I.

Bizony�ra minden kedves olvas�nk �rtes�lt Badiny J�s Ferenc b�csi, a magyars�g nagy kr�nik�s�nak hal�l�r�l. El�z� sz�munkban r�viden �ttekintett�k �let�nek f�bb �llom�sait, most kicsit m�lyebbre �sunk. Munk�ss�g�val, vil�gszeml�let�vel sokan nem �rtenek egyet. � ugyanis a t�bbek k�z�tt „magyar-sum�r rokons�g”, a „T�ltos Isten” �s „J�zus Kir�ly, a P�rtus herceg” sz�sz�l�ja volt, amivel vitatkozni ugyan lehet, de figyelmen k�v�l hagyni soha. Ez�ttal az �shaza k�rd�sk�r�t vessz�k g�rcs� al�.
Szerinte – �s sok m�r t�rt�nelemtud�s szerint is - az igazi �shaz�nk a K�rp�t-medence, ahov� csak visszat�rt�nk, a Szent Koron�t pedig a J�zus-hit� Atill�nak k�sz�tett�k. Most pedig n�zz�nk meg egy-k�t saj�tosan „badiny gondolatot”:

A finnugorist�k azt tan�tj�k, hogy nek�nk nincs magyar nyelv�nk, mert mindent „�sszeszedt�nk” v�ndorl�sunk sor�n (ez a mai hivatalos �ll�spontja a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak), pedig nem j�tt�nk mi sehonn�t, hanem �shonosak vagyunk a K�rp�t-medenc�ben. Itt van p�ld�ul a v�rtessz�l�si ember, aki h�romsz�z�tvenezer �ves, �s itt v�szelte �t a j�gkorszakot, ami t�bbek k�z�tt annak a sok ezer egyed�l�ll� h�forr�snak k�sz�nhet�, melyek a K�rp�t-medenc�ben tal�lhat�k. Teh�t nem j�tt�nk mi sehonnan, hanem az emberis�g itt v�szelte �t a j�gkorszakot �s innen v�ndorolt sz�t.
Feri b�csi igaz t�rt�net�nk vez�rfonala �rp�dig c�m� k�tete nagyban seg�ti az eligazod�st a nem �ppen hely�n kezelt k�rd�sben. Meg�llap�tja, hogy ha valaki a szakember lelkiismereti igazs�goss�g�val �s a k�rp�t-medencei term�szetk�rnyezet ismeret�vel �rt�keli ki a K�rp�t-medencei �sember hagyat�k�t, annak azt kell meg�llap�tania, hogy az �skori kult�r�k helyi, teh�t �shonos fejl�d�s�nek id�szakai �gy kapcsol�dnak egym�sba, mintha nagy, vastag l�ncszemek lenn�nek. Egy�v� vannak �ntve. A k�z�ps� �s fels� paleolitikum id�szak�t�l minden folyamatoss�gi szakad�s n�lk�l jutunk �t a mesolitikumba �s �jk�korba.
Ez�rt nyugodtan mondhatjuk teh�t, hogy „a f�ldm�vel� �s �llattart� civiliz�ci� a K�rp�t-medenc�ben m�r �lt �s virult akkor, amid�n az �jk�kori �j bev�ndorl�k ide meg�rkeztek. K�ts�gtelen, hogy az�jk�korban is volt n�p�raml�s a K�rp�t-medenc�be. Ezzel csak folytat�dott az �n. „gravettiek” besziv�rg�s�nak folyamata, hiszen – mint mondtuk – m�r az �skorban is volt ide-oda v�ndorl�s. A K�rp�t-medenc�b�l val�sz�n�leg Anat�lia-Kauk�zus vid�keire. A K�rp�t-Duna-medencei �sn�p kialakul�s�nak, nyelv�nek, kult�r�inak �s embertani kifejl�d�s�nek magyar�zat�t csak �gy kaphatjuk meg, ha a K�rp�t-medence fel� ir�nyul� �s folyamatos n�p�ramlatokat val�s�gnak fogadjuk el. Mindenkor azonban hozz�t�ve azt, hogy a Kauk�zus alatti „meleg�gy�l” a Kauk�zus feletti s�kvid�ken �t, vagy tal�n anat�liai k�zvet�t�ssel a K�rp�t-medenc�be – az �vezredek folyam�n meg-meg�jul� hull�mokban – �rkez� n�pmozgalmak ember�t a k�rp�t-medencei �shonosok magukba olvasztott�k. �gy v�lt a K�rp�t-medence, �ppen az �jk�kor kezdet�n m�ra a n�pek olvaszt�kemenc�j�v�, amely kitermelte a k�rp�t-medencei �shaza autokt�n gy�ker� ember�t. Azt az embert�pust, melyet proto-magyarnak nevezhet�nk.”
A „nem j�tt�nk mi sehonn�t… a mi �shaz�nk a K�rp�t-medence” c�m� k�rd�s megv�laszol�sa m�gis bonyolult, hiszen az �shazak�rd�st ily diktat�rikus kijelent�ssel egyoldal�s�tani nem lehet, mert igenis vannak �seink, akik a K�rp�t-medenc�be keletr�l j�ttek. Legr�gibb �seink azok, akikre r�telepedtek a keleti gravettiek. Ezekkel �jra �tv�z�d�tt az �shonos n�p, �s sok ezer �ven �t megint kialak�totta az �j �tv�zet� k�rp�t-medencei �shonos n�pet. Ez a fejl�d�si folyamat – az �vezredek sor�n - �jra ism�tl�dik. Vagyis minden „�j honfoglal�” �shonos lakoss�got tal�l a K�rp�t-medenc�ben. Az „�jra�tv�z�d�s” folyamata ism�tl�dik, �s ennek el�seg�t�je, l�trehoz�ja pedig az a val�s�g, hogy az �slak�k nyelv�vel azonos az �j honfoglal�k nyelve, mely bizonyoss�got az i. e. 5500-ig, a K�r�s-Tordos kult�rk�r ember�ig, a megtal�lt nyelveml�k seg�ts�g�vel tudunk val�sz�n�s�teni. A K�rp�t-medencei �shonos �s az elmondottak szerint �jra�tv�z�d�tt utols� n�pess�g az, amelyre �lmos-�rp�d n�pe telepedett r� – �llap�tja meg Badiny J�s Ferenc.
K�ts�gtelen, hogy a magyars�g legm�lyebb gy�kere itt a K�rp�t-medenc�ben van, melyhez �ppen a sok ezer �ves �shonoss�gunk alapj�n van jogunk. Ez az �shonoss�g azonban elv�laszthatatlan K�zel-Kelet �letter�t�l, mely szint�n �shazak�nt csatlakozik a K�rp�t-medenc�hez.
Fontos kieg�sz�t�st ny�jt a tat�rlakai amulett, mely a professzor szakv�lem�nye szerint a Krisztus el�tti 5200. �vb�l val�, �s a rajta lev� „�r�s” �gy 1500 �vvel megel�zi a legr�gibb sumer k�p�r�st, egyben azt is bizony�tja, hogy: „az emberis�g t�rt�nelme a K�rp�t-medenc�ben kezd�dik”. Ez a k�p�r�sos sz�veg m�r nyelvtani elemeket is tartalmaz. Ha a k�p�r�st jelent� szavakat �sszehasonl�tjuk a legr�gibbnek nevezhet� magyar nyelveml�k�nkkel, az �gynevezett „magyar sz�rv�nyokkal”, r�j�het�nk, hogy nem idegen sz�munkra a sz�veg, �s n�h�ny szav�t egyeztetni tudjuk a sum�rnek nevezett nyelvvel, valamint a ragoz�si saj�toss�gok azonosak.
Az �r�snak a r�g�szeti anyaggal val� �sszekapcsol�sa azt a logikus k�vetkeztet�st eredm�nyezi, hogy:
1. A K�rp�t-medencei �s a Tigris-Eufrates (Mezopot�mia) mell�k�n telep�lt n�peknek azonos a nyelve �s azonos hiedelme volt.
2. A Mezopot�mi�t el�nt� v�z�z�n (kb. Kr. e. 4000) ut�n a K�rp�t-medenc�b�l is �ttelep�lt nagy mennyis�g� n�pess�g Mezopot�mi�ba, a v�z�z�n �ltal elpuszt�tott nagy mennyis�g� n�pek p�tl�s�ra, a marad�k felt�lt�s�re, �s ezek vitt�k magukkal kult�r�jukat �s hiedelm�ket is.
A fentiek csak a professzor f�bb k�vetkeztet�sei, a teljes levezet�sek k�teteiben tal�lhat�k meg. Rem�lhet�leg sok vihart kavarnak m�g meg�llap�t�sai, mert ez azt jelenti, hogy vita alakul ki k�r�l�tt�k, ez pedig csak k�zelebb vihet benn�nket az igazs�ghoz.

II.

Bizony�ra minden kedves olvas�nk �rtes�lt Badiny J�s Ferenc b�csi, a magyars�g nagy kr�nik�s�nak hal�l�r�l. El�z� sz�munkban r�viden �ttekintett�k �let�nek f�bb �llom�sait, most kicsit m�lyebbre �sunk. Munk�ss�g�val, vil�gszeml�let�vel sokan nem �rtenek egyet. � ugyanis a t�bbek k�z�tt „magyar-sum�r rokons�g”, a „T�ltos Isten” �s „J�zus Kir�ly, a P�rtus herceg” sz�sz�l�ja volt, amivel vitatkozni ugyan lehet, de figyelmen k�v�l hagyni soha.

Szerinte – �s sok m�r t�rt�nelemtud�s szerint is - az igazi �shaz�nk a K�rp�t-medence, ahov� csak visszat�rt�nk, a Szent Koron�t pedig a J�zus-hit� Atill�nak k�sz�tett�k. Most pedig n�zz�nk meg egy-k�t saj�tosan „Badiny gondolatot”:
A finnugrist�k azt tan�tj�k, hogy nek�nk nincs magyar nyelv�nk, mert mindent „�sszeszedt�nk” v�ndorl�sunk sor�n (ez a mai hivatalos �ll�spontja a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak), pedig nem j�tt�nk mi sehonn�t, hanem �shonosak vagyunk a K�rp�t-medenc�ben. Itt van p�ld�ul a v�rtessz�l�si ember, aki h�romsz�z�tvenezer �ves, �s itt v�szelte �t a j�gkorszakot, ami annak a sok ezer egyed�l�ll� h�forr�snak k�sz�nhet�, melyek a K�rp�t-medenc�ben tal�lhat�k. Teh�t nem j�tt�nk mi sehonnan, hanem az emberis�g itt v�szelte �t a j�gkorszakot �s innen v�ndorolt sz�t. A Tihanyi Ap�ts�g alap�t�level�t is nyugodtan el� lehet venni, az ott �rtak a mi �snyelv�nk, alap�t�lev�l, ami k�nnyen olvashat�. Nem kell m�st tenni, mint el�venni a sum�r sz�t�rt �s �sszehasonl�tani az Ap�ts�g level�nek szavaival. Az �snyelv is a K�rp�thaz�b�l j�tt �s „v�ndorolt” Mezopot�mi�ba:
„Nagyon �rdekes eset t�rt�nt velem – mondja Badiny. A Sorbonne-on az orientalista keleti nyelveknek vil�gkongresszus�n. Akkor falit�bl�kra �rtam a Tihanyi Ap�ts�g alap�t�level�t. Azt mondtam, hogy k�rem, engedj�k meg, hogy miel�tt elkezdem az el�ad�somat, bemutassak maguknak n�h�ny mondatot! Ott volt a vil�g �sszes sumerol�gusa. �s mikor bemutattuk, l�ttam, hogy az el�ttem �l� n�met sumerol�gus n�zi, le�rja �s mindj�rt ut�na �rja, hogy mit jelent a sz�veg n�la n�met�l. A francia ugyan�gy. Mikor az �t�dik t�bl�n�l voltam, egyik�k odakiab�lt nekem: mit akar maga ezekkel a sum�r sz�vegekkel? Erre azt mondtam neki: nagyon k�sz�n�m, hogy ezt maga sum�rnak ismeri fel, mert id�ig azt hittem, hogy ez magyar.” Egyes k�lf�ldi (�s magyar) nyelv�szek szerint a sumer nyelv nagyon hasonl�t a mai magyar nyelvhez. A ragoz�sa, amely  megk�l�nb�zteti a t�bbi nyelvt�l, szinte teljesen megegyezik �s a szavak azonoss�ga is felt�n�. A sumer nyelv kb. 3000 szava szinte teljesen megegyezik a mai magyar nyelv szav�val.

N�zz�nk p�r nyelv�szeti fejteget�st Badiny m�dra:

(a latin fonetik�val irt sz�veget az elsõ sor, a helyest sumir-mahgar form�t a m�sodik sor �s a mai magyar nyelv szerinti kiejt�st a harmadik sor mutatja.)
NE-WE-MA -AG-GU -C -BAR-DU-OS
NU-WU-MAH-AG-HU-U-KE-BAR-DU-US
NE-I -MA -D - JU-U-K -PAR-TU- S

ESE-UL-WE-K - ERE-US ZEN -T
ESE-UL-WE-KE-GERE-US ZIEN-TU
ÕSEI -N -K - ERÕS-SZEN –T

IE-LE -SE-U-C
GE-LEH-SE-U-KE
JE-LE -SE- I-K

(Badiny J�s Ferenc: A SUMIR-MAGYAR NYELVAZONOSS�G BIZONY�T�KAI)

Ha a kedves olvas� visszaeml�kszik, el�z� sz�munkban azt �rtuk, hogy a professzor �r tagja volt a nemzetk�zi Orientalista Kongresszusnak, ahol 1967-ben AN ARBORBAN (Michigan, USA) az esztergomi k�polna oroszl�nos d�sz�t�s�nek mezopot�miai eredet�t igazolta. Bizony�t�s�t „Altaic People’ s Teocracy” c�mmel fogadta el a Kongresszus. N�zz�k meg mi is tal�lhat� rajta �s hogyan is n�z ki az Esztergomi oroszl�n: Az oroszl�n az �sid�kben el�sz�r az er�, a b�tors�g �s a f�rfiass�g szimb�luma, majd az isteni eredet, az uralkod�sra val� r�termetts�g �s a hatalom szimb�lum�v� v�lt. Az uralkod�t �gi eredet�nek tartott�k, �gy az oroszl�n, a kir�ly jelk�pe, azaz napjelk�p. „A sum�rok k�t oroszl�nt ismertek az �gbolton. Az oroszl�np�r a p�ros isteni hatalomnak a f�ldi uralkod�p�rba val� �tl�nyeg�l�s�t jelk�pezte. A mezopot�miai UR v�ros�ban tal�lt legr�gibb oroszl�nos lelet a Kr.e.4.�vezredb�l sz�rmazik. Az esztergomi p�ros oroszl�nok szimb�luma is a sum�rokt�l ered. Az esztergomi szent�ly 14 Oroszl�nja is a teokratikus hatalom jelk�pe. Az �gi hatalmat az �gi oroszl�nok sug�rozz�k a F�ldre, �gy a f�ldi kir�lyi p�r egyenrang�v� v�lik az �gi Isten-P�rral. Az esztergomi szent�ly oroszl�njai az �si p�rtus-hun-avar-magyar hagyom�ny r�szei. (Az �rp�d-h�zi kir�lyok �r�saiban megtal�lhat� "az oroszl�nok k�z�tt" kifejez�s). A szent�lyben a 7 p�r, azaz a 14 oroszl�n alatt foglalt helyet a kir�lyi csal�d 14 beavatottja (legb�lcsebbje), �l�k�n a Nap Fi�val, a kir�llyal. Minden h�napban itt gy�ltek �ssze (a n�phagyom�ny szerint a vil�g k�zep�n) a kir�lys�g �gi �s f�ldi �gyeiben d�nteni, �t�lkezni a f�nyben.”
�seink im�ja nem �gy kezd�d�tt, mint ma, hogy az Aty�nak �s Fi�nak �s Szentl�lek Istennek nev�ben, hanem �gy, hogy az Aty�nak �s Any�nak �s Fi�nak Szentlelke nev�ben. A mi hit�nk J�zushoz �s �desanyj�hoz k�t�d�tt. A mi kereszt�nys�g�nkben benne volt az �desanya, ez�rt a keresztet is �gy vetett�k, hogy az �gi �desany�t is im�dt�k.
A magyar n�p vil�g�ban „a legnagyobb tiszteletet mindig az �desanya kapja meg, �s a legnagyobbat az �desany�k �desanyja, a Nagyboldogasszony.” A Boldogasszony elnevez�s megtal�lhat� az �tezer �ves sum�r �kiratokon, mint baudug as�n, azaz boldog asszony.

Most pedig t�rj�nk �t Badiny J�s Ferenc J�zus-k�p�hez: azt �ll�tja, hogy b�rmit mondanak az evang�liumok, sem J�zus, sem a Keresztel� nem lehetett zsid� sz�rmaz�s�. M�t� evang�lium�ban olvashat�, hogy Her�des Antipas egyszer�en elfogatta, t�ml�cbe vetette J�nost, azt�n pedig lefejeztette. Ha J�nos zsid� lett volna, ezt nem tehette volna vele, mert a jeruzs�lemi zsinag�ga t�rv�nye szerint zsid�t hal�lra �t�lni nem lehet. �t�let n�lk�l m�g b�rt�nbe sem vethet� a j�deai zsid� �llampolg�r. Ezzel az esettel hozza �sszef�gg�sbe J�zus sz�rmaz�s�t: Ha zsid� lett volna, nem sz�gezt�k volna keresztre. A keresztre fesz�t�st csak a nem zsid�knak kiv�gz�sekor gyakorolt�k. Azt �ll�tja, hogy J�zus p�rthus herceg volt. (A P�rthus Birodalom, Palesztina szomsz�ds�g�ban fekszik, �s befoly�ssal b�r Palesztin�ra is. A magyar Szent Koron�n is �br�zolva van Szent F�l�p a szk�t�k t�r�t�je). J�zus �ltal kifejtettek annyira el�tnek a korabeli zsid� vall�st�l �s annyira azonosak a p�rthus vall�s f�bb vonalaival, hogy ez �nmag�ban is indokolja a p�rthus ir�ny� vizsg�l�d�st. Ezen gondolatok viszont kor�nt sem �jak a magyar illetve egy�b t�rt�n�szek munk�iban. Zajti Ferenc (1886–1961) is hasonl� meg�llap�t�sokra jutott a XX. sz�zad elej�n. Aki egy�bk�nt a magyar-t�r�k kapcsolatokat kutatta irodalmi munk�ss�ga pedig a turanizmus tudom�nytalan fajelm�leti ideol�gi�j�t t�kr�zi.. Ebben a szellemben �rja meg „Zsid� volt-e J�zus?" c�m� m�v�t, amiben hasonl� fejteget�sbe kezd, mint Badiny: J�zus nem lehetett zsid�! Eg�szen bizonyos, hogy J�zus abb�l a kult�rk�rb�l, abb�l a nemzetb�l sz�rmazott, amelyet a szk�tas�g mondhatott mag��nak, azaz p�rthus volt.
Zajti, hasonl�an Badinyhoz �gy �rvel: „A talmud meg�rz�tt bizonyos r�gi t�rv�nykieg�sz�t� elj�r�st, mely szerint a hal�los �t�let v�grehajt�sa el� mindenf�le g�tl�st igyekeztek h�r�tani. Ehhez tartozott az az elj�r�s is, hogy a hal�lra�t�lt veszt�hely-�tj�n 100—100 l�p�sre vigy�z�k �ll�ttattak fel, akiknek az volt a k�teless�ge, hogy, ha valaki ment�tan�k�nt jelentkezne, az utols� pillanatban b�r, k�zfelemel�ssel felf�ggessz�k az �t�letv�grehajt�st, hogy az el�t�lt �j t�rgyal�s el� �ll�ttass�k.” Ez az�rt �rdekes mivel J�zus golgota-�tj�n egyetlen ment�tan� sem akadt... „senki a sok ezer meggy�gy�tott k�z�l .... Vagy tal�n nem �llottak ott a vigy�z� �r�k?” Zajti azzal magyar�zza az esetet, hogy a talmud szerint ez az elj�r�s nem vonatkozott „nem zsid�"-ra. „Nem vonatkozott a v�gtelen�l gy�l�lt skytha-faj� kutheusra, azaz samarit�nusra �s m�g �gy sem vonatkozhatott a „galil-ha-gojim”, Galile�nak a samarit�nusn�l is jobban gy�l�lt skytha telep�l�ire �s nem a tan�tv�nyokra s ann�link�bb nem a most golgot�ra jutott galileai J�zusra.”
J�zust, mint idegent el se �t�lhett�k, ez okb�l fel se menthett�k. De ahogy kik�ny�r�gt�k az el�t�l�st, bizony�ra csak egy szavukba ker�lt volna a „k�ny�r�l�s” is.
Mose bar Majemon rabbi (Jad Cha­saka 40a. lap 1. sz. 10. fej.) ezt mondja: „Az ember ne bar�tkozz�k egy b�lv�nyoz�val; de tiltva van az is, hogy rajta k�ny�r�lj�n. Ha teh�t (valamely zsid�) egy kuthaeust �letvesz�lyben vagy a v�zbe futni l�t, nem szabad kimentenie, akkor sem szabad megmentenie, ha hal�los veszedelemben van.”

III.

Badiny J�s Ferenc �letm�v�t tov�bb folytatva megker�lhetetlen, hogy foglalkozzunk egy k�l�n�s forr�sanyaggal, kr�nik�val a m�ltatlanul mell�z�tt T�rih-i �ng�r�sz-szel. Ez a kr�nika az, amelyre sok t�rt�n�sz - Badiny is - alapozta „elm�let�t”, elk�pzel�seit, a magyars�g t�rt�net�t. Badiny �s Grandpierre K. Endre kutat�sa sz�mos ponton tal�lkozik, mivel Grandpierre K. Endre az isztanbuli T�r�k Nagyk�nyvt�rban l�v� TARIHI �NG�R�SZ magyar �sgeszt�nak egyr�szt �jra felfedezte �s a tudom�nyos �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba helyezte.

De mit�l is k�l�nleges a T�rih-i �ng�r�sz? Mi�rt �vezi eredet�t, tartalm�t �s a m� megtal�l�s�t annyi rejt�ly �s f�lelem egyesek r�sz�r�l?

A T�rih-i �ng�r�sznek a felt�telez�sek szerint Magyar kr�nika volt a forr�sa, amit minden jel szerint 906-907-ben �rtak (Grandpierre K. Endre t�rt�n�sz szerint).  A kr�nik�t el�sz�r magyar rov�sbet�kb�l ford�tott�k latinra, hogy ne sz�m�tson tiltott k�nyvnek. I. Istv�n kir�ly ugyanis t�rv�nyt hozott, mely szerint „Szilveszter p�pa tan�csol�sa folyt�n hat�roztatott, hogy a magyarok, sz�kelyek, kunok, valamint az egyh�zi magyar kereszt�ny paps�g �ltal is haszn�lt r�gi magyar bet�k �s v�setek, a jobbr�l balra halad� pog�ny �r�s megsz�ntet�dj�k �s hely�be a latin bet�k haszn�ltassanak. Itt rendeltetik, hogy a paps�g azok haszn�lat�ra jutalmaz�s mellett betan�ttass�k �s a pog�ny  �r�st�l, valamint tan�t�st�l papi �ll�s�nak veszt�se �s 20 aranypensasnak b�ntet�se mellett eltiltass�k. Tov�bb�, hogy az egyh�zakban tal�lhat� pog�ny bet�kveli fel�r�sok �s imak�nyvek megsemmis�ttessenek �s latinval felcser�ltessenek. Valamint pedig azok, akik r�gi pog�ny iratokat beadnak, 1-t�l 10 den�rig kapjanak jutalmat. A beadott iratok �s v�setek pedig t�zzel �s vassal puszt�ttassanak el, hogy ezek kiirt�s�val a „pog�ny” vall�sra eml�kez�s, visszav�gy�d�s megsz�ntet�dj�k.”

1526-os moh�csi veszedelem ut�n a sz�kesfeh�rv�ri kir�lyi k�nyvt�rb�l el�ker�lt „k�dexet” I. Szulejm�n szult�nnnak Terdzs�man Mahmud ford�totta t�r�kre. (A kir�lyi k�nyvt�r titkos anyagak�nt kezelhett�k, mert anyaga m�g a k�z�pkori kr�nik�kban sem volt ismeretes). A k�nyv kiker�lt T�r�korsz�gba, ahol V�mb�ry �rmin (vil�gutaz�-tud�s, a magyar-t�rk rokons�g hirdet�je) tal�lta meg �s 1860-ban beadta a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�ra.

A T�rih-i �ng�r�sz a lehet� legrosszabb kezekbe ker�lt Budenz J�zsef szem�ly�ben, (t�r�k �s a finnugor nyelvek kutat�s�val foglalkozott, annak ellen�re, hogy magyarul alig tudott) �gy az �skr�nika ism�t feled�sbe mer�lt, Budenz z�roltatta. Ennek oka, hogy 1877-ben Trefort �goston kultuszminiszter kiadta az uk�zt: „A k�ls� tekint�ly szempontj�b�l el�ny�sebb finnugor sz�rmaz�s princ�pium�t fogadom el, mert nek�nk nem �zsiai, hanem eur�pai rokonokra van sz�ks�g�nk. A korm�ny a j�v�ben csakis azokat a tud�sokat fogja t�mogatni, akik a finnugor eredet mellett t�rnek l�ndzs�t.” F�ggetlen�l ennek tudom�nyosan megindokolhat� igazs�g�t�l, ma is ez a szellem �l �s virul a tudom�ny fellegv�raiban. Milyen tudom�ny az, amit korm�nyzati eszk�z�kkel kell befoly�solni? Az igazs�g meg�ll a saj�t l�b�n, csak a hazugs�gnak kell ilyesfajta t�mogat�s…. A tudom�ny att�l tudom�ny, a t�rt�nelemtudom�ny m�vel�s�ben k�l�n�sen, hogy lehet szabadon kutatni, �sszevetni az eredm�nyeket �s a legval�sz�n�bbet el�t�rbe helyezni!

„A szinte m�r elfeledett kr�nika �jra el�ker�lt, ugyanis Zakar Andr�s kutat�munk�ja nyom�n f�ny der�lt arra, hogy Isztambulban �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n is tal�lhat� egy-egy p�ld�ny a k�ziratb�l. dr. S�rk�ny K�lm�n kik�lcs�n�zte a k�zirat filmj�t, s elk�ldt�k Pr�g�ba, dr. Blaskovics J�zsef turkol�gus tansz�kvezet�nek, magyarra ford�t�sra. A Magyar Nemzetben ekkoriban jelent meg egy r�vid h�r a k�zirat l�t�r�l. „Kit�rt az idegess�g az Akad�mi�n” – sz�mol be az esem�nyekr�l Ge�ncze�l Gyula (1988, 8), aki bar�taival �tmenek�tette a magyarra ford�tott sz�veget 12 leg�pelt p�ld�nyban (GKE, 1995, 28). „Azonban Illy�s Gyula mell�nk �llott, s vele az �r�sz�vets�g tekint�lye, �s az �r�k javar�sze is. Hi�ba fenyegette az Akad�mia lev�lben dr. Blaskovicsot, dr. S�rk�nyt, a filmet nem adtuk vissza”…Amikor Ge�ncze�l Gyula �s Grandpierre K. Endre Ligeti Lajos t�mogat�s�t k�rt�k, az akad�mikus felaj�nlotta, ha a T�rih-i �ng�r�sz kiad�s�t�l el�llnak, meg�g�ri, hogy egy m�sik munk�t seg�t kiadni. Mivel a T�rih-i �ng�r�sz kiad�s�t�l nem �lltak el, az akad�mikus kiab�lni kezdett: „akkor v�res fejjel fognak visszavonulni!” (GKE, 1995, 29). Grandpierre K. Endre Pozsgay Imr�vel, az akkori kultur�lis miniszterrel is felvette a kapcsolatot a megjelen�s el�r�s�re. Erre el�bb pozit�v, majd visszavon�, negat�v v�laszt kapott. Azonban Grandpierre K. Endre k�t tanulm�nya (1979, 1981) hatalmas �rdekl�d�st v�ltott ki, amit m�r nem lehetett elaltatni. A k�nyv 1982-ben megjelent, torz�tva, csonk�tva. Jellemz�, hogy az eredeti k�ziratban ezt az �rp�d-korral z�rul� �skr�nik�t bevezet� „A reg�s�k �s a kr�nik�sok �gy �rt�k meg” mondatot – a magyars�g tudatlan�t�s�nak �gy l�tszik, minden tudom�nyos szempontn�l fontosabb c�lj�b�l - „Az �vsz�zadok h�rn�kei �s a h�rek elmond�i ilyenk�ppen adt�k el�”-re v�ltoztatt�k. Nyilv�n az�rt, nehogy megtudj�k a magyarok, hogy Istv�n kir�ly el�tt is volt �r�sos kult�r�juk.” (Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila KAPU, 2004.04.)

A Karpatia �js�g el�z� sz�m�b�l megtudhattuk, hogy t�bb kutat�, �gy Badiny szerint is, a magyars�g a K�rp�t-medenc�ben �shonos. De mit is mond err�l a T�rih-i �ng�r�sz?: „az �z�nv�z ut�n Hunor a n�p�t a K�rp�t-medenc�be vezette letelep�l�sre �s ezek a hunok itt m�r vel�k azonos nyelvet besz�l� n�pet tal�ltak. Hunor n�p�t a K�rp�t-medenc�be Nimrud kor�ban, nem sokkal a v�z�z�n ut�n vezette. Mint, ahogy a Bibli�b�l is tudjuk, Nimr�d „hatalmas kir�ly volt a f�ld�n �s birodalm�hoz tartozott B�bel, Uruk, Akk�d �s K�ln� a Sine�r f�ldj�n” �s ezt a ter�letet r�gen Sumirok orsz�g�nak nevezt�k. Nimr�dnak Hunor �s Magyar volt a k�t fia Hunort�l sz�rmaznak a hunok �s Magyar­t�l a magyarok. Tarihi �ng�r�sz-i szerint a hunok — Hunor �ltal vezetve, az �gi hatalmak akarat�nak megfelel�en — a K�rp�t-medenc�be az�rt k�lt�ztek hogy visszatelep�ljenek arra a ter�letre, amelyik az �ssz�l�f�ldj�k. „A Th�r�czy Kr�nika is hasonl�t �r, amikor �gy mondja: „Azt akarta ugyanis Isten, hogy min�l el�bb k�lt�zzenek Pann�ni�ba..” Egy Csodaszarvas jelent meg Hunor �s Magyar el�tt, mint az �gi er�k k�ld�ttje, az�rt, hogy �ket visszavezesse az �shaz�jukba.
„A T�rih-i �ng�r�sz „k�t” Csodaszarvas-monda v�ltozatot k�z�l �s �ri�si id�tartamot hidal �t (�vezredeket) �s t�rt�neti eredet�ek a k�zl�sei. Ezeket a r�gi mond�kat a sz�jhagyom�ny �rizte meg �s a T�rihi �ng�r�szben val�s�gosan megjelenik a mon­dai jelleg� hun-magyar �st�rt�nelem le�r�sa.” Pann�nia az „�g�ret f�ldje” volt a MAGYAR-HUN �svall�s hiedel­m�ben. Ezek az adatok t�bb k�z�pkori t�rt�nelmi forr�sban is megelevenednek, annak ellen�re, hogy abban az id�ben nem volt a k�ztudatban, s�t mint tudjuk elrejtve �rizt�k a T�rih-i �ng�r�szt. A m� a magyars�g t�bb hull�mban t�rt�n� �tk�lt�z�s�r�l besz�l. Mint fentebb eml�tett�k els� �zben a HUNOK, m�sodsorban az AVAROK, harmadj�ra pedig a MAGYAROK �rkeztek a K�rp�thaz�ba. Kr. u. 374 k�r�l indulnak teh�t a HUNOK Balamb�r kir�lyuk vezet�s�vel, az AL�N �s m�s szomsz�dos n�pekkel sz�vetkezve a K�rp�t-medenc�be. Az ebben az id�ben itt �l� g�tokat �s gepid�kat legy�zt�k. A gepida harcosok csatlakoztak a hun t�rzssz�vets�ghez, a g�tok a Dun�nt�lra menek�ltek, s k�s�bb r�t�madtak a R�mai Birodalomra, hun seg�ts�ggel. Balamb�r ut�da Katar (egyesek szerint „K�d�r”) volt, akit az �ltalunk g�rcs� al� vett T�rih-i �ng�r�sz is eml�t. Az ide �rkez� hunok, m�r olyan n�peket tal�ltak, itt akikkel k�nnyen tudtak sz�t �rteni, mert azonos nyelven besz�ltek (a kr�nika szerint). �s innent�l kezdve a magyars�g t�rt�nete Attila Nagykir�ly t�rt�net�vel folytat�dik...

Akik foglalkoznak ak�r amat�r, ak�r szakmai m�don is a magyar t�rt�nelemmel, azokban felmer�lhet a k�rd�s, ha van ilyen Kr�nik�nk, akkor mi�rt nem k�pzi tudom�nyos k�zvita t�rgy�t? M�rt nem foglalkoznak vele a t�rt�n�szek? Ha kinyittatn�k a „t�rt�n�szeink” szemeit �s term�szetesen a saj�tunk�t, akkor �szrevenn�nk, hogy a finnugor elm�leten k�v�l is l�tezik �let. A k�l�nb�z� eredet elm�letek megvitat�sa, elemz�se, egym�s mell� helyez�se, r�szekre bont�sa meghozhatn�, a minden politikai befoly�st�l mentes, eg�szs�ges magyar t�rt�nelem szeml�letet. �s ha a finnugor elm�let a maga bl�ds�geivel teret nyerhet a vizsg�l�d�s ter�n, akkor a Badiny J�s Ferenc �s a Grandpierre K. Endre-f�le t�rt�nelem szeml�let is minimum annyira meg�rett a t�rt�nelmi kutat�sokra - f�ggetlen�l att�l, hogy egyesek elismerik e igazs�gnak vagy nem az �ltaluk igazolt eredm�nyeket -, mint a politikai t�mogat�sra szorul� halb�rszag�, eszkim� rokont keres� finnugorizmus.

De bizony�ra m�r a Karpatia olvas�i is nagyon j�l tudj�k, „a k�ls� tekint�ly szempontj�b�l el�ny�sebb finnugor sz�rmaz�s princ�pium�t” k�nnyebb hirdetni, ha ilyen „zavar� t�nyez�k”, mint Badiny J�s Ferenc �s a T�rih-i �ng�r�sz, valamint egy�b „alternat�v” t�rt�n�szekr�l �s t�rt�nelmi kutat�sokr�l, az ember nem is hall, mert eltitkolj�k el�le.