48.)             J�zus sz�let�s�t kar�csonykor, azaz Gurus�nykor �nnepelj�k az �jra �led� f�nyben. J�zus k�vet�s�nek �tja azonban nem k�nny�, mert tan�t�s�nak csak igen kis r�sz�t foglalj�k magukban a kereszt�nys�g evang�liumai, melyeknek alapvet� szelleme az, hogy „J�zus �ldozati b�r�ny, akinek v�re elveszi az emberis�g b�neit”. Ez a hitt�tel teljesen a zsid� vall�sban gy�kerezik �s bizony�t�ka annak, hogy nem J�zus Urunk alap�totta a mai kereszt�ny vall�sokat, hanem legnagyobb ellens�ge - Saul rabbi - a kereszt�nys�g Szent P�lja, aki sohasem hallotta J�zus szavait, fogalma sem volt arr�l, hogy mit tan�tott, hanem a zsid�s�g �j szekt�j�t alap�totta meg tanaival, melyeknek alapt�tele az, hogy „v�ront�s n�lk�l nincs b�nbocs�nat.” (Zsid�khoz �rt levele 9:22.)  Ez�rt lett a kereszt�nys�g hivatalos neve „zsid�-kereszt�nys�g”. Ez�rt nem tal�ljuk meg az evang�liumok k�z�tt J�zus tan�tv�nyainak �r�sait. Ugyanis a j�zusi tan�t�s, az Istenfi�s�g tudat�nak lelk�nkbe val� k�zvetlen be�ltet�se, Istenhez val� k�zvetlen tartoz�sunk, Isten �s lelk�nk homogenit�sa mind-mind hi�nyoznak azokb�l az �r�sokb�l, amelyet a kanoniz�lt, zsid� szellem� evang�liumok tartalmaznak. Nem sz�lethett�nk b�n�snek; ez ellenkezik az isteni t�rv�nyekkel, �s a j�zan �sszel. �gy nincs sz�ks�g bizonytalan megv�lt�sra sem. J�zus sohasem mondta azt, hogy „b�nben sz�lett�nk”. Azt sem, hogy � a „megv�lt�”. Ez a zsid�-kereszt�ny vall�stan�t�s, az �n. „paulinista” teol�gia �ll�spontja. J�zus felvil�gos�t� szavait megtal�ljuk J�nos evang�list�n�l, amint mondja: „�n vil�goss�gul j�ttem e vil�gra, hogy senki ne maradjon s�t�ts�gben, aki engem hisz.” (J�nos 12-46.)   J�zus sz�let�si helye „…l�sd meg, hogy Galile�b�l nem t�madt pr�f�ta.” (J�nos 7.52) „…csak nem Galile�b�l j�n el a Krisztus?...  „D�vid magv�b�l �s Betlehemb�l, ama v�rosb�l j�n el a Krisztus, ahol D�vid vala?” J�nos 7:41-42) Van teh�t h�rom helysz�n�nk: Galilea, Betlehem �s D�vid v�rosa. Galilea: ez az elnevez�s e tartom�ny h�ber nev�b�l ered. Ugyanis a zsid�k „galil hag goiim”-nak nevezt�k ezt a ter�letet. Angol ford�t�sban �gy olvashatjuk, „galil of the gentiles”, vagyis a „nem zsid�k orsz�ga”. Ugyanis a h�ber „goiim” kifejez�s alatt a nem zsid� n�pek �rtend�k, akik J�de�t�l �szakra laktak. Galile�ban teh�t nem laktak zsid�k! Tudni kell azt is, hogy Galilea �s Szamaria nagyon sok�ig volta P�rtos Birodalom fennhat�s�ga alatt. A galileai n�p nem volt zsid�, hanem „m�shit�”. A magaslatokon �p�tett templomaikat a „korrupci� hely�nek” nevezt�k el a zsid�k, mert itt tisztelt�k a galileusok az Istenany�t, akit a biblikus �r�sok „Astarte vagy Asthoret” n�ven eml�tenek. Miut�n a Jehova-tisztelet nem ismeri el az Istenben l�v� „n�i” teremt� er�t, �gy a h�ber nyelvnek m�g szava sincs az „istenn�” kifejez�sre. A galileusok vall�sa a „F�ny Sz�z�nek” nevezte, aki mellett ott tal�ljuk a „F�ny Aty�t” (B�l, B�l,) �s a „F�ny Fi�t”, aki a Vil�g Vil�goss�ga (azaz �n-Lil). E vall�snak a tud�s papjait nevezt�k „m�gus”-nak, szint�n a sum�r „mah” vagy „mag” - azaz „tud�s, hatalmas” �rtelemben. Az evang�liumoknak a judaisztikus teol�gia szerinti n�zete �s ki�rt�kel�se szerint, a zsid�k azzal v�dolt�k J�zust, hogy � is „m�gus” �s ezt az �ll�spontot meger�s�ti M�rk evang�lista �r�sa (3:22), ahol „belzebub”-bal van J�zus azonos�tva. indokl�s: „belzebub, d�mon �s m�gus” a h�berben azonos jellel �r�dnak. Betlehem: Az evang�liumi hagyom�ny J�zus sz�let�se hely��l jel�li. M�t� �gy mondja „J�zus a j�deai Betlehemben sz�letett…” (2:1). Ez a „j�deai „Betlehem” a „Beth-lehem” nevet J�zus hal�la ut�n kapta a Saul-P�l k�vet�i �ltal megalak�tott zsid�-kereszt�ny egyh�zt�l, mert ezt a kis telep�l�st D�vid idej�t�l kezdve Beth-lomon n�ven ismert�k. Az�rt volt fontos a zsid� szellem� evang�list�knak „D�vid v�ros�nak” Betlehemm� val� v�ltoztat�sa, mert Mike�s pr�f�ta j�vend�l�se szerint (5:2) „bel�led (teh�t D�vid v�ros�b�l) sz�rmazik nekem, ki uralkod� lesz Izraelen.” Teh�t azok nevezt�k �t Beth-lomont Beth-lehemm�, akik J�zusban a zsid� Messi�st l�tt�k �s J�zust „D�vid lesz�rmazottj�nak” hirdett�k. Ma m�r tudjuk, hogy a zsid�k sohasem ismert�k el J�zust az � Messi�suknak (g�r�g�l Krisztusnak), mert m�g ma is epedve v�rj�k az � val�di „messi�sukat”, a Vil�g Ur�t. De baj van a „j�deai Betlehemnek” J�zus idej�ben val� l�tez�s�vel is, ugyanis J�da Betlehem�nek semmi nyom�t sem tal�lt�k meg a Kr.u. els� h�rom sz�zadban �s az a trad�ci�, hogy J�zus itt egy barlangban sz�letett volna, legfeljebb a Kr.u.-i m�sodik sz�zad m�sodik fel�ig vezethet� vissza, Justin m�rt�r �ltal eml�tve. J�zus teh�t val�ban Betlehemben sz�letett, de ez a Betlehem Galile�ban van, a goimok orsz�g�ban, N�z�retht�l kb. 6 km t�vols�gban. Nagyon r�gi v�roska, �s a 14. sz�zadb�l val� „Amarna sz�vets�gben” Bit-Lahmi n�ven tal�lhat�. K�zel�ben van a T�bor-hegy, ahol a galileus vall�snak volt a magaslatra �p�lt temploma, amit Kr.e. 218-ban III. Antiochus fallal vett k�r�l. A legenda szerint J�zus innen emelkedett fel az �gbe. Tiszt�znunk kell m�g a „D�vid fia” fogalmat is. M�t� evang�liuma ugyanis J�zus Krisztusnak, D�vid fi�nak �s �brah�m fi�nak nemzets�gi felsorol�s�val kezd�dik, melynek ha a v�g�re �r�nk (1:16) l�thatjuk, hogy ez nem J�zus nemzets�gt�bl�ja, hanem az� a bizonyos J�zsef�, akit a szent iratok J�zus �desanyja - M�ria - f�rj�nek neveznek. Azut�n megtudjuk, azt is (1:20), hogy M�ria a Szentl�lekt�l fogant, �s nem J�zus, hanem J�zsef, D�vidnak a fia. J�zsef van teh�t eredeztetve a D�vidi nemzets�gb�l. De az evang�liumi �r�s J�zus szavaival is megc�foltatja a messi�si l�tez�s r� vonatkoz� azon felt�tel�t, hogy � - J�zus - mint Messi�s, D�vid fia lenne, mert azt feleli a zsid�k erre vonatkoz� k�rd�s�re: „Ha teh�t D�vid Ur�nak h�vja �t, akkor mik�ppen a fia?” (M�t� 2-45) J�zus nem az �sz�vets�g �ldozat-k�vetel� Jehova isten�t vallotta mag��nak, hanem a szeret� Mennyei Aty�t, szavaival „�n az�rt sz�lettem �s ez�rt j�ttem e vil�gra, hogy bizonys�got tegyek az Igazs�gr�l.” (J�nos 18:37) De mi az „Igazs�g”? Hov� lett J�zus urunk igazs�ga? Mi�rt n�m�tott�k el apostolait, akik hirdett�k az � tan�t�s�t? Mi�rt nincs J�zus apostolait�l ered� evang�liumunk?      A reform�tus Bibli�b�l vett t�rk�pr�szleten j�l l�that�, mindk�t Betlehem �br�zolva van. Az eredeti, Galile�ban �s az �tnevezett, Jeruzs�lem mellett. A J�zus korabeli t�rk�peken a Galileai Betlehemet m�r nem �br�zolt�k...   Hov� lettek az apostolok? Egyik�k sem l�pett a r�mai birodalom f�ldj�re, hanem csak az Eufr�teszt�l keletre tan�tott�k mindazt az „igazs�got”, amit Mester�kt�l, az �r J�zust�l tanultak. Csaknem mindegyik�k az Eufr�teszt�l a Indus foly�ig elter�l� P�rtos birodalomban �lt �s szervezte a J�zus-hit�eket J�zus egyh�z�ba, hiszen Eusebios tud�s�t minket arr�l, hogy 360 templomukat rombolt�k le a P�rtos birodalom buk�s�t k�vet� szaszanida-perzsa uralkod�k, akik csak Zoroaszter - �ltaluk �tdolgozott - vall�s�t ismert�k el. Az �r �ltal v�lasztott apostolok is galileaiak voltak. Tekintve, hogy Saul-P�l a r�mai kereszt�nys�g alap�t�ja, munk�ss�g�val �s hirdetett ideol�gi�j�val J�zus apostolai sohasem �rtettek egyet - �rthet�, hogy az �ltala alap�tott R�mai Egyh�z, mely a saul-p�li j�dai kereszt�nys�get tette mag��v� �s vall�s�t a j�daizmusb�l sz�rmaztatja - teljesen mell�zte Saul-P�llal mag�val �s tanaival is ellenkez� j�zusi apostolok munk�ss�g�t �s igehirdet�s�nek ismertet�s�t. Az �jsz�vets�gben, szinte egyetlen, J�zus apostolait�l k�zvetlen sz�rmaz� iratot sem tal�lunk, viszont az anyag 62%-a Saul-P�l m�ve. Az Apostolok Cselekedetei 12. fejezete szerint Jakabot, J�nos testv�r�t Her�des meg�lette. Maradt teh�t t�z munk�lkod� apostol, de ezek tev�kenys�g�r�l innent�l kezdve az „Apostolok Cselekedetei” c�m� �jsz�vets�gi irat nem besz�l, hanem az �njel�lt, mag�t apostolnak kinevez� Saul-P�l �tjait �s j�dai-kereszt�ny m�dszer� t�r�t�s�t �rja le. Egyetlen kiv�tel van csup�n, amikor: „El��llanak azonban n�mely h�v�k a farizeusok szervezet�b�l val�k k�z�l, mondv�n, hogy k�r�l kell met�lni a pog�nyokat, �s megparancsolni, hogy M�zes t�rv�ny�t megtarts�k.” (ApCsel 15:5) �s amikor nagy vet�lked�s t�madt, felkelv�n P�ter, mond� nekik: „Aty�mfiai, f�rfiak, ti tudj�tok, hogy az �r r�gebbi id�k �ta kiv�lasztott engem mi k�z�l�nk, hogy az �n sz�mb�l hallj�k az evang�liumnak besz�d�t �s higgyenek… most az�rt mit k�s�rtitek az Istent, hogy a tan�tv�nyok nyak�ba oly ig�t tegyetek, melyet sem a mi aty�ink sem mi el nem hordozhattunk.” (ApCsel 15:7,10) Ebb�l a r�szb�l tudjuk meg, hogy P�ter ellenzett minden zsid� vonatkoz�st - els�sorban a m�zesi t�rv�nyt (vagyis a T�r�t, mely a Bibli�ban M�zes 1-5 k�nyv�t t�lti ki) - �s azt elviselhetetlen ig�nak nevezte. Viszont Saul-P�l ennek a folyamatoss�g�t hirdette �s a m�zesi �ldozat-ideol�gi�ba sorolta be egyszer� b�nbakk�nt a galileai J�zust is. Viszont a J�zus �ltal v�lasztott �s „felkent” apostolok nem a Saul-P�l vall�st, hanem a „j�zusi evang�liumot” hirdett�k, mely szerint J�zus az�rt j�tt e vil�gra, hogy megkeresse �s megtartsa azt, ami elveszett - �rtv�n alatta Naphoz hasonl�tott - mindenkir�l gondoskod� - mindenki Isten�nek im�dat�t. Ezt hirdett�k J�zus apostolai - a megmaradt t�z. A kereszt�ny papi brevi�rium szerint: M�t�: … nemsok�ra Eti�pi�ba - a kusok f�ldj�re - utazik… a kir�lyt �s annak feles�g�t az eg�sz orsz�ggal egy�tt Krisztus hit�re t�r�ti… K�n�ni Simon �s Taddeus Jud�s: …ez Taddeus Mezopot�mi�t, az Simon Egyiptomot az evang�lium pr�dik�l�s�val bej�rta. Azut�n Perzsi�ban tal�lkozva, miut�n J�zus Krisztusnak sz�mtalan h�v�t szereztek �s hitet azokon a m�rhetetlen kiterjed�s� vid�keken �s azoknak a vad n�peknek hirdett�k… (Meg kell jegyezni, Perzsia ebben az id�ben nem l�tezett, hanem a k�s�bbiekben Perzsi�nak nevezett „m�rhetetlen kiterjed�s� ter�letet” az apostolok idej�ben P�rtos birodalomnak h�vt�k.) Andr�s (P�ter testv�re): …J�zus szenved�se �s felt�mad�sa ut�n Andr�s, mid�n Eur�pa Szk�ti�j�ba j�tt, mely provincia neki Krisztus hit�nek a vet�s�re oszt�lyr�sz�l jutott… Tam�s: …a galileai Tam�s apostol, a Szentl�lek elj�vetele ut�n k�l�nb�z� orsz�gokba indult, hogy Krisztus Evang�lium�t hirdesse. A p�rthusoknak, m�deknek, perzs�knak, h�rk�noknak �s baktriaiaknak �tadta a Krisztus-hit �s az �letnek a T�rv�nyeit. V�g�l a hindukhoz ment, �ket a krisztusi vall�sra nevelte. Bartalom�: …galileai apostol, mid�n az innens� Indi�ba indult, amelyik neki a f�ldkereks�g eloszt�sakor J�zus Krisztus evang�lium�nak pr�dik�l�s�ra jutott, J�zus Urunk j�vetel�t M�t� evang�liuma szerint hirdette azoknak a n�peknek. De amid�n abban az orsz�gban nagyon sokakat J�zus Krisztushoz t�r�tett, �s sok munk�t �s kellemetlens�get elszenvedett, a nagyobb Arm�ni�ba j�tt. Ott Polimus kir�lyt �s feles�g�t, azonk�v�l 12 v�rost a J�zus-hitre vezetett, ami az azon n�p papjainak nagy ir�gys�g�t v�ltotta ki… az �  teste Albanusban, mely Armenia-mayor v�rosa, ahol kiszenvedett - ott van eltemetve. F�l�p: Bethsaid�ban sz�letett �s a Szent-L�lek erej�vel az Szk�ti�j�ba ment evang�liumot hirdetni - �s sok h�vet szerzett A hitnek. J�zus apostolai teh�t a P�rtos Birodalomban szervezt�k meg els�sorban a j�zusi tan�t�s szerinti igazi Egyh�zat, amelyben teljesen ismeretlenek voltak a saul-p�li spekul�ci�k. Ez az egyh�z mentes volt a zsid� vonatkoz�st�l �s zsid� tan�t�st�l. A Szeretet egyh�za volt, ahol nem ismerte senki a „szemet szem�rt, fogat fog�rt” doktr�n�t; sem  a tan�t�k, sem a h�v�k. A Szeretet vall�sa �lt itt, val�ban vallva �s gyakorolva. Ebben a „vall�sban” az �let a f�ny �s a s�t�ts�g egy�ttes l�tez�se. A F�ny teremti a Tud�st �s a J�s�got, m�g a s�t�ts�g birodalm�v� esik a nemt�r�d�ms�g, tudatlans�g, irigys�g, gy�l�let, bossz�, hazugs�g, kapzsis�g, lop�s, csal�s, k�tsz�n�s�g, dologtalan lustas�g. A F�ny teremti a m�v�szeteket �s bel�le fakad az ihlet is. P�rthia ter�let�n m�r az � igehirdet�s�k el�tt is a „szeretet” volt az alap, melyre a szk�t�k �let�ket fel�p�tett�k. A szk�t�kn�l a „szeretet egyh�z�nak” megszervez�se semmif�le neh�zs�gbe nem �tk�z�tt, hanem a meg�rt�sben j� k�vet�kre �s h�v�kre tal�lt.   Hov� lettek az apostolok �r�sai? Fel kell tenni a k�rd�st: ha annak a Saul-P�lnak az �r�sait meg�rizte a „kereszt�nys�g”, aki sohasem hallotta J�zust, �s sohasem tanult t�le, akkor mi�rt nem viselte gondj�t a j�zusi tan�tv�nyok, az igazi apostolok �r�sainak?.... A helyes v�lasz megfogalmaz�s�ban igen sok t�rt�nelmi val�s�got kell felsorolni, �s m�r a Kr.u. 2. sz�zadt�l kell elindulni, amikor is a r�mai k�zpont� „paulinista �s zsid� gy�ker�” kereszt�nys�g teljesen �tvette azt a „zsinag�g�s felfog�st”, mely szerint: „minden olyan tan�t�s �s �r�s, mely nem a zsinag�g�b�l ered, mint eretneks�g, elpuszt�tand� a hirdet�kkel egy�tt.” A mag�t ortodoxnak nevez� r�mai egyh�z m�r a Kr.u. 2. sz�zadban fel�gette, elpuszt�totta az apostolok �r�sait. Amikor azt�n ezt a „paulinista ortodoxi�t” v�glegesen megszil�rd�tja Konstantin cs�sz�r Kr.u. 306-ban �s az �llam vall�s�v� rendeli, �gy a val�di tud�s - a „gn�zis” - eretneks�gg� min�s�lt �s k�vet�ire hal�lb�ntet�s v�rt. Minden b�ntet�s ellen�re azonban a „gn�zis”, a Tud�s haladt �s m�r Kr.u. 140. k�r�l Egyiptomban �s Alexandri�ban is megjelentek az Apostolok Evang�lium�nak k�ziratos m�solatai. Ezt az �ll�t�st bizony�tja az az 52 darab k�zirat, amit 1945-ben az egyiptomi Nag-Hammadiban (Nagy Harmat? - Aranyi) tal�lt egy arab. A Nag-Hammadi k�ziratok k�z�tt tal�ljuk t�bbek k�zt a k�vetkez�ket: Tam�s Evang�liuma, F�l�p Evang�liuma, J�nos Apokrifonja (Titkok k�nyve), a Hit Evang�liuma, Egyiptomi Evang�lium (A l�thatatlan l�lek szent k�nyve),  P�ter levele F�l�ph�z, P�ter Apokalipszise (Besz�lget�s a Megment�vel), M�ria-Magdala Evang�liuma, stb. J�zus azt tan�totta, hogy Isten el�tt minden ember egyforma �rt�k �s a tud�s f�nye az, amivel az ember jobban �s jobban k�zeledhet Istenhez. �gy t�rt�nt azt�n, hogy az �n. „gnosztikus kereszt�nyek” nem �rtettek egyet azzal, hogy a p�sp�k�k �s egyh�zi „m�lt�s�gok” Isten �s a h�v� k�z� �llnak, �s magukat �s besz�d�ket „Isten akarat�nak” nyilv�n�tj�k, s ezzel tulajdonk�ppen a h�v� nem az Isten, hanem az egyh�z �s az egyh�zi hierarchia szolg�j�v� v�lik. Ezt az �ll�spontot azonban csak a t�rsadalmi rend felforgat�s�nak tulajdon�tott�k. L�nyeges teol�giai k�l�nbs�gek a gnosztikusok tan�t�s�ban: 1.      J�zus Isten-emberi mivolt�nak �s k�ldet�s�nek �rtelmez�se, �s 2.      A n� szerepe az isteni rendeltet�s� �letben.   K�l�nbs�gek J�zus Isten-ember mivolt�ban A r�mai ortodoxia szerint „J�zus Isten Fia emberi testben. A keresztf�n meghal. Eltemetik, de harmadnapra felt�mad emberi testben, �s negyven nap m�lva a mennybe emelkedik, ugyancsak emberi testben.” A gnosztikusok �gy vallott�k: „J�zus Isten Fia emberi testben, de ezt a testet akkor teszi le, vagy veszi fel, amikor akarja. �, az Isten Fia harmadnapon felt�mad �s Szelleme megjelenik ott, ahol � akarja. Negyven nap ut�n emberi szemmel l�that� F�nyk�nt emelkedik a menybe.” J�zusnak azt az isteni �s emberfeletti adotts�g�t, amit a gnosztikusok �ll�tanak, hogy akkor teszi �s vagy veszi fel emberi test�t, amikor akarja, a r�mai ortodoxia kanoniz�lt evang�liumai is igazolj�k, csak helyesen kell �rtelmezni. �gy p�ld�ul, amikor a zsid�kkal besz�l �s azt mondja: „Miel�tt �brah�m lett, �n vagyok.” (Jn 8:58-59),  majd: „K�veket ragad�nak ez�rt, hogy re� hajig�lj�k; J�zus pedig elrejt�zk�d�k, kim�ne a templomb�l, �tmenv�n k�z�tt�k; �s ily m�don elt�voz�k.”  Tov�bbi r�sz: „…mert �n leteszem az �letemet, hogy �jra felvegyem azt. Senki sem veszi el azt �n t�lem… Van hatalmam letenni �s ism�t felvenni…” (Jn. 10: 17-18) J�zus t�bbsz�r is kihangs�lyozza tan�t�s�nak elt�r�s�t a m�zesi ir�nyt�l: „De ti nem hisztek, mert nem az �n juhaim k�z�l vagytok.” (Jn. 10:26) kell-e vil�gosabb felelet arra vonatkoz�an, hogy J�zus �s a zsid�k k�z�tt �th�ghatatlan szakad�k �llt �s �ll ma is? A r�mai ortodoxia J�zusnak a „b�n elt�rl�se �rdek�ben” val� fel�ldoz�s�t �s ehhez a gyilkoss�ghoz sz�ks�ges igazol�st, az „isteni hozz�j�rul�snak” egyh�zi, hivatalos elismer�se �s kinyilatkoztat�sa �tj�n akarta el�rni. Ez�rt adott J�zus utols� szavainak olyan magyar�zatot, mely szerint az � mennyi �desatyja „elhagyta” volna Fi�t, ezeket a szavakat adva a haldokl�, szenved� �s keresztre sz�gezett J�zusnak: „�n Istenem - mi�rt hagyt�l el engem?” Ezt J�zus ar�mi nyelven mondta, �s az �sszes magyar bibliaford�t�sokban �gy van le�rva:”�li! �li! Lama Sabaktani!”. Azonban a fonetikus form�ban le�rt mondatot nyelvtani szab�lyok szerint �gy kell kimondani: „�li! �li! Lama Sabag Ta-Nim.” Ennek jelent�se pedig: „Isten… Emeld az �r�kk�val�s�g hon�ba a megsebzettet.” Mik�zben vizsg�l�dunk, n�h�ny k�l�n�s probl�ma is felmer�l: Vajon mik�ppen lehets�ges az, hogy J�zus utols� szavait M�t� �s M�rk k�zli, akik nem voltak ott a megfesz�t�sn�l; �s J�nos, aki az egyh�z tan�t�sa szerint az egyik tan�tv�ny volt, akit J�zus a legjobban szeretett, �s (�ll�t�lag) ott �llt a kereszt alatt, evang�lium�ban nem eml�ti ezt?... Erre az �rdekes k�rd�sre t�bb v�laszt adhatunk. A legk�zelebbi maga J�nos evang�liuma, ahol le van �rva, hogy kik �llnak J�zus keresztje alatt. (Jn. 19:25) Csak asszonyokat eml�t, �s nek�nk itt k�t fontos szem�lyis�g�nk van: J�zus �desanyja �s M�ria Magdal�na. Tov�bb� tudni kell azt a zsinag�gai �s egyben r�mai rendeleteket is, mely szerint: „a kiv�gz�sek hely�re f�rfiakat nem engedtek be!”. Teh�t J�nos nem lehetett az a tan�tv�ny, akinek J�zus a keresztf�r�l azt mondta: �mhol a te any�d. (Jn. 19:26-27)  De �gy nem lehetett az a tan�tv�ny sem, akit J�zus a „legjobban szeretett”. De ha nem J�nos, akkor ki volt az? Ezt tudjuk meg a Nag-Hammadi gnosztikus evang�liumokb�l. Igen �rdekes, de egyben nagyon k�nyes t�m�hoz ny�lunk akkor, amid�n azt a tan�tv�nyt keress�k, akit J�zus a legjobban szeretett. Ugyanis J�nos evang�lium�nak 21. r�sz�ben t�bbsz�r van eml�tve ez a tan�tv�ny, de az evang�lista �rthetetlen�l �s titokzatosan sohasem nevezi meg �t. Olvassuk csak az evang�liumi sz�vegeket: „Sz�la az�rt az a tan�tv�ny, akit J�zus szeret vala, P�ternek: az �r ott van” (Jn. 21:7) „P�ter pedig megfordulv�n l�tja, hogy k�veti �t az a tan�tv�ny, akit szeret vala J�zus, aki nyugodott is ama vacsora k�zben a kebel�n…” (Jn. 21:20) „Ez az a tan�tv�ny, aki bizonys�got tesz ezekr�l �s aki meg�rta ezeket �s tudjuk, hogy az � bizonys�gt�tele igaz.” (Jn. 21:24) A tan�tv�ny nev�nek kit�rl�se az evang�liumb�l �s nev�nek elrejt�se minden bizonnyal egyh�zpolitikai c�lokat szolg�lt.   A Nag-Hammadiban tal�lt gnosztikus evang�liumok „P�rbesz�d a Megment�vel” (Dialogua of the Savior) a c�me annak a k�ziratnak, mely elmondja, hogy: „H�rom tan�tv�ny volt, akik J�zust�l k�l�nleges oktat�st kaptak: Tam�s, Andr�s �s M�ria Magdal�na, akit J�zus a m�sik kett� f�l� helyezett, …mert nagyobb tud�sa volt �s �gy besz�lt, mint a Mindens�get ismer� asszony.” Ugyanez az �r�s M�ria Magdal�n�t „l�tnok”-nak �s olyan apostolnak nevezi, aki kiv�l�bb a t�bbin�l. F�l�p evang�liuma szerint: „verseng�s t�madt a f�rfi apostolok k�z�tt M�ria Magdal�na miatt, akit J�zus legbens�bb t�rs�nak �s a tud�s szimb�lum�nak nevezett, mert jobban szerette �t, mint a t�bbi tan�tv�ny�t �s sokszor meg is cs�kolta.” A fentiek ismeret�ben most m�r azt is meg�rthetj�k, hogy J�zus Urunk felt�mad�sakor mi�rt �ppen M�ria Magdal�n�nak jelent meg el�sz�r. L�thatjuk teh�t, hogy M�ria Magdal�na, mint tan�tv�ny �s apostol, bizony beletartozott ama „tizenkett�” k�z�, annak ellen�re, hogy az ortodoxia sohasem ismerte el „apostoli” vagy „tan�tv�nyi” volt�t, hanem 2000 esztend�n kereszt�l (teh�t mind a mai napig) „becstelen” n�k�nt ismertette meg a „h�v�kkel”. N�zz�k meg mindenekel�tt a nev�t. M�ria Magdal�na, a r�mai ortodoxia �ltal adott n�v. Ahol a „Magdal�na” felv�ltja a gnosztikusok �ltal is haszn�lt val�di nev�t, mely „Magdala”. Mai nyelv�nk szerint „Magdalai M�ri�t” jelent. A Galileai-t� nyugati partj�n l�v� „Mag-Da-La” nev� v�rosb�l sz�rmazott. Sum�r-ar�mi nyelven a „ragyog� m�gus v�rosa” jelent�ssel b�r. (Mag = tud�s, m�gus, Da = helyhat�roz� rag, mint Er�sD(a), K�vesD(a), stb. �s La = f�nyl�, ragyog�, �tvitt �rtelemben „t�k�letes”) A j�zusi hiteseket nevezi a szakirodalom „gnosztikusoknak” a „gn�zisz”-b�l �rtelmezve. De mit �rt a szakirodalom „gn�zis” meghat�roz�s alatt? „Gn�zis = m�gusok tudom�nya” - mondja az �rtelmez� sz�t�r. Aki ismeri a „m�gus tudom�nyt”, annak egy�ltal�n nem idegenek a „gnosztikusok”, ugyanis mind a m�gusok, mind a gnosztikusok - egyform�n: „a misztikus Csend �s a Szentl�lek tartoz�k�nak vett�k a tud�st.” De mit �rts�nk a „Szentl�lek” kifejez�s alatt? Jobban mondva: k�rdezz�k azt, hogy mit �rtettek �k a kifejez�sben? Erre a Nag-Hammadi „Titkok k�nyve” �gy felel: „� a l�thatatlan, sz�zi, t�k�letes L�lek. � mindeneknek az Anyja lett, mert � mindenekel�tt l�tezett.” „J�zus �gy mondja: az �n any�m - a L�lek.” F�l�p Evang�liuma szerint: „A L�lek - Anya, �s Sz�z, p�rja az �gi Aty�nak.” „A Mindenek Atyja egyes�lt a Sz�zzel, aki lej�tt. Ez a Szentl�lek, amelyik a Vil�gra lesz�llt. J�zus ett�l a Szentl�lekt�l sz�letett.” (62-66)   Az utols� vacsora - Leonardo festm�ny�n Leonardo da Vinci mindezekkel tiszt�ban volt. 1498-ban megfestett k�p�n ugyanis J�zus jobbj�n, a f�helyen egy n� l�that�. Le�nyos arccal �s hossz� hajjal, les�t�tt szemekkel, m�g a festm�ny valamennyi t�bbi alakja el�re n�z. Nem illet n�nek akkoriban sem f�rfiak t�rsas�g�ban felvetnie a tekintet�t. Akaratlanul felmer�l a k�rd�s: Leonardo m�r 1498-ban tudta azt, hogy M�ria Magdala a „kedvenc” tan�tv�ny, aki az „�rvacsora” alkalm�val - mint J�nos evang�liuma �rja „J�zus kebl�n nyugodott?” (Jn. 21:20) A festm�nyen �vegpoharakat �br�zol. Abban az id�ben csak Egyiptomban �s Mezopot�mi�ban voltak egy�ltal�n k�pesek ekkora tisztas�g� �veget el��ll�tani. Az �ra viszont az arany�val vetekedett, tal�n t�l is haladta azt. Amelyik asztalon �vegpoharak �lltak, az asztalt�rsas�gnak minimum a legfels�bb oszt�lyb�l kellett sz�rmaznia. A kenyer�k kicsiny cip�k. Szk�ta-hun eledel. Lehets�ges, hogy a Vatik�nt ismer� �s oda bej�ratos it�liai m�v�szek tal�n olyan iratokat is l�ttak, amelyek az�ta „elpusztultak”. El kellett pusztulniuk az Igazs�got hirdet� �r�soknak �ppen �gy, mint az „igazmond�knak”: a m�gusoknak, a tan�tv�nyoknak az�rt, hogy korunkban m�r megsz�nj�n az Igazs�g, a Tekint�lytisztelet �s uralkodjon az „�rdek”. De l�pj�nk is tov�bb. Konkr�tan, F�l�p Evang�lium�t vegy�k el�, ahol J�zus Urunk �gy tan�t az emberi �letre vonatkoz�an: „Ne f�ljetek a testt�l, de ne is szeress�tek. Ha f�ltek t�le, uralkodni fog rajtatok. Ha szeretitek, elnyel �s megb�n�t.” A tov�bbiakban ilyen „t�rv�nyt” ad: „Nagy a h�zass�g miszt�riuma. N�lk�le a vil�g nem l�tezett volna. Most a vil�g l�tez�se a f�rfit�l f�gg, �s a f�rfi l�te a h�zass�gt�l.” Ne csod�lkozzunk teh�t azon, hogy a korai kereszt�nys�gben - mely mentes volt minden saul-p�li ideol�gi�t�l - M�ria Magdal�t J�zus „hitvesek�nt” tisztelik �s ez meger�s�t�st nyer a kanoniz�lt J�nos Evang�liumban, ahol � az els�, aki J�zus s�rj�hoz megy, „j� reggel, amikor m�g s�t�t vala” (Jn. 20:1) �s futva �rtes�ti P�tert �s a tan�tv�nyokat. Emberileg gondolkodjunk! A j� „hitves”, a feles�g, az els� a s�rn�l is, �s J�zus is �t tekinti „els�nek”, mag��nak a f�ldi �let eml�kek�nt, hisz neki mutatja meg mag�t �s sz�l hozz�. (�rdekes itt megjegyezni, hogy J�nos �r�s�ban a „hitves” csak egy sz�val fele, �gy: „rabboni”, ami J�nos szerint „mester” jelent�s� (Jn. 20:16). Sum�r-ar�mi nyelven a „Ra-Ba-Ni” = „Vil�g Vil�ga” �rtelemben olvashat�.) Tal�n nem kisebb�tj�k �t, ha olyan val�s�gos �l� szem�lynek hissz�k, akinek �lete - emberi szempontb�l n�zve is - teljes �rt�k�. Hiszen a f�rfi �s a n� egyes�l�s�ben teljes�l az Isten �dvterve szerinti �ld�s. Isten adta sz�v�nkbe a szerelem csod�latos �rz�s�t, �s ebb�l teremt�dik meg a h�zass�g nagy miszt�riuma, mely n�lk�l - J�zus megismert ig�je szerint - a vil�g nem l�tezett volna. Milyen k�rosod�s �rheti lelkivil�gunkat, ha arra a meggy�z�d�sre �s logikus k�vetkeztet�sre jutunk, hogy a F�ldre sz�llt Istenfia, a v�r�nkkel testet �lt�tt J�zus, az Emberfia ebben is p�ld�t adott nek�nk? Ugyanis �gy lesz teljes isteni hivat�sa �s emberr� v�l�sa Urunk Isten�nk akarata szerint.     Morghen 1800. k�r�l k�sz�tett metszet�n a J�zus mellett �l� alak egy�rtelm�en n�. Mind a k�lsej�b�l, mind a tart�s�b�l egy�rtelm�en ez sug�rzik. Ekkoriban a festm�ny - mint a metszet mutatja - szinte t�k�letes �p volt.     A legut�bbi restaur�l�s el�tt �gy festett a J�zus jobbj�n �l� alak.     A restaur�l�s k�vet�en pedig �gy. �rdemes megfigyelni �lt�zet�t: piros k�peny, k�k ruha - pontosan a t�k�rk�pe a J�zus �ltal viselt ruh�zatnak. Szint�n rendk�v�l �rdekes a "sehov� nem tartoz�, t�rt markol� kar" k�pe, valamint az �vegpoharak, �s a kicsiny cip�k, tal�n pog�cs�k(?).     A J�zus jobbj�n �l� „alak" arc�nak restaur�l�s ut�ni k�pe. (Aki ebben f�rfiarcot v�l felfedezni,...) A festm�nyen J�zus jobbj�n Magdalai M�ria, J�zus t�rsa �s „legkedvesebb tan�tv�nya" l�that�. Leonardo Magdalai M�ria arc�t pontosan ugyanarr�l a szem�lyr�l mint�zta, aki�r�l a Szikl�s Madonna angyal�t. „Angyalokat" a fest�k - m�r �vezredek �ta - mindig is n�kr�l mint�znak.     D�vid Fia   A mai kereszt�ny egyh�zak �gy tan�tj�k, hogy J�zus D�vid Fia volt annak ellen�re, hogy ez a zsid�k v�lem�ny�vel ellenkezik. Ugyanis a zsid�k nem ismerik el J�zust zsid�nak, hanem galileai idegennek (gojimnak) tan�tj�k a saj�t „hittanukban”, aki - mik�nt a Talmud mondja: „J�zus var�zsl�st �z�tt, t�v�tra vezette Izraelt �s b�nre cs�b�totta.” (Sanhedrin 107.b. lap �s Nazir 40.b. lap utols� mondata.)    Nem egyszer�en „faji hovatartoz�sr�l” van itt sz�, hanem az ember Isten fel� val� fordul�s�nak, az Istenr�l alkotott fogalm�nak �s a szereteten alapul� emberi �let t�rv�nyeinek meghat�roz�sa �s gyakorlatba vitele a j�zusi tan�t�s tartalma.   Ezzel szemben �ll a zsid�s�g �n�s �s minden m�s n�pet Isten kegyelm�b�l kirekeszt�, �s a saj�t faji kiv�lasztotts�g�ban h�v� ideol�gi�ja, melynek k�l�n Istene van, aki kegyetlen �s bossz��ll� (Jahwe, Jehova, Jahu).  J�zus viszont a szeret� Mennyei Aty�r�l besz�l, aki az �l� Isten, �s mindenkit egyform�n szeret.  �gy is mondhatjuk: a bossz� �s az �nz�sen alapul� erk�lcstelens�g dics�rete �ll szemben a Szeretet testv�ris�g�vel. - Ezt a v�ltozhatatlan �s egym�ssal �ssze nem f�r� szemben�ll�st legjobban mutatja a „D�vid Fia” k�rd�s, mely e j�s�gos J�zust, az �l� Isten Fi�t, egy erk�lcstelen �s minden emberi j� tulajdons�got n�lk�l�z�, egyszer� �s m�veletlen b�n�z�t�l sz�rmaztatja. Ugyanis D�vid ilyen volt.  Dr. V�g� P�l: A v�rszerz�d�s ereje c�m� k�nyv�b�l id�zet: „Egyenesen kegyelets�rt�snek �rzem, ha valaki ortodox el��t�letb�l J�zust. a tiszta erk�lcs isteni jelens�g�t - minden�ron egy D�vidt�l akarja lesz�rmaztatni, akinek gonosztev� jelleme f�mjelzi az �sz�vets�g zsid� szellem�t. A bibliaim�d�k csak D�vid �s a filiszteus G�li�t k�z�tti p�rbajt �ll�tj�k az ut�kor b�mulat�nak reflektorf�ny�be. Szeretik ezzel szemben elhallgatni a nagy h�siess�get kegyetlen�l c�fol� t�nyt, hogy Absolon fi�nak l�zad�sakor s�rva menek�l �s h�z�nak �rz�s�t 10 �gyas�ra b�zza (2S�m. 15:15-16). A csat�ban k�zvetlen�l nem vesz r�szt. Ezt a veszedelmes mesters�get zsoldosaira b�zza. Amikor azonban Rabbah v�ros�nak elest�r�l �rtes�l, szab�lyszer� �vos h�sk�nt ott terem �s a v�ros lakosait, mint az �r�sa mondja: ’kihozat� �s n�melyeket f�r�sz al�, n�melyiket vasborona, n�melyik�t fejsze al� t�tet�. N�melyiket m�szkemenc�n vitt �ltal �s �gy cseleked�k az Ammon fiainak minden v�ros�val.’ (2S�m. 12:31) - (Megjegyz�s: az elfogott ellens�g ’elg�zos�t�sa’ teh�t zsid� tal�lm�ny volt.) De ezzel D�vid jellemrajza m�g nem mer�lt ki: legvit�zebb hadnagy�t, a hettita �ri�st (azaz �ri�st) fondorlatosan agyonvereti, mert a D�vid �ltal megvesztegetett katon�i mag�ra hagyj�k �t az �tk�zetben. Tette pedig ezt az�rt, mert id�k�zben �ri�s sz�p feles�g�t, a f�rd� Betsab�t, a h�za tetej�t�l megleste �s elcs�b�totta (2S�m. 11) - Zsoldosaival kiraboltatja saj�t alattval�it (1S�m. 27:10) - Nabal hirtelen meghal, amikor ennek feles�g�re, Abigailra szemet vet (1S�m. 25:38-39) - Izbozethet, Izrael t�rv�nyes �r�k�s�t b�rgyilkosokkal �leti meg, �s hogy a gaztett ki ne tud�djon, ezeket is kiv�gezteti. Az ekk�nt elorzott teljhatalom birtok�ban Saul eg�sz rokons�g�t felk�tteti. P�ratlan az a goj egy�gy�s�g, megy 2000 �v alatt sem vette �szre, hogy szellemi leig�ztat�sa azzal kezd�d�tt, hogy a saj�t erk�lcsi felfog�s�nak megfelel� J�zus-ide�l helyett, fejet hajt egy prepotens zsid�-Isten el�tt, aki mindj�rt az els� parancs�ban �gy rivall r�: ’�n az �r vagyok, a Te Istened, ne legyenek idegen isteneid �n el�ttem!’  Akik e ’T�z parancsolatra’ hivatkoznak, rendszerint elmell�zik e parancs teljes sz�veg�t, mely �gy sz�l: ’�n az �r vagyok, a Te Istened, aki kihoztalak t�ged Egyiptom f�ldj�r�l, a szolg�lat h�z�b�l.’ Ne nevezz�k h�t J�zust sohasem ’D�vid Fi�nak’. Ne hozzuk kapcsolatba �t az emberi gonoszs�ggal m�g hivatkoz�sainkban sem, hiszen a f�ldre sz�llt ’Isten Fia’ volt - �s marad � az �l� Istent im�d�knak.” Magunknak kell sz�mot adni tetteinkr�l �s nem vallhatjuk azt a kimondottan zsid� felfog�st, hogy az „�ldozati b�r�ny elveszi a mi b�neinket”. M�g akkor sem, ha J�zust Isten b�r�ny�nak nevezz�k, hiszen � maga mondta: „Irgalmass�got akarok, �s nem �ldozatot.” (Mt. 9:13) J�zus Ununk nem �ldozta fel mag�t a mi b�neink�rt, hanem az �t - mind a mai napig - k�r�lvev� b�n�s vil�gnak megmutatta isteni l�ny�t, Istenfi�s�g�t azzal, hogy legy�zte a hal�lt. De iszony�an logik�tlan �ll�t�s J�zusnak D�vidt�l val� sz�rmaztat�sa, mert M�ri�nak kellene D�vid ivad�k�nak lennie ebben az esetben, hisz az Egyh�z „szepl�telen fogantat�st” ismer el �s tan�t. Viszont M�t�, J�zsef geneol�gi�j�val kezdi evang�lium�t, J�zsefet sz�rmaztatva D�vidt�l, s ezt meger�s�ti Luk�cs is (2:1-5). J�zsefnek viszont biol�giailag semmi k�ze J�zushoz, M�ri�t pedig a legfanatikusabb ortodoxia sem tudta D�vid csal�dj�ba helyezni.