Tudtad-e, hogy az els� igaz�n haszn�lhat�, sz�les k�rben elterjedt goly�stoll feltal�l�sa egy magyar �j�t� nev�hez f�z�dik, B�r� L�szl� J�zsef�hez?

B�r� L�szl� J�zsef 1899. szept. 29-�n sz�letett Budapesten. Kezdetben orvosi p�ly�ra k�sz�lt, de f�lbeszak�totta egyetemi tanulm�nyait. Rendk�v�l sz�nes egy�nis�g�t �s sokoldalus�g�t bizony�tja, hogy k�l�nb�z� p�ly�kon pr�b�lta ki tehets�g�t. Volt grafol�gus, aut�versenyz�, v�m�gyint�z�, de foglakozott a szobr�szattal, valamint tal�lm�nyokkal is.
Mint �js�g�r� 1932-1934 k�z�tt a kort�rs magyar m�v�szet foly�irat�nak a Hongrie-Magyarorsz�g-Hungary c�m�nek lett a f�szerkeszt�je, de munkat�rsa volt az El�re c�m� hetilapnak is. Legf�bb tal�lm�nya �ppen �js�g�r�i p�ly�j�hoz kapcsol�dik.
1975-ben megjelent "Csendes forradalom" c�m� �n�letrajzi reg�ny�ben t�bbek k�z�tt �gy vallott: "Gyakran n�zegettem a rot�ci�s hengerek egyenletes �s g�pies munk�j�t... Egy par�nyi hengerecsk�t k�pzeltem el, akkor�t, amely egy �r�szersz�mban alkalmazhat�, �s amelynek az a l�nyege, hogy a fest�ket automatikusan felszedve m�k�d�s k�zben nyomot hagy a pap�ron."

1938-ban megcsin�ltatta els� goly�stoll modellj�t, amelyet 1938.�pr.25-�n jelentett be a Magyar Kir�lyi Szabadalmi Bizotts�g�n�l, "T�lt�toll" n�ven. 1938.nov.23-�n egy �jabb szabadalmat jelentett be "P�pes halmaz�llapot� tinta �s a hozz�tartoz� t�lt�toll c�mmel." Munk�j�ban seg�t�t�rsai is akadtak. Igy fiv�re Gy�rgy �s bar�tja Gell�rt Imre, akik a megfelel� s�r�s�g� fest�kkel v�gzett k�s�rletekben m�k�dtek k�zre. F� t�mogat�ja volt anyagilag is Goy Andor, aki a Goy-�s Kovalszky �r�g�pszak�zlet vezet�jek�nt nagy fant�zi�t l�tott a goly�stoll j�v�j�ben. 1938-ban m�r szerz�d�st k�t�tt B�r� L�szl� J�zseffel.

A t�k�letes�t�si k�s�rletek folytat�sa m�r k�lf�ld�n t�rt�nt meg, mivel B�r� L�szl� 1939-ben P�rizsba ment, majd ut�na Argentin�ba emigr�lt.
1940-t�l B�r� L�szl� �nn�ll�an k�s�rletezett tov�bb, �s goly�stoll szabadalm�t 1943.j�n.10-�n Argentin�ban kapta meg. Ezt "Eterpennek" nevezt�k el. A goly�stoll elnevez�se k�s�bb feltal�l�ja nev�vel k�t�d�tt �ssze, angol nyelvter�leten biro-pen, franci�ul biron-nak keresztelve el.

B�r� L�szl�nak m�sjelleg� �j�t�sai is voltak. T�bbek k�z�tt kidolgozott egy automatikus sebess�gv�lt�t, amit a General Motors megv�s�rolt t�le, de csup�n az�rt, hogy mint konkurenci�t kiiktassa. Az 1930-as �vekben olyan mos�g�pet n�pszer�s�tett, amelynek m�k�dtet�s�hez a konyhai t�zhely szolg�ltatta az energi�t.
B�r� L�szl� J�zsef Argentin�ban v�lt igaz�n elismertt�. Tisztelet�re sz�let�s�nek napj�t szeptember 29-�t tett�k meg az argentin feltal�l�k napj�v�. Ott is hunyt el Buenos Airesben 1985.nov.24-�n.

-------------------------------------------------------------------------

Tudtad-e m�r, hogy Simonyi K�roly fizikus "Az elm�leti villamoss�gtan" c�m� k�nyv�t n�met nyelvter�leten ma is haszn�lj�k?

Simonyi K�roly 1916. okt�ber 18-�n sz�letett Egyh�zasfalun egy tizenegy gyermekes parasztcsal�d hetedik gyermekek�nt. A tehets�ges fi�t a falu pl�b�nosa seg�tette tov�bbtanul�s�sban. A megkeresett gazdag rokon Simonyi-Semadan S�ndor hozz�j�rul�s�val az �budai �rp�d Re�lgimn�zium di�kja lett. Majd a csal�d mag�hoz vette �t, b�gyj�val Ern�vel egy�tt.

1940-ben g�p�szm�rn�ki diplom�t szerzett a budapesti M�egyetemen, ahol Bay Zolt�n atomfizika tansz�k�n tan�rseg�d lett. A II. vil�gh�bor�ban k�t oldalon is hadifogs�gba esett: az amerikai, majd a szovjet oldalon.

1948-ban ker�lt Sopronba a M�egyetem B�nya-, Koh� �s Erd�m�rn�ki kar�ra. Itt �p�tette meg az "els� magyar magfizikai r�szecskegyors�t�t, egy Van de Graaf rendszer� 1 MeV-osat". Ez�rt 1952-ben Kossuth-d�jat kapott.

1952-t�l a budapesti M�egyetem villamoss�gtan tansz�k�nek alap�t�ja �s vezet�je, �s egyuttal vezet�je a K�s�rleti Fizikai Kutat� Int�zet atomfizikai oszt�ly�nak is. A f�zi�s energiatermel�s lehet�s�geinek vizsg�lat�val valamint korl�taival foglalkozott.

1956-ban a KFKI forradalmi bizotts�g�nak eln�k�v� v�lasztott�k, ami�rt a szabads�gharc lever�se ut�n menesztett�k tansz�kvezet�i �ll�s�b�l. Mint egyetemi tan�r folytathatta a tan�t�st �s sorra �rta meg szakk�nyveit, amelyek k�z�l a legismertebb�rt: "A fizika kult�rt�rt�nete" c�mmel, �llami D�jat kapott 1985-ben.

1993-ban a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagjai sor�ba v�lasztotta.

Fiai szint�n k�zismert emberek. K�roly fia Amerik�ban, Tam�s fia az arab vil�gban �l �s munk�lkodik.

Tudtad-e m�r, hogy a Word �s az Excel n�pszer� sz�m�t�g�p programok kifejleszt�je, "Charles Simonyi", azaz ifj� Simonyi K�roly.

Ifj. Simonyi K�roly 1948. szeptember 10-�n sz�letett Budapesten.
1968-t�l a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i telephely�n tanult. K�s�bb ker�lt a Standford-i Egyetemre, �s a Xerox Parc-n�l dolgozott, ahol kifejlesztette az els� ALAKH� (WYSIWYG) sz�vegszerkeszt�t az Alto szem�lyi sz�m�t�g�pre, a Bravo-t.
A Microsoftn�l � vezette be a Xeroxn�l tanult "objektumorient�lt" programoz�st �s kifejlesztette a magyar jel�l�st a v�ltoz�k megnevez�s�re. Nev�hez f�z�dik igaz�n a Microsoft Word �s Excel, valamint az Excelt megel�z� Multiplan programok kifejleszt�s�nek az ir�ny�t�sa.

2002-ben b�cs�t mondott Microsoftnak �s a British Columbiai Egyetem professzor�val Gregor Kiczales-szel, mint �zlett�rssal megalap�totta az Intentional Software Company-t. C�g�knek ma egy magyarorsz�gi munkacsoport is dolgozik.

Tudtad-e m�r, hogy a magyar "Holdradar" k�s�rlet, az "elektronsokszoroz� �s a f�nyre alapozott m�terdifin�ci�" Bay Zolt�n fizikus nev�hez kapcsol�dik?

Gyulav�riban sz�letett 1900. j�lius 24-�n. Elemi iskol�it itt v�gezte el. Majd Debrecenbe ker�t a Reform�tus Koll�giumba. Diplom�j�t Budapesten a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen szerezte meg, ami ut�n az Elm�leti Fizkai Int�zetben oktat� lett.
A tehets�ges Bay Zolt�n egyetemi �vei alatt az E�tv�s-koll�giumnak v�gig tagja volt. 1926-ban doktor�lt fizik�b�l a legmagasabb kit�ntet�ssel. Disszert�ci�ja az "�tl�tsz� k�zegek magnetooptik�j�nak molekul�ris elm�let�r�l" sz�lt.
�szt�nd�jask�t ker�lt Berlinbe (1927-1930), ahol olyan fizkusok dolgoztak mint Planck, Einstein, Schr�dinger �s Laue.

Bay Zolt�n a Physikalisch Technische Reichsanstalt-ban v�gzett kutat�munk�t ahol "a hidrog�nmolekula folytonos sz�nk�p�n alapul�, �j, nagyenergi�j� ultraibolya f�nyforr�s"-t fejlesztett ki.
A berlini egyetem Fizikai-K�miai Int�zet�ben v�gzett k�s�rleteivel els�k�nt bizony�totta be, hogy "akt�v nitrog�ng�z szabad nitrog�n atomokat tartalmaz".
Ekkor nevezt�k ki - elismer�s�l- a szegedi egyetem Elm�leti Fizika tansz�k�nek oktat�j�v�. Itt k�s�rletezett tov�bb.

1936-ban m�r Budapesten a Tungsram laborat�riumban �s a Budapesti M�szaki Egyetemen folytatta kutat�sait. Innen sz�rmaznak olyan szabadalmai melyek nagyfesz�lts�g� g�zcs�vek, f�nycs�vek �s elektroncs�vek kifejleszt�s�vel kapcsolatosak, elektrolumineszcenci�ra vonatkoz� szabadalma, r�di�-vev�k�sz�l�k �ramk�reinek kifejleszt�se, decim�teres r�di� hull�m� technika, stb.

A Budapesti M�szaki Egyetemen Atomfizika tansz�ket hozott l�tre a Tungsram t�mogat�s�val 1938-ban.

Bay Holdradar antenn�ja

A II. vil�gh�bor�ban kifejlesztette a radart Budapest v�delm�re. A radarcsillag�sz Bay Zolt�n r�j�tt arra, hogy a mikrohull�m� radartechnik�val ki lehet jutni az �rbe �s el lehet �rni a holdat is. Kidolgoztt egy elvet erre vonatkoz�lag �s 1946 febru�r 6.-�n bejelentett�k, hogy "megradarozt�k" a holdat. S b�r egy h�nappal el�tte Amerik�ban is hasonl� eredm�nyre jutottak, m�gis e tudom�ny�g sz�l� atyj�nak Bay Zolt�nt nevezik ezen tudom�ny�g t�rt�net�r�i.

1948-ban megh�v�st kapott a George Washington Egyetem-re, ahol a k�s�rleti fizika professzora lett.
Az 1970-es �vekben sorban kapja a kit�ntet�seket a vil�g k�l�nb�z� egyetemein.
1981-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia �s az E�tv�s Lor�nd Fizikai T�rsulat is tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta.

90. sz�let�snapj�n (1990-ben) Gyulav�ros tiszteletbeli polg�r�v� avatta, �s megkapta a Magyar K�zt�rsas�g Rubintokkal �kes�tett Z�szl�rendj�t.

B�r Washingtonban hunyt el, 1992. okt�ber 4.-�n, v�gakarata szerint hamvait Gyulav�riban temett�k el, 1993-ban.

1996. szeptember 9-�n avatt�k fel szobr�t Szegeden a Panteonban.

 *************************************************************

Tudtad -e, hogy a helikopter feltal�l�ja a magyar Asb�th Oszk�r volt?

Asb�th 1891. m�rcius 31-�n sz�letett Pankot�n. Tanulm�nyait Aradon v�gezte. A fiatal Asb�th remek�l rajzolt, el�sz�r fest�m�v�sznek majd rep�l�g�p-vezet�nek k�sz�lt. Nagy hat�ssal voltak r� a Wright testv�rek ( 1904-ben m�r ketten rep�ltek egy g�pen ). Nekil�tott a rep�l�g�p tervez�shez �s �p�t�s�hez. P�rizsb�l hozatott l�gcsavarokat, f�mhuzalokat-�s alkatr�szeket.

Az I. vil�gh�bor� kit�r�sekor ker�lt a B�cs melletti fischamendi rep�l�g�pgy�rba, ahol sikerrel alkotta meg az Asb�th-l�gcsavart. Itt ker�lt kapcsolatba -katona szolg�latos t�rsaival-, mint Petr�czy Istv�nnal, K�rm�n T�dorral �s Zurovetz Vilmossal. �k k�z�sen szerkesztett�k meg a benzinmotorral hajtott, k�t�tt helikoptert. Ennek stabilit�s�t azonban nem siker�lt megoldaniuk.

Mintegy t�z�vnyi k�s�rletez�s ut�n Asb�th elk�sz�tette 120 l�er�s, 9 hengeres helikopter�t, ami helyb�l mer�legesen tudott felemelkedni.
1928. szeptember 9-�n siker�lt a vil�gon els�k�nt - Kispest hat�r�ban, a Cseri-telepen - az "AH 1" -jelz�s� helikopter magasba emelked�se. A g�p m�r v�zszintes ir�nyban is korm�nyozhat� volt. Ezzel a g�ppel ut�na sz�mos, eredm�nyes rep�l�st hajtottak v�gre.
Asb�th ezut�n m�g t�bb helikoptert �p�tett meg, amelyek egyre t�k�letesebbek lettek. Itthon viszont k�l�n�sebb �rdekl�d�st nem mutattak ir�nta, �s �gy elfogadott egy londoni megh�v�st.
Ottani munk�j�t azonban minden eszk�zzel akad�lyozt�k, a spanyol Cierva-g�pek �rdekeltjei. Aachenben �s Berlinben hasonl� volt a helyzete, �gy visszat�rt Londonba, ahol megalap�totta az "Asb�th Helikopters Ltd-t." Helikoptereinek gy�rt�si jog�t viszont elorozta egy m�sik c�g, a Blackburn Aircraft, ez�rt �gy d�nt�tt, hogy Franciaorsz�gba megy. A k�zdelem itt sem �rt v�get, �tja N�metorsz�g, megint Anglia, majd �jra N�metorsz�g lett.

A II. vil�gh�bor� ut�n hazat�rt, ahol sikerrel meg�p�tett egy l�gcsavaros haj�t. 1956-ban jelent meg "Az els� helikopter" c�m� k�nyve, amelyben �sszegezte munk�ss�g�t.
T�bb kit�ntet�st kapott: a Paul Tissandier-d�jat, a Magyar Rep�l� Sz�vets�g d�szoklevel�t �s m�s egyebeket. A Kossuth-d�j �tv�tel�t m�r nem �lhette meg, mert 1960. febru�r 27-�n elhunyt.
Pesti lak�s�nak utc�ja az � nev�t viseli.
A sors nem volt igaz�n m�lt�nyos a rep�l�st�rt�net e zseni�lis magyar feltal�l�ja ir�nt.

Tudtad-e, hogy a szurperszonikus g�pek kifejleszt�s�ben egy magyar sz�rmaz�s� m�rn�knek volt el�v�lhetetlen szerepe?

A neve K�rm�n T�dor, a h�res magyar pedag�gus K�rm�n M�r fia, aki Budapesten sz�letett 1881-ben �s Aachenben halt meg 1963-ban. G�p�szm�rn�ki diplom�j�t a budapesti M�egyetemen szerezte. B�nki Don�t kutat� �s feltal�l� mellett tan�rseg�d lett az egyetemen, majd m�rn�kk�nt a Ganz Rt.-n�l dolgozott.
Az I. vil�gh�bor� alatt katonai szolg�lati idej�t az osztr�k-magyar l�ghaj� �s rep�l�gy�rban, Fischmand t�lt�tte. Magyar munkat�rsaival fejlesztette ki a vil�g els� forg�sz�rnyas katonai rep�l�eszk�z�t, a PKZ-t�pus� helikoptert.

K�rm�n T�dor kit�ntet�st vesz �t Kennedy eln�kt�l

K�s�bb Aachenbe ker�lt, ahol az egyetemen oktatott, majd Californi�ba ment, ahol a mechanika �s aerodinamika professzora lett. A Guggenheim-laborat�riumban bekapcsol�dott a rak�takutat�sba. � volt az els�, aki a hangsebess�gen fel�li rep�l�s er�hat�sait �s a g�ppel szemben t�masztott k�vetelm�nyeket meg�llap�totta. Saj�t maga tervezte meg a szuperszonikus g�pek sz�rny�nak m�reteit. Emellett t�bb nagy rak�ta, �s az els� ballisztikus rak�ta l�trehoz�s�ban volt vezet� szerepe.

Az � nev�hez f�z�dik a Nemzetk�zi Asztronautikai Akad�mia megalap�t�sa. Tem�rdek �rdemrendet kapott: az amerikaiak mellett angol, belga, francia kit�ntet�seket vehetett �t. T�bornoki rangot kapott, s �gy lehetett tagja a " L�gier�k Tan�csad� Bizotts�g�nak".
Tudom�nyos m�vei 1956-ban n�gy k�tetben jelentek meg.
1962-ben a budapesti M�egyetem d�szdoktor�v� avatta.
1963-ban Kennedy eln�kt�l vehette �t az els�k�nt aj�nd�kozott amerikai Nemzeti �rdemrendet.
Munk�ss�ga elismer�sek�nt a Holdon �s a Marson kr�tert neveztek el r�la.
H�ress�g�t al�t�masztand� �rdekess�g, hogy � volt Kossuth Lajos ut�n a m�sodik magyar, akinek az arck�pe amerikai b�lyegen megjelent. Ezt sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�n adt�k ki. A b�lyegen egy �rhaj�-rak�ta l�that�, �s a b�lyeg szelv�nyen munk�ss�g�t m�ltatand� elismer�sk�nt, az " �rkorszak �p�t�sze " megjel�l�s szerepel.

Az Oktat�si Miniszt�rium 2000-ben K�rm�n T�dor -d�jat alap�tott.

Tudtad-e, hogy a vil�gon az els� sz�nes televiz��s k�p elektronikus tov�bb�t�sa Goldmark P�ter K�roly nev�hez f�z�dik?

Goldmark P�ter K�roly a h�res csal�d m�rn�k tagjak�nt 1906.dec.6-�n Budapesten sz�letett �s 1977. dec. 7-�n Port Chesterben halt meg. Amikor sz�lei B�csbe k�lt�ztek ( 14 �ves volt ekkor ), � m�r ott �retts�gizett le. Berlinben v�gezte egyetemi tanulm�nyait, majd 1933-ban az USA-ba ment.
A Columbia Broadcasting System kutat� m�rn�ke lett, p�r �v ut�n pedig a k�s�rleti laborat�rium vezet�j�v� nevezt�k ki. Itt kezdett foglalkozni a sz�nes t�v�technika kifejleszt�s�vel. Az � zseni�lisan megalkotott rendszere bizonyult a legt�k�letesebbnek �gy, hogy a k�s�bbi sz�nes televiz��s rendszerek, mint a francia SECAM �s a n�met PAL-nak az alapj�ul szolg�lt.

1940. szeptember 4-�n mutatt�k be a nagyk�z�ns�gnek az els� sz�nes mozg�k�peket.
Goldmarknak ezut�n m�g sz�mos tal�lm�nya sz�letett: a mikrobar�zd�s sztereolemez megalkot�sa ( 1948 ), egy mini orvosi televiz�� a bels� szervek vizsg�lat�ra, majd a k�belt�v� rendszerek m�holdakkal val� csatlakoz�s�nak megold�sa.
Az elektronikus vide� felvev�k�sz�l�k tal�lm�ny�val tette fel a koron�t gazdag �letmunk�ss�g�ra.

Els� sz�nes TV-k�p a CBS-n�l

1954 - 1972 -ig a CBS igazgat�ja ( telekommunik�ci�s konszern ) volt. Tudom�nyos munk�ss�g��rt a legmagasabb tudom�nyos kit�ntet�st vehette �t Carter eln�kt�l.
1977-ben hunyt el, egy aut� baleset k�vetkezt�ben.

A h�res-neves Goldmark familia tagjai m�g harmad gener�ci�sk�nt is, Amerik�ban, b�szk�n h�vatkoznak magyar sz�rmaz�sukra. A Goldmark f�v�rek m�g �l� tagjai: Goldmark J�nos a kiv�l� zen�sz �s zeneeszt�ta New Yorkban, Goldmark Ferenc k�zgazd�sz, aki a New York-i National Foreign Trade Council kereskedelmi k�zpont eur�pai k�pvisel�je lett. M�lt�n lehet�nk mi is b�szk�k r�juk.

*************************************************************

B�nki Don�t (1859-1922)

A Veszpr�m megyei B�nk k�zs�gben sz�letett. A M�egyetemen szerzett g�p�szm�rn�ki oklevelet, majd 1899-t�l - 1922-ben bek�vetkezett hal�l�ig - ugyanitt oktatott.

Csonka J�nossal egy�tt a magyarorsz�gi motorgy�rt�s megteremt�je. Egy�ttm�k�d�s�k k�l�n�sen a M�egyetem tanm�hely�ben volt sikeres, ezt k�z�s szabadalmaik bizony�tj�k. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karbur�tort szabadalmaztatt�k. A B�nki-Csonka-f�le motorokat a Ganz �s T�rsa Vas�nt�- �s G�pgy�r gy�rtotta sorozatban, ahol B�nki Don�t tizenhat �ven �t, 1882-1899-ig szerkeszt�m�rn�kk�nt, majd f�m�rn�kk�nt tev�kenykedett. Ebben az id�szakban kezdte �n�ll� tal�lm�nyainak kidolgoz�s�t is. 1894-ben szabadalmaztatta nagynyom�s� robban�motorj�t, amit m�r v�zbefecskendez�ses h�t�ssel t�k�letes�tett. Ezt k�vette 1902-ben az els�ker�khajt�s� aut�, 1903-ban a g�zturbina, 1917-ben pedig a v�zturbina, amely t�rpe v�zier�m� fejleszt�s�t tette lehet�v�. A legy�rtott t�bb sz�z p�ld�nyb�l n�h�ny m�g ma is m�k�dik.

1911-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagj�v� v�lasztott�k. M�szaki �rdekl�d�se szerte�gaz� �s sokoldal� volt. Cikkei jelentek meg pl. a szabadalmi t�rv�nyjavaslatr�l is.

1891-1919 k�z�tt a Szabadalmi Tan�cs �ln�kei k�z� tartozott. 1887-ben �s 1892-ben a Magyar M�rn�k �s �p�t�sz Egylet Holl�n-d�jjal t�ntette ki, amellyel mindig az �v legjelent�sebb m�szaki t�rgy� tanulm�ny�nak szerz�j�t jutalmazt�k.

-------------------------------------------------------------------------

Bl�thy Ott� T�tusz (1860-1939)

Bl�thy Ott� Titusz a legnagyobb magyar feltal�l�k egyike, az elektrotechnika kimagasl� �tt�r�je, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tiszteletbeli tagja volt. Tat�n sz�letett 1860. augusztus 11-�n. �desapja keresked� volt, egy temesv�ri ipartelep tatai k�pvisel�je. �desanyja, Gold Fanny, igen okos, j�zan gondolkod�s�, tanult n�, szeret� �desanya. Fiai kiv�l� tulajdons�gaikat t�le �r�k�lt�k.

Bl�thy Ott� m�r a tatai elemi iskol�ban felt�nt sz�mol� tehets�g�vel �s gyors gondolkod�s�val. Egyik alkalommal, amikor a h�rom oszt�llyal f�l�tte j�r� iskolat�rsai nem tudtak megoldani egy sz�mtani feladatot, az �th�vott kis Ott� a t�bl�ra pillantva azonnal megtal�lta a megold�st, tan�t�j�nak - tal�n a hatodikos bizony�tv�ny�t al��r� Langfelder Jo�kim re�ltan�rnak - nem kis b�szkes�g�re. Egy�bk�nt az �desanya mindk�t fi�t B�csben tan�ttatta tov�bb, mert felismerte eg�szen kiv�teles k�pess�geiket. Bl�thy Ott� azut�n nemcsak a m�egyetemet, de a re�liskol�t is ott v�gezte el. Eredeti nev�t (Obl�th) feltehet�en akkor v�ltoztatta meg, amikor 1880-ban B�csben �tt�rt az evang�likus hitre.

�desanyj�t nagyon szerette. Erre utalnak azok az 1885-86-ban, teh�t 25-26 �ves kor�ban, Zipernowsky K�rolyhoz int�zett levelei, amelyekben t�bb helyen �rezhet� nagy szeretettel eml�kezik meg �desanyj�r�l. �desanyja m�sodik f�rj�nek csal�di neve Kempner volt. A m�sik neve nem ismert, de az ismert viszont, hogy Bl�thy Ott� gyakori vend�g volt Kempner Mikl�s baji sz�l�j�ben.

Bl�thy Ott� 79 �ves kor�ban hunyt el Budapesten 1939. szeptember 2 �n, az utols� napokig megfesz�tett temp�ban alkotva. Hal�l�nak m�sodik �vfordul�j�n avatt�k fel a s�reml�k�t a Kerepesi �ti (ma Mez� Imre �ti) temet�ben. (Petri Lajos szobr�szm�v�sz m�v�szileg is v�dett angyalfigur�ja ruskicsi m�rv�nyb�l, a 34. parcella els� sor�nak 45. s�rhely�n�l).

Munk�ss�g�t a sokoldal�s�g jellemezte. Felismerte a m�gneses Ohm-t�rv�ny gyakorlati alkalmaz�s�t, s ennek seg�ts�g�vel - a k�lf�ldet megel�zve - g�peit sz�m�t�sok alapj�n m�retezte. Az 1884-es torin�i ki�ll�t�son �szrevette az ott bemutatott L. Gaulard-E. D. Gibbs v�ltakoz� �ram� eloszt�rendszer fogyat�koss�gait (a kapocsfesz�lts�g er�sen ingadozott a terhel�st�l f�gg�en, �s rossz volt a hat�sfoka). Vasr�ddal r�vidre z�rta az induktor "p�lus"-ait �s megfigyelte a vasmag z�r�s�nak hat�s�t. Zipernowsky K�rollyal �s D�ri Miks�val - akikt�l a p�rhuzamos kapcsol�s �tlete ered -1885. m�rcius 3-�n ny�jtotta be Ausztri�ban a z�rt vasmag� transzform�tor szabadalm�t "�j�t�sok indukci�s k�sz�l�keken, villamos �ramoknak transzform�l�sa c�lj�b�l" c�mmel. (A transzform�tor elnevez�s is Bl�thyt�l ered).

Bl�thy oldotta meg a vil�gon els�nek a v�ltakoz� �ram� gener�torok p�rhuzamos kapcsol�s�nak addig megoldatlannak tartott probl�m�j�t (Cerchi er�m�, R�ma). 1889 v�g�n ker�ltek forgalomba az els� indukci�s watt�ra-sz�ml�l�k (�ramfogyaszt�sm�r�k), amelyek ugyan�gy, mint az 1884-ben kifejlesztett wattm�r�k, Bl�thy szabadalmai szerint k�sz�ltek �s az eg�sz vil�gon elterjedtek. (T�bb mint 100 szabadalma k�z�l j� p�rat 10-15 orsz�gban is elfogadtak.) Jelent�s �rdemei vannak az egyf�zis�, soros kapcsol�s� kommut�toros motorok kifejleszt�se k�r�l (1890-91). Ezek egy p�ld�ny�t a m�ncheni Deutsches Museum �rzi.

1891-ben a villamos m�vek �zemi felt�teleinek megfelel� �nm�k�d� fordulatsz�m-szab�lyz�t szerkesztett v�zturbin�k sz�m�ra. A g�zturbina megjelen�s�vel 1903-ban n�gyp�lus�, majd egyre n�vekv� teljes�tm�ny�, k�tp�lus� turb�gener�torokat szerkesztett. Jellemz� tehets�g�re, valamint lelkiismeretess�g�re, hogy b�r sokszor ugr�sszer�en gyors �tem� fejleszt�seivel a magyar er�s�ram� technik�t vil�gviszonylatban is �tt�r� szerephez juttatta, az �ltala tervezett Ganzturb�gener�torok forg�r�sz�vel egyetlen orsz�gban sem t�rt�nt baleset. 1912-ben szabadalmaztatta az �ramsz�ml�l�s hiteles�t�s�re szolg�l� stroboszk�pikus elj�r�st.

1919-ben t�bb vezet� m�rn�kkel egy�tt az Alkalmazott M�rn�k�k Orsz�gos Sz�vets�g�ben energiagazdas�gi szakoszt�lyt hozott l�tre. Ez tan�csad� test�letk�nt m�k�d�tt a Szoci�lis Termel�s N�pbiztoss�ga mellett. A munk�sok szerett�k, tisztelt�k, mert ki�llt �rdekeik mellett. Gyakran elbesz�lgetett vel�k, munk�juk legapr�bb r�szleteit is elmagyar�ztatta mag�nak, sokakat �lland�an �s titkosan seg�tett. Az elektromos vil�g pion�rjaival (J. C. Maxwell, Lord Kelvin stb.) �lland� �rintkez�st tartott fenn.

Kand� K�lm�n hal�la (1931) ut�n folytatta a nagy vas�ti villamos-mozdonyok f�zisv�lt�ja f�lbemaradt szerkeszt�si munk�latainak ir�ny�t�s�t, tov�bb t�k�letes�tve azt.

�lete egy�b vonatkoz�sait szint�n a sokr�t�s�g jellemezte. K�pr�zatos "fejsz�mol�" k�pess�ge, mem�ri�ja el�seg�tette a probl�m�k gyors �ttekint�s�t, l�nyeg�k megl�t�s�t, v�gs�kig vitt egyszer�s�t�s�t. A n�meten k�v�l az olasz, az angol �s a francia nyelvet is j�l besz�lte.

Ismert csillag�sz �s sakkoz� volt. 1880-ban egy alkalommal 8 j�tszm�t vezetett egyszerre t�bla n�lk�l, �s mindegyiket megnyerte. T�bb mint 400 sokl�p�ses direkt mattfeladv�nyt k�sz�tett, melyek nemcsak bels� �rt�k�k�rt jelent�sek, hanem mint a l�p�ssz�mbeli cs�csteljes�tm�nyek is fel�lm�lhatatlanok (pl. matt 255 l�p�sben). T�bb orsz�got bej�rt maga szerkesztette �tletes ker�kp�rjaival. K�s�bb szenved�lyes g�pkocsivezet�, az aut�klub eln�ke lett. De h�res volt mint kutyateny�szt�, a keleti sz�nyegek szak�rt�je stb. is.

Magatart�s�t a tud�s szer�nys�ge jellemezte. Nem szerette a szerepl�st. Besz�det ritk�n mondott, cikket alig �rt. A villanygy�r felk�n�lt vezet�i �ll�s�t nem fogadta el. B�r k�ls� megk�l�nb�ztet�sekre nem t�rekedett, �rdemei�rt sok m�lt� elismer�sben r�szes�lt. A budapesti �s a b�csi m�egyetem 1917-ben tiszteletbeli doktorr� avatta. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia, amelynek a Wahrmann- �s a Marcib�nyi-d�j�t elnyerte, 1927-ben tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta. Az olasz kir�ly 1907-ben a Corona d'Italia-rendje tiszti keresztj�vel t�ntette ki. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar M�rn�k �s �p�t�sz Egyletnek is, amely a Kand� K�lm�n eml�k�rmet els�k�nt neki �t�lte oda. V�lasztm�nyi tagja volt az E�tv�s L�r�nd Matematikai �s Fizikai T�rsulatnak, a Stelle Csillag�szati Egyes�letnek �s m�g sz�mos m�s tudom�nyos �s t�rsadalmi alakulatnak.

1933. j�lius 1-�n d�li 12 �rakor a Ganz Villamoss�gi Gy�r nagy szerel�m�hely�ben k�sz�nt�tt�k Bl�thy Ott�t abb�l az alkalomb�l, hogy �tven �vig megszak�t�s n�lk�l - ellen�llva sok k�lf�ldi cs�b�t�snak is - dolgozott a k�zben vil�gh�r�v� v�lt gy�rban. Az �nneps�gen t�bb miniszter, egyetemi rektor �s k�lf�ldi tudom�nyos egyes�let vezet�je jelent meg. A korabeli tud�s�t�s szerint Tata k�pvisel�i �tny�jtott�k neki a d�szpolg�ri oklevelet. (Err�l az akkori tatai �js�gokban nem tal�lni eml�t�st).

B�r �let�vel �s munk�ss�g�val t�bb sz�z cikk, tanulm�ny foglalkozik, viszonylag kev�s Tat�val kapcsolatos eml�ket siker�lt felkutatni. A Ganz Villamoss�gi Gy�r arch�vum�ban megtal�lhat� az a k�zzel �rt n�met nyelv� h�zass�gi szerz�d�s, melyet sz�lei: Moritz Obl�th �s Fanny Gold k�t�ttek Tat�n 1851. j�nius 14-�n, s amelyet al��rt a k�t nagyapa: J�zsef Obl�th �s Moritz Gold. Ebb�l kider�l, hogy mindk�t h�zasuland� sz�lei j�m�d� keresked�k voltak �s ell�tt�k az ifj� p�rt az indul�shoz sz�ks�ges t�k�vel. A tatai izraelita mintaiskola 6. oszt�ly�r�l sz�l� bizony�tv�nya (1871) �s egy tatai k�zs�gi bizony�tv�nya (1886) m�r csak m�solatban maradt meg.

Sz�l�h�z�nak pontos hely�r�l mindeddig �r�sbeli dokumentumot nem siker�lt tal�lni. Noll Mikl�sn� gyermekkor�ban tan�ja volt annak, amikor Bl�thy Ott� eml�tette, hogy a T�part utca 5. sz�m� �n. Leopold-h�zban sz�letett. Ezt er�s�ti rneg Leopold Mikl�s visszaeml�kez�se is, akinek �desapja szint�n 1860-ban sz�letett, Bl�thy Ott� oszt�lyt�rsa volt, �s aki szerint az els� vil�gh�bor� el�tt t�bbsz�r j�rt Bl�thy Ott� Tat�n a Leopold csal�dban. A csal�dban emlegett�k, hogy az emeleten k�t szob�b�l �s konyh�b�l �ll� lakr�szt b�reltek egykor Obl�th�k. Elmondta azt is, hogy nagy felt�n�st keltett Tat�n Bl�thy Ott� aut�ja �s nekik az odasereglett alig 10 �ves gyerekeknek - milyen t�relmesen magyar�zta el Ott� b�csi, hogy mi is az a "gy�jt�s". M�g ma is f�l�be cseng egy mondata: "J�l jegyezz�tek meg gyerekek: az elektromoss�g� a j�v�": Valami kapcsolata lehetett Bl�thy Ott�nak a F�rd� utca 2. sz�m� h�zzal is. Ugyanis id. Str�bel �rp�dn� visszaeml�kez�se szerint azt valamikor Bl�thy-h�znak nevezt�k.

Tat�n ma sincs semmif�le eml�ke a v�ros egyik legnagyobb sz�l�tt�nek. Ha csak azt a kis utc�csk�t nem tekintj�k annak, amelyik az Agosty�ni �tr�l ny�l�an van felt�ntetve (a s�neken t�l, a TAN�P �s a Faipari KTSZ k�z�tt a leg�jabb v�rost�rk�pen. A jelzett helyen a val�s�gban azonban (m�g?) csup�n rakt�roz�sra haszn�lt rendezetlen ter�let tal�lhat�.

Ezzel szemben 1952-t�l 1969-ig Budapesten (III. Nagybat u. 19.) m�k�d�tt a Bl�thy Ott� Er�s�ram� Ipari Technikum. Az �p�let aul�j�ban helyezt�k el a r�la k�sz�lt mellszobrot, amely P�tzay P�l szobr�szm�v�sz alkot�sa (1960.) A f�v�ros VIII. ker�let�ben utc�t neveztek el r�la. Az Elektrotechnikai Egyes�let pedig 1958-ban Bl�thy-d�jat alap�tott.

Iskol�nk Bl�thy Ott� nev�nek felv�tel�vel - emberi nagys�g�nak �s tudom�nyos munk�ss�g�nak ad�zva - k�v�nt Tata h�rneves sz�l�tt�nek eml�ket �ll�tani.

-------------------------------------------------------------------------

Csonka J�nos (1852-1939)

A szegedi sz�let�s� feltal�l� a magyar technikat�rt�net kiemelked� alakja. Autodidakta m�don gy�jt�tte az ismereteket, j�l besz�lt latinul, n�met�l �s franci�ul. 1874-ben P�rizsba ment, ahol tanulm�nyozta a Lenoir-motort, �s ennek hat�s�ra ismerte fel a bels� �g�s� motorok jelent�s�g�t. Huszon�t �ves kor�ra a M�egyetem tanm�hely�nek vezet�je lett. Saj�t k�lts�g�re szakmunk�sokat alkalmazott, ennek fej�ben az egyetem enged�lyezte, hogy saj�t k�s�rleteire is felhaszn�lhassa a tanm�hely g�peit.

Maga k�sz�tette eszk�z�kkel 1879-ben megszerkesztette az els� magyar g�zmotort, majd 1882-ben a vegyes�zem� g�z- �s petr�leummotort. B�nki Don�ttal sok k�z�s tal�lm�nyuk sz�letett. Legjelent�sebb a karbur�tor, amelyet 1990-ban a P�rizsi Vil�gki�ll�t�son is bemutattak. Ezen m�r t�szab�lyoz�st, f�kleveg�-bevezet�st �s pillang�szelepet alkalmaztak. Nagy siker� k�z�s tal�lm�nyuk volt m�g t�bbek k�z�tt a g�zkalap�cs �s az automatikus cs�gy�jt�s� motor.

Sz�mtalan �n�ll� tal�lm�ny tulajdonos�nak mondhatta mag�t. K�l�nb�z� m�r�m�szereket, motoros triciklit �s 1905-ben egy postai sz�ll�t�aut�t is tervezett. Terve lehet�s�get teremtett a magyar aut�gy�rt�s megsz�let�s�hez. Hetvenh�rom �vesen ment nyugd�jba, utols� tal�lm�ny�t nyolcvann�gy �ves kor�ban ny�jtotta be.

Munk�ss�g�t nagyra becs�lt�k, 1924-ben a M�rn�ki Kamara feljogos�totta a g�p�szm�rn�ki c�m haszn�lat�ra.

Csonka-f�le egyhengeres motorral k�sz�lt szem�lyaut� (1909)

1909-ben egyhengeres, 4 LE-s kisaut�t tervezett.

A motor hengerfurata 90 mm, l�kete 100 mm volt, a sebess�gv�lt�val egy t�mb�t alkotott, �s termoszifon h�t�st haszn�lt. Elhagyta a l�nchajt�st �s kard�nhajt�st alkalmazott. Csonka maga gy�rtotta a motort, a hajt�m�vet, az alv�zat �s a kocsiszekr�nyt is.

Ebb�l az �v sor�n h�rom darabot k�sz�tett, ezek voltak az els� kard�nos g�pkocsik haz�nkban.

-------------------------------------------------------------------------

D�ri Miksa (1854-1938)

A B�cson sz�letett D�ri Miksa 1877-ben szerzett v�z�p�t�-m�rn�ki oklevelet a B�csi M�egyetemen. 1878-1882 k�z�tt a Duna �s a Tisza szab�lyoz�si munk�inak tervez�s�vel foglalkozott. Ezzel p�rhuzamosan elektrotechnikai tanulm�nyokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gy�r m�rn�ke, k�s�bb pedig igazgat�ja lett, ahol ebben az id�ben rendk�v�l tehets�ges szakemberek dolgoztak egy�tt. Zipernowskyval k�z�sen, m�g ebben az �vben kidolgozott egy �ngerjeszt�s� v�ltakoz� �ram� gener�tort, amelyet 1883-ban kezdtek gy�rtani. 1883-t�l D�ri Miksa B�csben dolgozott a Ganz-gy�r villamos oszt�ly�nak ausztriai k�pvisel�jek�nt.

1885-ben Bl�thy Ott�val �s Zipernowsky K�rollyal megalkott�k a transzform�tort. A k�s�rleti munka oroszl�nr�sz�t D�ri v�gezte. 1889-t�l megszervezte �s berendezte a b�csi villamos er�m�vet.

1898-1902 k�z�tt kompenz�lt egyen�ram� g�p�n dolgozott. K�t �v m�lva megalkotta a k�s�bb r�la elnevezett repulzi�s motort. A D�ri-f�le repulzi�s motor nagy hi�nyt t�lt�tt be, a felvon�kat ugyanis a haszn�latban l�v� egyetlen motort�pussal sem tudt�k biztons�gosan �zemeltetni. Keferendszer� motorj�t sorozatban gy�rtott�k �s az eg�sz vil�gon haszn�lt�k.

-------------------------------------------------------------------------

E�tv�s L�r�nd (1848-1919)

Elm�leti munk�ss�ga jelent�s volt: a kapill�ris jelens�gekkel �s a gravit�ci�val foglalkozott behat�an. Megalkotta az �n. E�tv�s-szab�lyt, mely szerint a tiszta folyad�kok fel�leti fesz�lts�ge �s a h�m�rs�klet v�ltoz�sa k�z�tt �sszef�gg�s van. Mozg� testek s�ly�nak v�ltoz�s�val foglalkoz� t�rv�ny�t E�tv�s-hat�snak nevezt�k el. Kimutatta a s�lyos �s tehetetlen t�meg azonoss�g�t.

A gravit�ci�s er� v�ltoz�s�nak kutat�sa sor�n tal�lta fel E�tv�s Lor�nd a torzi�s ing�t. Els� v�ltozata 1891-ben k�sz�lt el, ez embernagys�g� m�r�m�szer volt.

M�k�d�s�nek l�nyege, hogy a f�ld belsej�ben jelen l�v� anyagok elt�r�en vonzz�k az inga nehez�keit, amelyeket E�tv�s egy k�tkar� emel�n helyezett el. Az egyik s�ly 20 cm-rel m�lyebben �llt a m�sikhoz k�pest. Az inga nehez�ke aranyb�l vagy platin�b�l k�sz�lhetett, ugyanis a m�r�shez nagy s�r�s�g� anyagra volt sz�ks�g.

A torzi� m�rt�k�t egy sk�la el�tt elmozdul� jel mutatta. A m�szert kezdetben egy-, k�t-, majd h�romfal� tokkal v�dte, hogy kiz�rja a l�gmozg�sok �s a f�malkatr�szek mozg�sa k�zben l�trej�v� villamos hat�sokat �s a h�m�rs�klet-ingadoz�sokat.< /p>

Alkalmaz�sa kezdetben �ltal�nos volt, majd az 1930-as �vekig az olajkutat�sban alkalmazt�k. Els� gyakorlati eredm�nyk�nt a Kolozs megyei Kis-S�rm�s k�zel�ben gazdag f�ldg�zlel�helyet fedeztek fel az E�tv�s-inga seg�ts�g�vel. R�vid id�re kiszor�tott�k a modernebb m�szerek, de 1950-t�l a geofizikai kutat�sban ism�t el�t�rbe ker�lt.

T�bben t�k�letes�tett�k, ennek k�vetkezt�ben az eredetileg �t�r�s m�r�si id� negyven percre r�vid�lt.

-------------------------------------------------------------------------

Galamb J�zsef (1881-1955)

Mak�n sz�letett, tanulm�nyait Budapesten v�gezte, a mai B�nki Don�t M�szaki F�iskola jogel�dj�n�l. G�p�szm�rn�ki diplom�ja megszerz�se ut�n r�vid ideig a di�sgy�ri Vasgy�rban dolgozott m�szaki rajzol�k�nt, majd a Magyar Automobil Rt.-n�l, ahol egy n�metorsz�gi tanulm�nyutat nyert. 1903-ban t�bb n�met v�rosban j�rt, minden�tt szakmunk�sk�nt dolgozott. Ekkor hallott az 1904-es amerikai aut� vil�gki�ll�t�sr�l, ez�rt megtakar�tott p�nz�n okt�berben haj�n elutazott Amerik�ba. A Westinghouse M�vekn�l szersz�mk�sz�t�k�nt helyezkedett el.

Az akkor alig k�t�ves Ford Motor Company k�tel�k�be 1905 december�ben ker�lt, mint tervez�. Az N-modell h�t�rendszer�nek �ttervez�se ut�n a gy�r f�konstrukt�re lett, s a h�res T-modell sok fontos alkatr�sz�t � tervezte. 1915-t�l a Fordson-traktor tervein dolgozott.

1921-ben �szt�nd�jat alap�tott olyan mak�i, szeg�ny sors� di�koknak, akik fels� ipari iskol�ban k�v�ntak tanulni. Az els� vil�gh�bor� alatt hadig�pek szerkeszt�s�vel foglalkozott, pl. tengeralattj�r�-keres�vel. T�bb alkalommal ell�togatott Magyarorsz�gra, s el�ad�sokat tartott a Magyar M�rn�k �s �p�t�sz Egyletben. A m�sodik vil�gh�bor� idej�n Ford �tlet�re hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben k�sz�lt el. Orvosai tan�cs�ra 1944-ben visszavonult az akt�v munk�t�l.

-----------------------------------------------------

Irinyi J�nos (1817-1895)

1817-ben sz�letett Bihar megy�ben, val�sz�n�leg Nagyl�t�n. Nagyv�radon, majd Debrecenben tanult. 19 �ves kor�ban a b�csi politechnikum hallgat�ja lett, ahol f�leg k�mi�val foglalkozott. Az erd�lyi sz�rmaz�s� Meissner P�l professzor egyik el�ad�si k�s�rlet�nek sikertelens�ge adta azt az �tletet, hogy biztosan �s zajong�s n�lk�l fellobban� gyuf�t kap, ha �lom-dioxidot �s feh�rfoszfort alkalmaz. Tanulm�ny�t nem potom �sszeg�rt eladta, s a kapott �sszegb�l fedezte k�sobbi berlini egyetemi, majd hohenheimi gazdas�gi akad�miai tanulm�nyait.

Berlinben 1838-ban k�nyvet �rt a k�mia elm�let�r�l, amelyben k�l�n�sen a savakkal foglalkozott. Szembesz�llt Lavoisier-nak azzal az �ll�t�s�val, hogy a savas karakter az oxig�nt�l lenne. A k�vetkez� �vben hazaj�ve a magyar nyelvu k�miai cikkek eg�sz sor�t jelentette meg a k�mia elm�leti �s gyakorlati vonatkoz�sair�l (pl. vegyar�nytan, l�gyapot). �rtekezett a szikes talajok jav�t�s�r�l is. A magyar sz�d�s szikesek gipsszel t�rt�no jav�t�s�t el�sz�r Irinyi javasolta.

� alap�totta az els� magyar gyufagy�rat 1840-ben Pesten. Tev�kenyen r�szt vett a Schuster-f�le vegytani m�nyelv megreform�l�s�ban is. E nyelven �rta tank�nyv�t, amelynek csak az els� k�tete jelenhetett meg (1847). A 48-as ifj�s�g vezet�i k�z� tartozott, � fogalmazta meg a h�res 12 pontot. A forradalmi hadsereg �rnagyak�nt a nagyv�radi l�porgy�r vezetoje volt. A szabads�gharc lever�se ut�n rabs�ggal b�nhod�tt, kiszabadulva azonban folytatta k�zdelm�t a k�miai ismeretek terjeszt�s��rt. Mez�gazdas�gi k�s�rletei anyagilag t�nkretett�k, s k�nyvel�i �ll�st kellett v�llalnia, majd a debreceni Istv�n malom igazgat�ja lett. V�rtesen halt meg 1895. december 17-�n.

-------------------------------------------------------------------------

Jedlik �nyos (1800-1895)

Kand� K�lm�n (1869-1931)

"Egy saj�ts�g�val eg�szen utol�rhetetlen�l magaslott ki kart�rsai k�z�l, nevezetesen azzal, hogy tud�sa �s alkot�ereje egyenl� m�rt�kben nyilv�nult meg a g�p�szet �s az elektrotechnika ter�n. Val�ban nem lehet eld�nteni, ink�bb g�p�szm�rn�knek vagy ink�bb villamosm�rn�knek valljuk-e �t. Ez az Istenadta kett�s tehets�g tette lehet�v�, ami eddig m�snak sehol sem siker�lt, tudnillik, hogy mozdonyait az �ramszed�t�l kezdve az alv�zig �s a fut�m�ig, a villamos berendez�st�l a hajt�m�ig, minden r�szlet�ben a maga eredeti eszm�i szerint maga tervezze meg."
(Vereb�ly L�szl�)

A (k�telez�) katonai szolg�latnak a haditenger�szetn�l tett eleget, majd 1893 �sz�n, leszerel�se ut�n azonnal, Franciaorsz�gba ment, a p�rizsi Compagnie de Fives-Lille villamos gy�rba, ahol az indukci�s motorok gy�rt�s�ra rendezkedtek be. Kand� a szerkeszt�si oszt�lyba kapott beoszt�st, ahol a motorok m�retez�s�re teljesen �j sz�m�t�si elj�r�st dolgozott ki, lehet�v� t�ve az indukci�s motorok gazdas�gos gy�rt�s�t.

Szerencs�re a budapesti Ganz �s T�rsa gy�r, amely m�r 1878-ban l�trehozott egy "elektromos oszt�lyt", szint�n els�rend� feladatai k�z� sorolta az indukci�s motorok hazai gy�rt�s�t. Megismerve Kand� K�lm�n sikereit, 1894 �sz�n felk�rt�k, t�rjen haza, �s szervezze meg itthon a h�romf�zis� indukci�s motorok gy�rt�s�t. Kand� K�lm�n ennek �r�mmel eleget is tett, �s 1895-re m�r � lett a szerkeszt�si oszt�ly vezet�je.

Az indukci�s motorok tervez�se sor�n �rlel�d�tt meg a gondolat Kand� K�lm�nban, hogy ezeket a motorokat a vas�ti vontat�sban is hasznos�thatn�k. Eg�sz tov�bbi �let�t meghat�rozta ez a gondolat. K�lf�ldi �tjain megismerte az ottani vas�ti megval�s�t�sokat, elemezte, majd hazat�rve tov�bbfejlesztette azokat. Els� �n�ll� fejleszt�se egy 3kV-os h�romf�zis� 15 peri�dus� vas�tvillamos�t�si rendszer volt, amelyet az olasz vas�tt�rsas�g k�r�s�re tervezett, sikerrel.

Az els� vil�gh�bor� alatt Kand� K�lm�n volt, aki felismerte azt, mennyire rossz hat�sfokkal �zemelnek az akkori g�zmozdonyok, �s l�tta azt is, hogy a h�er�m�vek terhel�se sem egyenletes. A k�t probl�ma megold�s�t, nagyon �sszer�en, abban l�tta, ha a vasutat villamos�tj�k, de nem k�l�n�ll� er�m�vekkel t�pl�lj�k, hanem bekapcsolj�k a jelenlegi elektromos h�l�zatba. Ehhez viszont egy olyan villamos g�pre volt sz�ks�g, amely k�pes j� hat�sfokkal m�k�dni 50 peri�dus� h�l�zati t�pl�l�ssal. Ekkor kezdte el tervezni a 16 kV-os egyf�zis�, 50 peri�dus� f�zisv�lt�s vas�tvillamos�t�si rendszer�t.

-------------------------------------------------------------------------

Segner J�nos Andr�s (1704-1777)

�sei m�g a XVI. sz�zadban a protest�nsok �ld�ztet�se miatt menek�ltek Steiermarkb�l Magyarorsz�gra, ahol biztosabb jogi fundamentuma volt a lelkiismereti szabads�gnak. A betelep�l� Josef Segner fiai ser�nyen buzg�lkodtak a pozsonyi evang�likus "ekl�zsia" megszil�rd�t�s�n, a templom fel�p�t�s�ben, a vil�gh�r� l�ceum l�tes�t�s�ben. Az egyik �se, Mih�ly, 1596-ban egy csat�ban a t�r�k�k ellen kit�ntet�st szerzett �s a h�s harcos jog�n magyar nemess�get kapott.

Tal�lm�nya, a k�zismert Segner-ker�k, elm�leti �s gyakorlati szempontb�l egyar�nt nagyjelent�s�g� volt. Az els� �s eredeti Segner �ltal k�z�lt le�r�s magyarul a ker�k m�k�d�s�r�l: "A v�ziker�k l�nyege egy tetsz�s szerinti alak� �s nagys�g� tart�ly, ezt �gy kell feler�s�ten�nk, hogy egy tengely k�r�l k�nny�szerrel foroghasson. A tart�lyb�l alul egy bel�l �res kar ny�lik ki, s ennek oldal�n egy tetsz�s szerinti nagys�g� lyukat f�runk. Ha az ember a tart�lyba vizet �nt �s �lland�an gondoskodik arr�l, hogy a lyukon kifoly� vizet p�tolja, az ed�ny a tengely k�r�l forogni kezd, a kifoly� v�z �tj�val ellent�tes ir�nyban. Ez a mozg�s �lland�an fokoz�dik Egy bizonyos sebess�gig. K�vetkez�sk�pp a v�z ki�ml�se is er�sb�dik, �gy h�t a v�z p�tl�s�r�l is fokozott m�rt�kben kell gondoskodnunk, ha a tart�lyban �lland� szintet akarunk biztos�tani."

Segner a k�s�rletet l�g�res t�rben is elv�gezte, �s bebizony�totta azt, hogy a ker�k mozg�s�t a f�l�tte lev� v�zoszlop s�lya �ltal megmozgatott v�zsug�r v�ltja ki. Ily m�don sz�m�totta ki azt a nyom�st, amely a kereket forg�sba hozza. Felismerte azt is, hogy a ki�ml� v�zsug�r sebess�g�t �s a ker�k forg�ssebess�g�t a forg�mozg�s megindul�sa ut�n a centrifug�lis er� is fokozza. Az el�z�kben ismertetett elvek alapj�n Segner k�s�bbi v�zikerek�nek gyakorlati alkalmaz�s�t keresve, eg�szen g�pszer� megold�sokhoz jutott el, s ezek egy jellemz� p�ld�ja a mell�kelt �br�n k�z�lt malom meghajt�sra alkalmas Segner-ker�k. Itt a forg� r�szek l�gellen�ll�s�nak cs�kkent�s�re egy k�penyszer� burkot alkalmaz.

Tanulm�ny�t el�sz�r nagynev� kort�rsa, Leonhard Euler m�ltatta Berlinben, az akad�mia matematikai oszt�ly�nak egyik �l�s�n. Ugyancsak Euler volt az, aki n�h�ny apr� m�dos�t�st v�gzett a turbin�n, ezzel megn�velve hat�sfok�t. A kifoly�cs�nek hajl�tott form�t adott, �gy nem kellett rajta k�l�n lyukat f�rni, hanem a cs� v�ge szolg�lt kifoly�ny�l�sul. Segner v�zikerek�t el�sz�r N�rtenben, egy G�ttingenhez k�zeli falucsk�ban alkalmazt�k el�sz�r 1753-ban, egy olaj�t�malom meghajt�s�ra. Segner tal�lm�nya �s k�s�rletei szolg�ltak alapul Euler k�s�bbi munk�j�nak, amelyben kidolgozta a turbin�k elm�let�t. Euler k�tr�szes turbin�ja jelenti az �tmenetet a Segner-ker�k �s a korszer� turbin�k k�z�tt.

Segner szerte�gaz� tudom�nyos munk�ss�g�t nagyon sok m�ve bizony�tja. Fizikai �s csillag�szati tanulm�nyain k�v�l megjelentek k�miai �s technol�giai t�rgy� munk�i is. Foglalkozott a mez�gazdas�ggal is, hiszen egyik tanulm�ny�ban a k�ndioxidot aj�nlotta a b�za, �s m�s gabonaf�l�k fert�tlen�t�s�re, a sov�ny f�ldek tr�gy�z�s�ra pedig a fahamu alkalmaz�s�t javasolta. K�l�n tanulm�nyt �rt a h�sok p�col�s�r�l �s f�st�l�s�nek m�dszereir�l.

N�met �letrajz�r�ja Karl Keller �rja r�la: A technikusok sz�m�ra Segner J�nos Andr�s neve �r�kk� �lni fog a turbina�p�t�s t�rt�net�ben �s b�r a technika eme �g�nak kialakul�s�val �s fejl�d�s�vel kapcsolatban sz�mos feltal�l�, konstrukt�r, k�s�rletez� �s elm�leti tud�s neve mer�l fel, � marad sz�munkra mindig az, aminek kezdetben is tekintett�k, a turbina atyja.

-------------------------------------------------------------------------

Zipernowsky K�roly (1853-1942)

Tudom�nyos m�k�d�s�nek kezdet�n olyan felfedez�sek tartott�k izgalomban a tud�s vil�got, mint Jedlik �nyos dinam�-elve, Werner von Siemens �ngerjeszt�sre vonatkoz� szabadalma, vagy a vil�g�t�s megval�s�t�sa. Zipernowsky K�roly a Ganz-gy�rba val� ker�l�se ut�n el�sz�r az �vl�mp�k t�k�letes�t�s�n dolgozott, munkat�rsaival siker�lt a f�nyer� �s �g�si id�tartam szempontj�b�l a nyugati k�sz�tm�nyekkel egy sz�nvonalon �ll� �vl�mp�kat k�sz�tenie, de �rt�kes tapasztalatokat szerzett az egyen�ram� dinam�k �s az �vl�mp�k tervez�se �s �zemeltet�se ter�n is.

A Ganz-gy�r nagys�g�t bizony�totta, hogy harmadikk�nt a vil�gon, 1882-ben szerelt�k fel a budapesti Nemzeti Sz�nh�z villamos vil�g�t�s�t, melyben Zipernowskynak is jelent�s szerepe volt. Ezekben az �vekben a gy�r k�tel�k�be l�pett k�t fiatal szakember, Bl�thy Ott� Titusz �s D�ri Miksa. Ut�bbi �s Zipernowsky els� egy�ttm�k�d�s�nek eredm�nye lett az �ngerjeszt�s� v�ltakoz��ram� gener�tor, amely f�l�slegess� tette a k�nyes �s k�lts�ges k�l�n�ll� gerjeszt�-�ramforr�st, �s mozg� szerkezet n�lk�l �nm�k�d�en kik�sz�b�lte a terhel�s v�ltoz�sakor el��ll� fesz�lts�gingadoz�st.

Egy m�sik, Mechwart Andr�ssal kidolgozott �j�t�s: a m�gneskereket egyes�tett�k a g�zg�p lend�t�kerek�vel, melyet az 1883-as b�csi villamos ki�ll�t�son mutattak be. A g�p 1200 izz�l�mp�t t�pl�lt k�zvetlen�l 54 V fesz�lts�g� �rammal. Ez a g�pcsoport 1884-t�l �vekig a budapesti Keleti p�lyaudvar vil�g�t�s�t l�tta el.

K�t �vvel k�s�bb Bl�thyval �s D�rivel k�z�sen alkott�k meg az els� magt�pus� transzform�tort. Ezut�n m�r csak n�h�ny jelent�s �j�t�st, illetve szabadalmat tudhat mag��nak, k�sz�nhet�en t�bbek k�z�tt annak, hogy kil�pett a Ganz-gy�rb�l �s tan�rk�nt tev�kenykedett tov�bb. Ezek k�z� tartozik az egyforg�r�szes �ram�talak�t�, a Ganz-f�le bajonettz�ras izz�l�mpa-foglalat, illetve az egyv�g�ny� villamos vas�t. A sz�mos neh�zs�get okoz� vas�ti v�g�nyok probl�m�it megoldotta az�ltal, hogy a kocsi stabilit�s�t a k�z�t szintje alatti csatorn�kban elhelyezett oldals�nekkel biztos�totta.

Zipernowsky figyelme kiterjedt szakm�ja minden �g�ra, a lak�sok vezet�kszerelv�nyeire, l�mp�k szerkezet�re, h�ztart�si �s m�helyberendez�sekre, villamos meleg�t�sre �s f�t�sre �pp�gy tal�lt megold�st, mint a vas�ti szerelv�nyekre vagy a g�ph�zi �zem tartoz�kaira. Szerkezetein felt�nik az egyszer� fel�p�t�s, a k�nny� kezelhet�s�gre val� t�rekv�s �s a gondos kik�pz�s. Egyetemi tan�rk�nt az int�zet�t t�k�letes k�s�rleti �s m�r�berendez�sekkel l�tta el, �s a hallgat�k sz�m�ra l�tes�tett laborat�riumokat is az � tervei, tapasztalatai alapj�n k�sz�ltek. Ezenk�v�l sz�mos olyan berendez�s l�tes�lt a tansz�ken, amelyek nagym�rt�kben megk�nny�tett�k az oktat�st.

--------------------------------------------------------------------------

A zene ter�let�r�l

Tudod-e, hogy az erd�lyi Bakfark B�lint (1507-1576) Krakk�, B�cs, P�rizs, P�dua �nnepelt udvari lantm�v�sze �s zeneszerz�je volt; a pozsonyi Neusiedler J�nos (1508-1563) �s testv�re M�ty�s (1507-1590) N�metorsz�g legnagyobb zen�sze e korban; 1600 k�r�l pedig vil�gh�r� a soproni Rauch Andr�s?
Egyh�zi zene ter�n ekkort�jt Kajoni, s mint hamburgi, dublini opera dirigense a pozsonyi Kuszer Zsigmond voltak h�rnevesek.

Azt m�r biztosan tudtad, hogy a magyar Liszt Ferenc (1822-1886) a vil�g egyik legnagyobb zeneszerz�je �s zongoram�v�sze volt. K�r�tjai diadalutak voltak eg�sz Eur�p�ban.

Azt is tudtad m�r, hogy Bart�k B�la (1881-1945) �s Kod�ly Zolt�n (1882-1967) -a magyar n�pzene neves gy�jt�i- a 20. sz�zadi modern zene vil�gh�rnevet szerzett �tt�r�i voltak.

De tudtad-e azt, hogy Rem�nyi Ede (1828-1898) nemzetk�zi sikereket el�rt heged�virtu�z volt ak�rcsak az Amerik�ban letelepedett Szigeti J�zsef?
�s azt, hogy Vecsey Ferenc (1893-1935) hasonl�an vil�gh�r� heged�m�v�sz �s zeneszerz� volt, Dohn�nyi Ern� pedig (1877-1960) mint zeneszerz�, zongoram�v�sz �s karmester szerzett vil�gh�rnevet, aki 1949-t�l hal�l�ig az USA-ban tev�kenykedett.
Ide tartozik D�r�ti Antal is (1906-1988), aki Bart�k �s Kod�ly tan�tv�nya volt �s a h�bor� ut�n az USA-ban, Angli�ban �s Sv�dorsz�gban mint karmester �s zeneszerz� f�nyes sikereket aratott.

H�rneves karmestereink sor�ba tartoznak pl. a fiatalon elh�nyt Fricsay Ferenc valamint a nemr�g elh�nyt Solti Gy�rgy �s Ferencsik J�nos is, hogy csak n�h�ny nevet eml�ts�nk.

Tudod-e, hogy Beethoven, akire er�sen hatott a magyar zene, a pesti szinh�z sz�m�ra kompon�lta 1812-ben Istv�n kir�ly nyit�ny�t?

Tudod-e, hogy k�nny�zen�ben a magyar zeneszerz�k m�vei is igen n�pszer�ek szerte a vil�gon mint Leh�r Ferenc, K�lm�n Imre, Jakobi Viktor, �brah�m P�l, Szirmai Albert, b�r k�z�l�k t�bben j�r�szt k�lf�ld�n �ltek �s kompon�ltak; hogy Hubay Jen�, a magyar zeneszerz� �s heged�m�v�sz a vil�g elismerten legels� heged�tan�ra volt?

Tal�n �rdemes lesz legk�zelebb, ha egy CD-lemezt veszel, azon a kis�r� sz�veget is r�szletesebben tanulm�nyozni...