|
A vrszerzds
lmos-gbeli seink mr a 862-es hadjrat alkalmval szemet vethettek Pannnia j legelire, erdsgeire, szntfldjeire. Bizonyra lt mg bennk a tudat, hogy nhny vszzaddal korbban e vidk is legends sk, Atilla birodalmhoz tartozott. Talltak a Krpt-medencben rokon npeket is, mint pldul az avarokat, szkelyeket, jszokat, akik rmmel fogadtk volna jttket.
Erdlyt, a Tiszntlt s a Duna-Tisza kznek dli rszt ebben az idben a kemny, harcias bolgrok uraltk, Dunntl pedig a frank csszr tartomnya volt. lmos nagyfejedelem tisztban volt azzal, hogy az idegenek ltal uralt terletek felszabadtshoz, s a rokon npek egyestshez komoly katonai erre s szervezsre van szksg. A terv megvalstshoz nem tartotta elgsgesnek a szabr nemzetek katonai erejt, ezrt az onugor nemzetek beszervezst vette tervbe. A Nyk nemzettel mr korbban szvetsgbe kerltek lmos vagy rpd hzassga rvn. A Kr, Keszi s a csonka Krt nemzet horki is elnysnek lttk a szvetkezst, ezrt k is csatlakoztak. A szittya-hun fajtj npeknl az ilyen szvetkezst vrszerzdssel foganatostottk, amikor vrk keveredsvel egymst testvrnek fogadtk el.
A vrszerzds nem kznsges, nem mindennapos szerzds volt, melyet a szertartsban alkalmazott vr is jelez. Valjban szent eskttelrl volt sz. Hrodotos, a grg trtnsz, Kr.e. az V. szzadban a szittyknl tett ltogatsa alkalmval szemtanja lehetett egy ilyen eskttelnek, mert arrl nagy rszletessggel szmolt be a szittykrl rt munkjban. me:
„Egy nagy agyagednyt borral tltenek meg, az esktevk kiss megszrjk magukat (karjukat) kssel vagy rral, vrket a borba csepegtetik; majd egy kardot, nhny nylvesszt, egy harci brdot (fokost?), s egy drdt tesznek a keverkbe, mikzben imkat mondanak; vgl a kt szerzd fl iszik egyet az ednybl, ugyanezt teszik az ket kvetk vezeti Is. Anonymus, a magyar trtnetr pedig a kvetkezkpp rta le a vrszerzdssel foganatostott egyezmnyeket:
„Ameddig az letk, st az utdaik is tart, mindig lmos vezr ivadkaibl lesz a vezrk.
Ami jszgot (vagyont) csak fradalmaik rn szerezhetnek, mindegyikknek rsze legyen abban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
