Kegyelem n�ktek �s b�lcsess�g

Mitõl szent a magyar Szent Korona? Ha ezt a k�rd�st f�ltessz�k egy ir�nta �rdeklõdõ egyszerû embernek, akkor valami olyan v�laszt kapunk, hogy h�t az�rt, mert p�pa k�ldte, vagy az�rt, mert egyh�ziak koron�znak vele. Teh�t valami eg�szen �sszerû vagy annak tûnõ �rvet keres a v�lasz fogalmaz�ja. Val�j�ban egy kicsit m�sk�pp �ll a dolog.
    Elõsz�r is nem mag�t�l �rtetõdõ, hogy ennek a koron�nak „szent" jelzõje lett. �ssze tudjuk vetni egy m�sik, egykor ugyancsak haszn�latban volt �s vele nagyj�b�l egykor�nak is l�tsz� koron�val - ez a n�met-r�mai cs�sz�ri korona -, de azt nem szokt�k szent koron�nak nevezni, ott mag�t a birodalmat nevezik Szent R�mai Birodalomnak. Teh�t mindenk�ppen f�l kell figyelni erre a jelzõre. Ahhoz, hogy a k�rd�sre v�laszolni tudjunk, tudni kell, hogy h�rom t�pus�t szoktuk megk�l�nb�ztetni a koron�knak. Az elsõ a h�zi korona, a m�sodik az orsz�gl� korona, a harmadik a beavat� korona. A h�zi koron�t - mint mondani szoktuk - papucsban is lehet viselni, teh�t csal�di k�rben is hordhatja a kir�ly, hogyha �ppen ez j�tt r�. Az orsz�gl� koron�t orsz�gos �gyek int�z�sekor viseli. Vagy a k�t legfontosabb hivatala, a fõb�r�i �s a fõhad�ri feladat gyakorl�sa k�zben, vagy pedig ha idegen orsz�gok k�veteit fogadja, teh�t orsz�g-orsz�g k�z�tti kapcsolatban.
    �s v�g�l van a beavat� korona, amirõl a legkevesebbet tudjuk, mert Eur�p�ban az utols� m�sf�l ezer �vben - legjobb tudom�sunk szerint - a mi�nk volt az egyetlen olyan korona, amelyik a sz� legszorosabb �rtelm�ben beavat� koron�nak tekinthetõ. Ennek az a saj�toss�ga, hogy sem csal�di k�rben, sem orsz�gos �gyek int�z�sekor nem lehet viselni. Egyetlen alkalommal lehet viselni, a koron�z�skor. Kifejezetten egyfajta direkt r�hat�s kifejt�se a feladata, �s �gy a legjobb anal�gi�it a s�m�nkoron�k k�z�tt tal�ljuk meg. A magyar Szent Koron�nak a fel�p�t�se, az alakja is saj�ts�gos, �s �rdekes m�don ehhez is az egyetlen haszn�lhat� anal�gi�t a s�m�nkoron�k szolg�ltatj�k.

Oszty�k-szamoj�d (sz�lkup) s�m�n agancsos vaskoron�ja �s a magyar Szent Korona (Hopp�l-Jankovics-Nagy-Szemad�m 1990. nyom�n)

    Milyen saj�toss�gokkal rendelkezik egy beavat� korona? Egyet eml�tettem m�r. A m�sik is szorosan �sszef�gg ezzel, ez az, hogy lecser�lhetetlen. Mi annyira hozz�szoktunk ehhez, hogy ha egy magyar ember meghallja, hogy p�pai tiara, akkor sz�m�ra term�szetesnek tûnik, hogy ez valami nagyon r�gi, �s legal�bb olyan becses t�rgy, mint amilyen a magyar Szent Korona, �s szinte nem hisz a f�l�nek amikor meghallja, hogy a p�pai tiara olyan idõs, mint a legut�bbi p�pa, mint p�pa. Magyarul: minden p�pa-koron�z�sra �jonnan k�sz�l, ha egy�ltal�n k�sz�l. Ez a lecser�lhetetlens�g a magyar t�rt�nelemben annyira egyedi, hogy amikor az elsõ, m�g hazai talajb�l sarjadt dinaszti�nk, az �rp�d-h�z kihal, akkor egy kisebb kavarod�s t�mad korona-�gyben. Az akkori p�pa jel�ltje, K�roly R�bert, 1308-ra olyan helyzetbe ker�l, hogy katonailag siker�l uralma al� hajtani az orsz�got. Egyetlen nagy gond van csup�n: a magyar Szent Korona nincs a birtok�ban. Az erd�lyi vajd�n�l van, �s ebben a k�nyszerhelyzetben a p�pai leg�tus, egy Gentilis nevezetû b�boros, k�zvetlen�l a p�pa leirat�t hozv�n, kihirdeti, hogy a magyar Szent Koron�t�l ebben a sz�ks�ghelyzetben elveszik a szents�g�t �s �truh�zz�k egy �j koron�ra, amelyet �ppen most k�sz�tettek K�roly R�bert r�sz�re. Val�ban el is k�sz�lt a korona, val�ban meg is koron�zt�k vele, de a nemzet ezt az aktust nem fogadta el hitelesnek. Sõt meg van r� a konkr�t adatunk, nagyon sz�p sz�veg, hogy m�r a szertart�s elõtt figyelmeztett�k a b�borost, nem lesz ennek j� v�ge, mert ez a nemzet ragaszkodik hozz�, hogy a magyar Szent Koron�val koron�zzanak, minthogyha a kir�lys�g maga is ebben a koron�ban rejtõzn�k. Mintha egyenesen ebben lenne lek�tve. Ez annyira hihetetlen�l hangzott a judeokriszti�n emlõk�n nevelkedett Gentilis b�boros f�l�nek, hogy eg�szen egyszerûen eltekintett tõle. Megrendezte a koron�z�st, amelyik egy�bk�nt m�g t�bbrendb�lileg szab�lytalan volt, �s ut�na... h�t a fiask�t el kellett viselni�k, hogy a magyar nemzet nem fogadta el ezt a koron�z�st. V�g�l is t�rgyal�sok kezdõdtek az erd�lyi vajd�val, �s vissza kellett szerezni tõle a magyar Szent Koron�t. Eur�pa ekkor tudta meg elõsz�r hivatalosan, hogy mit jelent, illetve hogyan „mûk�dik" a magyar Szent Korona. �s az�rt kell ezen csod�lkoznunk, mert m�g ma is �l a k�zv�lem�nyben - sõt idõnk�nt tud�s berkekben is f�lmer�l - egy olyan elk�pzel�s a Korona ideker�l�s�vel kapcsolatban, hogy p�pa k�ldte. Nos, az egyetlen dolog ami biztos, az az, hogy h�romsz�z �v alatt nem lehet elfelejteni, mire val� a magyar Szent Korona. Ha t�nyleg p�pa k�sz�ttette �s k�ldte volna 1000 k�r�l, akkor pontosan tudta volna 300 �v m�lva is az akkori p�pa, hogy mire j� �s mire nem j�. Ez el kell, hogy gondolkodtasson benn�nket, mert nagyon durv�n fogalmazva ez annyit jelent, hogy 1308 �s 1310 k�z�tt r� kellett d�bbennie a p�pas�gnak arra, hogy nem diszpon�l a magyar Szent Korona f�l�tt. Ez nagyon kem�ny t�tel. Becs�let�re legyen mondva az akkori p�p�nak, V. Kelemennek, ezt a b�k�t, hogy �gy mondjam, lenyelte. Teh�t v�g�l is visszaker�lt a magyar Szent Korona, meg is koron�zt�k vele K�roly R�bertet, �s ettõl kezdve tekintette a nemzet �rv�nyesnek az uralkod�s�t. Hi�ba k�sz�ttette �s �ldotta meg a p�pa az elõzõ koron�t, ez az orsz�g nem �gy mûk�dik, hogy egy ilyen �nk�nyes d�nt�st elfogadhasson.
    No most itt term�szetesen f�l lehet tenni a k�rd�st, hogy ha nem a p�p�t�l sz�rmazik a Korona szents�ge, s ha õ nem is tudja, mitõl �s mik�ppen szent a magyar Szent Korona, akkor honnan ad�dik ez a szents�g? �s akkor azt kell mondani - �s ez t�nyleg k�nyszer�tõ k�vetkeztet�s! -, hogy ezek szerint nem a r�mai egyh�zon bel�l fogantatott ez a szents�g, teh�t minden val�sz�nûs�g szerint elõbbi keletû, mint ahogy ez az egyh�z kiterjesztette a hat�sk�r�t a magyars�gra. �s ezt nagyon komoly form�ban kell f�lvetni, mert vissz�j�r�l is igaz a p�lda. Amikor az Anjou-csal�d kihal, az utols� sarja egy h�lgy, M�ria kir�lynõ. Apja �s elõdje, Nagy Lajos, perszon�luni�ban, vagyis egyszem�lyes uralma alatt egyes�tette a lengyel �s a magyar kir�lys�got. �gy azt�n a lengyel koron�t is n�lunk õrizt�k. M�rmost a lengyelek �gy d�nt�ttek, hogy t�r�k veszedelem k�zeledv�n, nekik nem kell nõ-uralkod�, teh�t nem fogadt�k el M�ri�t kir�lyuknak. Erre vissza�zen M�ria - võleg�nye, Luxemburgi Zsigmond, a k�sõbbi Zsigmond cs�sz�r �s kir�ly tan�cs�ra -, hogy ne sokat spekul�ljanak, hiszen n�lunk van a koron�juk. Magyar �szj�r�s szerint ez teljesen egy�rtelmû jelz�se annak, hogy teh�t a kir�lys�guk is a kez�kben van. A lengyelek viszont enyh�n sz�lva mosolyogtak a dolgon, �s vissza�rt�k, hogy: na �s?... Teh�t ahogy a p�pai udvar r�sz�re a sz�zad elej�n - a XIV. sz�zadr�l besz�l�nk -, �gy a sz�zad v�g�n a lengyelek sz�m�ra �rthetetlen a mi koron�nk k�l�nleges st�tusa. Hogy mi k�ze lehet egy korona t�rgyi mivolt�hoz annak, hogy most kir�ly lesz itt n�lunk vagy nem lesz kir�ly valaki. A lengyel p�lda nem egyedi, az eg�sz eur�pai t�rs�gben egyetlenegy orsz�gban sem �rtik, �s hozz� kell tennem, hogy m�ig sem �rtik ezt a feladv�nyt, azt, hogy mi f�n terem ez a saj�toss�ga a magyar Szent Koron�nak. Ez csak az�rt tragikus - sajnos �gy kell fogalmaznom -, mert n�lunk az �gynevezett szellemtudom�nyok, teh�t a hum�n tudom�nyok, kezdettõl fogva, mind a mai nappal bez�r�lag, a mai nap sem kiv�tel, szõr�st�l-bõr�st�l nyugat-eur�pai orient�lts�g�ak. Nagyon egyszerûen fogalmazva: ak�rmelyik tud�sunknak ak�rmilyen k�rd�st tesz�nk fel, a v�lasz sztereotip m�don nyugat-eur�pai igazod�s� lesz. Nem tehetnek r�la, �gy nevelt�k õket, engem is �gy neveltek. Ebbõl nagyon kevesen tudnak kil�tni, illetve befel� l�tni, a saj�t �rt�keink fel�, tisztelet a kiv�telnek, mert az�rt van ilyen is.
    Ez teh�t a m�sodik saj�toss�ga a magyar Szent Koron�nak. A harmadik megint csak ezzel f�gg �ssze, �s �gy sz�l, hogy a mi koron�nk nem t�rgynak t�telezõdik. No, ez m�r olyan �ll�t�s, hogy az ember a fej�hez kap: most akkor m�g mi j�het? H�t ez j�n. A magyar Szent Korona nem t�rgy. A magyar Szent Korona szem�lynek t�telezõdik. �lõ minõs�gnek. H�t ez val�ban olyan felt�telez�s, amely term�szettudom�nyos vil�gk�pbe sehogy sem f�r bele. Emiatt egyetlen term�szettud�st se r�junk meg, õk meg olyan kik�pz�st kaptak, amelyben ennek a mondatnak nincs �rtelme. Hiszen nincs az a teszt, amelyet õk az �lõ minõs�ggel szemben alkalmaznak, �s amelyik kimutathatn�, hogy ez �lõ minõs�g. Ez a korona eg�szen m�s s�kon „�l", mint amit jelenleg az �lettan tudom�nya, illetve annak r�sztudom�nyai sz�mon tartanak. De �l.
    V�g�l a negyedik, megint csak az elõbbiekkel �sszef�ggõ saj�toss�ga az ilyen beavat� koron�knak az, hogy �br�zolhatatlanok. Teh�t egyfajta tabu veszi k�r�l õket. Ez a k�r�lm�ny el�g sok fejt�r�st okozott a kutat�knak, hiszen p�ld�ul a K�pes Kr�nika tele van kir�lykoron�z�s-jelenetekkel, bele�rtve az �rp�d-kori koron�z�sokat is, de sehol m�g csak utal�sszerûen sem jelenik meg ez a korona-alak. Hanem minden�tt egy eg�szen sztereotip forma jelenik meg, ahogyan mint gyerekek rajzoltuk annak idej�n, vagy rajzolj�k ma is a gyerekek a koron�t, egy ilyen kis t�sk�s abroncs form�j�ban. Ebbõl m�r majdnem karikat�raszerûen egy olyan k�vetkeztet�st is levonhatok - egy�bk�nt van olyan tud�s, aki ezt ki is mondta, le is �rta -, hogy miut�n ennek a koron�nak az elsõ hiteles �br�zol�sa a XV. sz�zad elej�n jelenik meg, azelõtt nem is ez volt a magyar Szent Korona. Hogy mennyire vesz�lyes dolog nem ismerni ennek a koron�nak a „mûk�d�si" saj�toss�gait, �ppen az ilyenfajta k�vetkeztet�sek mutatj�k. Teljesen vadul „elment a v�z al�" a k�vetkeztet�s, hiszen azon az �tvonalon, amelyen ez a tud�sunk elindult - a nev�t most nem �rulom el, mert ez t�nyleg el�g vad dolog volt, m�rpedig am�gy j� szakemberrõl van sz� -, egyszerûen nem tud m�shov� kilyukadni, v�g�l is a maga m�dj�n teljesen k�vetkezetes gondolatmenet volt ez.
    Mindenesetre t�ny, hogy az elsõ abszol�t hiteles �br�zol�sa annak a koron�nak, amelyet ma a Magyar Nemzeti M�zeumban lehet l�tni, egy k�lf�ldi kr�nik�ban jelent meg, m�gpedig a Fugger csal�d m�ncheni kr�nik�j�ban. Abban az idõben, amikor a korona k�nyszerû m�don az orsz�gon k�v�l tart�zkodott, hiszen az elsõ Habsburg uralkod�nknak, Albertnek az �zvegye, biztos�tand� mag�nak, illetve gyermek�nek, akit m�g akkor a pocakj�ban hordott, a tr�nt, m�r tanulva K�roly R�bert eset�bõl, 1440-ben p�ld�tlan arc�tlans�ggal ellopta a Koron�t. A nemzet erre nem volt felk�sz�lve. Hogy ekkora gal�ds�got elk�vessenek ellene, hogy saj�t t�rv�nyes kir�ly�nak az �zvegye teljesen �tsz�li m�don ellopassa a koron�nkat. Ennek a nemzetnek, azt hiszem, m�g nagyon sokat kell tanulni, mert m�g mindig j�hiszemû, de ekkora gal�ds�g a t�rt�nelme folyam�n az�rt kev�s �rte. Bele�rtve a legut�bbi idõket is, term�szetesen. Hogy ez a Fugger bank�rcsal�d milyen szerepet j�tszott a magyar t�rt�nelemben, az k�l�n t�ma. L�nyeg az, hogy n�luk a koron�nknak nagyon sz�p, prec�z �br�zol�sa maradt f�nn, s nem k�ts�ges, hogy a mi koron�nk�, hiszen a hozz� tartoz� sz�veg is f�nnmaradt.

A magyar Szent Korona �br�zol�sa a Fugger-Kr�nik�ban (M�nchen, Bayerische Staatsbibliothek)

    L�ssuk most m�r, mik is a hat�st�nyezõi ennek a koron�nak! Eddig csupa olyan saj�toss�ggal ismerkedt�nk meg, amelyek csak r�szben mint beavat� koron�nak, r�szben pedig mint magyar koron�nak a saj�toss�gai voltak. Itt megint �rdemes elõvenni a n�met-r�mai cs�sz�ri koron�t, �sszevet�s�l. Hiszen egy p�rtatlan, nemzetek f�l�tti meg�t�l�sben ez a k�t korona el�gg� k�zel �ll egym�shoz �rt�k�t tekintve, �s a r�gis�g�t tekintve is. El�g azonban egyetlen pillant�s a k�t t�rgyra, hogy �szrevegy�k a d�ntõ k�l�nbs�get is. A n�met-r�mai cs�sz�ri korona a maga hat�s�nak d�ntõ h�nyad�t az arany �s a dr�gakõ r�v�n fejti ki, olyannyira, hogy a vel�nk szembefordul� �s a pontos oldaln�zetbõl l�that� r�szein nincs is zom�nck�p. �sszesen n�gy zom�nck�p van rajta, az �tvezetõ tagozatokon. A magyar Szent Koron�n, mint ismeretes, �sszesen 19 figur�lis zom�nck�p van, s ezen t�l m�g n�gy-n�gy �gynevezett azs�r vagy „plicque a jour", teh�t �ttetszõ, sz�nes �vegablak hat�s� zom�nc, a p�rt�zat Krisztus-k�p�nek k�t oldal�n. Ez pedig azt jelenti, hogy nagys�grendi a k�l�nbs�g, ezt �gy kell nevezni, hiszen az egyik, a n�met-r�mai k�prend az 1-es nagys�grendben, a m�sik, a mi�nk a 10-es nagys�grendben fogalmaz�dik. Ugyanakkor, ha a magyar Szent Koron�ra r�n�z�nk, az elsõ lenyûg�zõ - mert ez val�ban lenyûg�zõ - hat�s, ez nem k�ts�ges, a zom�nck�pekbõl �rad. M�rmost ha egy koron�n 19 figur�lis zom�nck�p van, akkor ezt nem lehet m�sk�nt fogalmazni, mint �gy, hogy van egy k�pi programja. Ehhez k�pest ezt a k�pi programot nem nagyon vallatj�k. Van k�pi programja a n�met-r�mai cs�sz�ri koron�nak is, annak mind a n�gy k�pe kifejezetten �sz�vets�gi t�m�j�. Ezt nem �rt tudni. Ha sorba rendezz�k õket, az �sz�vets�gbeli f�ll�p�seik szerint, akkor elõsz�r D�vidot kell megeml�ten�nk, ut�na Salamont, azut�n a „Kerubok k�z�tt tr�nol�t". Ez ut�bbi nem t�vesztendõ �ssze a Pantokr�tor Krisztussal, teh�t ez nem �jsz�vets�gi, hanem kifejezetten �sz�vets�gi t�ma, �s arra utal a felirata is: „�ltalam uralkodnak a kir�lyok". Ez egy �sz�vets�gi id�zet. �s v�g�l: �zsai�s pr�f�ta Hiszkia kir�ly elõtt. Ha megk�rdezn�nk egy mai �tlag n�met honpolg�rt, hogy ki volt az a Hiszkia, alig hiszem, hogy kap�sb�l v�gn�. Ennek a k�pnek �sz�vets�gi k�rnyezetben van jelent�se, �s csak azon kereszt�l j�n �t, mondjuk, egy kereszt�ny cs�sz�rs�gba. Ezzel szemben a mi Szent Koron�nkon egyetlenegy �sz�vets�gi t�m�j� k�p sincs. Ez megint el�gg� f�ltûnõ, hiszen ha �sszevetj�k ezt a k�t koron�t, akkor 19 k�pm�s k�z�tt tal�n lehetett volna helyet szor�tani Izrael egyik-m�sik pr�f�t�j�nak vagy kir�ly�nak is. Mindenesetre a kifejezett, teh�t a feliratokban k�zvetlen�l kifejezõdõ n�vazonos�t�s azt mutatja, hogy n�lunk nem szerepel �sz�vets�gi szem�ly a koron�n. Ezeken a „kem�ny t�nyeken" el lehet gondolkozni, nyilv�nval�an �rdemes is elgondolkozni. Hadd tegyem hozz� mindehhez, hogy a n�met-r�mai cs�sz�ri korona n�gy zom�nck�p�re egy teljes k�nyv �r�dott, a szent r�mai birodalom koron�j�nak a teol�gi�j�r�l. (Reinhart Staats, 1976.) A magyar Szent Korona 19 k�p�nek teol�gi�j�r�l egyelõre nincs semminemû kiadv�ny. Holott ha valamirõl, akkor errõl nagyon is lehetne �rtekezni.

A magyar Szent Korona �s a n�met-r�mai cs�sz�rok birodalmi koron�ja (az ut�bbi a b�csi Schatzkammerben)

    A k�vetkezõ t�tel�nk - most m�r igaz�n nem lehet elker�lni -: n�zz�k meg, kik is szerepelnek ezen a koron�n. Ez megint olyan dolog, hogy ha k�rbek�rdezn�k... J�, most m�r tudjuk, hogy sokat �r, meg tudjuk, hogy nagyon sz�p, mint mûalkot�s, meg b�szk�k is vagyunk r� - de h�t v�g�l is mi van ezen a koron�n? Kiket �br�zolnak a Koron�n l�võ zom�nck�pek? Tartok tõle, hogy m�g hivat�sos mûv�szett�rt�n�szek k�z�tt is sokan zavarba j�nn�nek. Itt kezdõd�tt tulajdonk�ppen az �n ismerked�sem is a magyar Szent Koron�val, hogy elkezdtem sz�gyellni magam, mikor hazaj�tt a Korona 1978-ban, hogy nem tudom, kik vannak rajta. Szerencs�mre, az elsõ szakk�nyv, amelyet akkor k�zbe vettem, t�vesen k�z�lte a r�juk vonatkoz� adatokat. Ez�rt azt�n elind�tottam egy alaposabb nyomoz�st, ami eg�szen meglepõ eredm�nyekre vezetett. Mielõtt azonban ezeknek az eredm�nyeknek a taglal�s�ba belebocs�tkozn�nk n�h�ny sz�t a Koron�nak, mint egyfajta centr�lis �p�tm�nynek a szerkezeti rendj�rõl. Sok olyan k�z�p�let�nk van, amelynek a cs�cs�n r�gen ott d�szelgett a Korona kõbe faragott m�sa. A k�sz�tõk ilyenkor rendre beleestek abba a hib�ba, hogy a korona als� r�sz�n, amit abroncsnak nevez�nk, szimmetrikusan rendezt�k el a p�rt�zatot. Teh�t nem csak elõre tett�k, ahogyan ez az eredeti koron�n l�that�, hanem h�tul is megism�telt�k, holott h�tul nincs ilyen a Koron�n. H�tul mind�ssze egyetlen p�rta-elem szerepel, errõl m�g k�l�n is fogunk besz�lni. Teh�t nagyon sz�p, besz�des aszimmetria �rv�nyes�l a koron�nkban: ami a n�zõk fel�, teh�t az alattval�k fel� fordul, az a r�sz tagoltabb, kibontottabb programot tartalmaz, h�tul pedig egy�ntetûbb a program megfogalmaz�sa, ott 9-9 gy�ngy sorakozik az abroncs felsõ perem�n, �s k�z�tt�k k�z�pen egyetlen p�rtaelem helyezkedik el.

A magyar Szent Korona oldaln�zeti k�pe j�l mutatja az aszimmetrikus elrendez�st (Csomor 1986. nyom�n)

    A korona felsõ r�sz�t keresztp�ntok n�ven szoktuk emlegetni, hiszen egym�shoz k�pest keresztbe tett k�t p�ntr�l van sz�. Mindegyik p�nt-szakaszon 2-2 apostolk�p l�that�, �sszesen teh�t 8 apostol k�pe helyezkedik el a felsõ Korona-r�szen. Na most itt m�r, gondolom, eg�sz sereg k�rd�s megfogalmaz�dott az olvas�kban, �s ezekre �n most sorj�ban ki is t�rn�k. Az elsõ k�rd�s mindj�rt �gy sz�l, hogy mi�rt nem nevezem az egyik r�szt k�l�n g�r�g koron�nak vagy Corona Grec�nak, ugye, ez az als� r�sz lenne; �s mi�rt nem nevezem a m�sik r�szt, a felsõt, Corona Latin�nak vagy latin koron�nak, holott a szakirodalomban �s a sajt�ban, a napi sajt�ban is, rendszeresen �gy tal�lkozunk vel�k. H�t erre nagyon egyszerû a v�lasz. Az�rt, mert semmif�le, se konkr�t, se �tt�teles bizony�t�kunk nincs arra, hogy ez a k�t r�sz valaha is k�l�n-k�l�n, �n�ll�an funkcion�lt volna. B�rmennyire hihetetlennek hangzik, ez t�nyleg �gy van. Itt csup�n egy felt�telez�srõl van sz�, amely kb. k�tsz�z �ve tartja mag�t a koronakutat�s hivatalos vonulat�ban, de ez nem t�ny, hanem felt�telez�s, �s ezt ilyenk�nt is kell tiszteletben tartani vagy elvetni. Ez azt jelenti, hogy alaposabban meg kell vizsg�lnunk: ha valaki a k�t r�szt k�l�n koron�nak minõs�ti, akkor milyen alapon teszi ezt? Hiszen akik ilyet �ll�tanak, azok nem felt�tlen�l rossz sz�nd�k�, �s fõleg nem buta emberek, ellenkezõleg, �ltal�ban tudom�nyos kutat�k, nagyon j�l kvalifik�lt szakemberek. Ha õk azt mondj�k, hogy ez g�r�g korona, az meg latin korona , annak kell legyen valami alapja. Minthogy koron�nk eset�ben a legfontosabb hat�st�nyezõ, mint l�ttuk, a zom�nck�pek „besz�dje", legc�lszerûbb ebbõl kiindulni. (Egy�bk�nt a „k�t-korona"-elm�let h�vei is ebbõl indulnak ki.)
    N�gy pontban foglalhat� �ssze, miben k�l�nb�zik a felsõ �s az als� korona-r�sz, b�r ezt a hivatalos koronakutat�s sohasem foglalta �ssze �gy. Az elsõ l�nyeges k�l�nbs�g, ami egyszersmind tal�n a legfeltûnõbb, a k�pek felirat�ban mutatkozik. Az als� r�szen g�r�g feliratokat l�tunk. G�r�g�l hangzanak �s g�r�g betûkkel �r�dtak. Mit jelent az, hogy g�r�g�l hangzanak? Azt, hogy a nevek v�gzõd�se rendre „-osz" - p�ld�ul Georgiosz, Damianosz -, ez pedig tipikusan g�r�g v�gzõd�s. A felsõ korona-r�szen ezzel szemben latin betûkkel �s latinos hangz�ssal tal�lkozunk, p�ld�ul Paulus, Petrus. Teh�t ez a kettõss�g k�ts�gtelen�l fenn�ll! Ebbõl a hivatalos vonal, 1790 �ta - hogy mi�rt az�ta, arra lehet, hogy m�g egyszer vissza fogunk t�rni! -, egy�ntetûen azt a k�vetkeztet�st vonja le, hogy h�t az�rt mert als� r�sz - kezdj�k most ezzel - g�r�g mûhelyben k�sz�lt, ahol g�r�g nyelven besz�ltek, az 1000 k�r�li idõszakban. (Ezt a „k�r�li" idõszakot az�rt vegy�k legal�bb 2-300 �ves intervallumnak mert egyelõre nem tudunk pontosabbat mondani. Mindenesetre ekkor Biz�ncban besz�lt�k hivatalos nyelvk�nt a g�r�g�t.) Teh�t a konkl�zi�: Biz�ncban k�sz�lt a magyar Szent Korona als� r�sze. A felsõ r�sz pedig valahol Nyugat-Eur�p�ban, mert ott viszont latin volt a hivatalos nyelv. Teh�t egyik�ben a R�mai Birodalom azon ut�d�llamainak, amelyek Nyugaton szervezõdtek. F�l sem mer�l, hogy ennek a k�t nyelvnek m�s szerepe, illetve m�sfajta indokolts�ga is lehet.
    1984-ben azut�n az �let�nk c. foly�iratban - ez Vas megyei irodalmi-mûv�szeti foly�irat - egy Kov�cs J�zsef nevû egyh�zt�rt�n�sz (ma Oszk�n pl�b�nos) felh�vta a figyelmet arra a k�r�lm�nyre, hogy a g�r�g �s latin nyelv egy�ttes haszn�lata a mai napig eleven gyakorlat a r�mai katolikus egyh�zban, m�gpedig �ppen a legszentebb aktusokn�l, a papszentel�sn�l �s a templomszentel�sn�l. Mind a k�t esetben mind a k�t nyelvet k�telezõ haszn�lni. Papszentel�sn�l p�ld�ul minden fontos sz�veget mind a k�t nyelven v�gig kell mondani, hacsak a legut�bbi idõben nem m�dos�tottak ezen a gyakorlaton. (Ezt mindig hozz� kell tenni, mert ebben a vonatkoz�sban az�rt vannak m�dos�tgat�sok a m�sodik vatik�ni zsinat �ta.) �s Kov�cs J�zsef azt is le�rja kitûnõ tanulm�ny�ban, hogy ezek a mozzanatok nem v�letlen�l ker�lnek bele a szentel�sek szertart�saiba, hiszen itt a latin a R�mai Birodalom nyelvek�nt, vagy valamely r�mai-ut�d nyugat-eur�pai kereszt�ny orsz�g nyelvek�nt ker�l ide, mint ahogy a g�r�g sem a biz�nci birodalomra val� visszaeml�kez�sk�nt. Hanem ezek liturgikus nyelvek. Ez azt jelenti, hogy itt a g�r�g a b�lcsess�g nyelve, a latin pedig a hatalom nyelve. A hatalom ilyenkor term�szetesen egy-forr�s�nak �rtelmezõdik azaz fel�lrõl adatik, nem pedig k�ny�kkel harcol�dik ki, mint a jelenkorban, a jelenlegi �llamalakulatok eset�ben. Tiszt�n kell l�tnunk, hogy ez a k�t t�nyezõ, a b�lcsess�g �s a hatalom hierarchikus, nem pedig demokratikus kapcsolatban �ll egym�ssal. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a sorrendj�ket megcser�lni, az al�-f�l� rendelts�g kettõj�k k�z�tt teljes m�rt�kben megszabott. Csak egy bizonyos hat�rig �rv�nyes�lhet a b�lcsess�g, mint legfontosabb er�ny: abban az esetben, ha ember �s ember k�z�tti �rintkez�sekben kell d�ntenie az uralkod�nak. Ha ezt meghalad� szintû a d�nt�s, p�ld�ul �letet kell adnia vagy �letet kell megvonnia, akkor az erre feljogos�t� hatalom m�r csak f�l�lrõl nyerhetõ. Az �letad�s, ha kegyelmet gyakorol a kir�ly illetve az �let elv�tele, hogyha a kegyelmet megvonja, ezek a kiv�lts�gok nem ad�dhatnak embertõl. Ilyesmi nyilv�nval�an csak f�l�lrõl ad�dhat, �s ez a k�z�pkorban teljesen mag�t�l �rtetõdõ t�nynek sz�m�tott. Mindezek ismeret�ben most m�r elmondhatjuk: az, hogy a magyar Szent Koron�n f�l�l latin nyelvûek a feliratok, alul pedig g�r�g nyelvûek, egy�rtelmûen jelzi, hogy az alkalmazott nyelvek hierarchikus elrendezõd�se, egym�sra �p�l�se kozmikus �s egyszersmind �dvt�rt�neti rendet t�kr�z.
    A k�vetkezõ �s enn�l valamivel s�lyosabb k�rd�s az, hogy vajon a m�sik h�rom k�l�nb�zõs�g ezzel az elsõvel �sszhangban van-e, vagy ettõl teljesen f�ggetlen, v�letlenszerû. Mert ha v�letlenszerû �s nincs �sszhangban ezzel az elsõ, alapvetõ kettõss�ggel, azt kell mondjuk, t�nyleg lehet, hogy v�letlen�l �llt �gy �ssze a koron�nk, az egyik r�sz�t az egyik helyen �s egyik idõpontban k�sz�tett�k, a m�sikat a m�sik helyen �s idõpontban. De azt m�ris elõrebocs�thatom, hogy bizony nagyon szoros az �sszef�gg�s a n�gyf�le kettõss�g k�z�tt.
    A m�sodik ilyen kettõss�g ugyanis abban ragadhat� meg, hogy az als� korona-r�szen valamennyi szentnek csak a f�l alakja l�that�, a felsõ r�szen viszont csakis teljes alakos k�peket l�tunk. Teh�t az apostol alakok valamennyien tetõtõl talpig �br�zol�dnak. M�rmost itt kezdhetn�nk f�lfigyelni arra, hogy az�rt ez nem eg�szen ilyen tiszta �gy, hiszen az el�lsõ p�rt�zat k�z�psõ elem�ben

a Pantokr�tornak nevezett - a vil�gmindens�gen uralkod�, hogyha le akarom ford�tani ezt a sz�t - Krisztus teljes alakban szerepel, j�llehet szigor�an az als� korona-r�szhez tartozik. Ugyanabb�l az anyagb�l is van kiv�gva a p�rta-eleme, ezt a legut�bbi �tv�svizsg�latok, Papp L�szl� �s P�ri J�zsef vizsg�latai der�tett�k ki. Ami azt jelenti, hogy nem �ltal�nos �rv�nyû ez a m�sodik t�pus� kettõss�g, hanem van egy �tk�tõ szem�lyis�g, ez pedig Krisztus szem�lyis�ge, aki a felsõ rendet lehozza a f�ldi vil�gba, de att�l m�g megõrzi a fenti vil�ghoz val� tartoz�s ar�nyrendj�t. Teh�t a teljes als� test�vel egy�tt szerepel.
    M�rmost vajon mi k�ze lehet mindennek, illetve van-e egy�ltal�n k�ze ahhoz, hogy a felsõ korona-r�sz a hatalom szf�r�ja, amely fel�lrõl adatik, az als� r�sz pedig a b�lcsess�g szf�r�ja, amely viszont ember-ember k�z�tti kapcsolatok igazgat�s�ra k�pes�t? H�t term�szetesen. Ak�rhov� keltezz�k a Koron�t, a k�pi program kialak�t�sa mindenk�pp a k�z�pkor derek�ra fog esni. Ebben az idõben - �s n�lunk a n�pmûv�szetben a mai napig - alapvetõ szab�ly, hogy az emberi testen bel�l h�rom szint van, h�rom egym�st�l nagyon hat�rozottan megk�l�nb�ztetett „emelet". A nyakvonallal �s az �vvonallal v�laszt�dik el egym�st�l ez a h�rom r�teg. Ami a nyakvonalon fel�l van, az a szellemis�g szf�r�ja, a szellemis�g birodalma. Ami a nyakvonal �s az �vvonal k�z� esik, az a lelkis�g birodalma, �s ami az �vvonal alatt van, az a testis�g�. (A k�z �ltal�ban a lelkis�g szf�r�j�ban mozog.) Ez a h�tk�znapi �letben azt jelenti, hogy a k�z�psõ szint a lelkesed�snek, teh�t az �rzelem, a hangulat, esetleg m�g az indulat megnyilatkoz�s�nak a birodalma. A felsõ emelet az �rtelem�, a f�ldszint pedig a testis�g�, az �szt�nvil�g�. Ez egy p�ld�san tiszta rendszer, k�l�n tanulni sem kell, egyszerûen r� lehet ismerni. Na most ez azt jelenti, hogyha valakit csak der�kig �br�zolnak, ott valami gond van a testis�ggel. A k�z�pkorb�l ismer�nk olyan �br�zol�sokat, amelyek egyetemi hallgat�kat figyelmeztetnek r�, a klasszikus �korb�l vett p�ld�kkal, �s ezt rajzon meg is jelen�tik - nagyon �tletes, szellemes rajzok ezek -, hogy tanulhatsz te, fiam amennyi bel�d f�r, �vtizedekig is, ha kell, elnyerheted a legmagasabb tudom�nyos minõs�t�st, a test k�s�rt�seivel szemben akkor is f�lv�rtezetlen maradsz. Soha olyan oktondi ki nem j�tt az egyetemi padsorokb�l, aki ezzel tiszt�ban ne lett volna, hacsak nem volt nagyon buta. (Nota bene: akkor is mûk�d�tt a kontraszelekci�, ha tal�n nem is olyan eredm�nyesen, mint ma!) Mindenesetre �va intett�k a nebul�kat: nehogy azt higgy�k, hogy a megtanulhat�n t�l t�bbet is tud adni az egyetem. Ak�rmit h�resztel mag�r�l, nem teljes tud�st ad, hanem csak j�l�rtes�lts�get, ez pedig k�t merõben k�l�nb�zõ dolog.
    M�rmost ez azt jelenti, hogy ahol a g�r�g nyelv haszn�lat�hoz k�t�tt b�lcsess�g a legfõbb er�ny, ott a test m�g vesz�lyek forr�sa. Ez�rt nem ker�lhet �br�zol�sra. F�l�l, egy megtisztult vil�gban, a test m�r nem vesz�lyek forr�sa, nyugodtan �br�zolhat�. De ha k�zelebbrõl megn�zz�k ezeket az apostol-�br�zol�sokat, kider�l, hogy nincs is �v�k. Itt m�r nincs k�l�n testis�g �s lelkis�g. Ez m�r az �tlelkes�tett test, a felt�madott test megjelen�t�se.
    Ha a m�sodik szempontot ellenõrizni akarjuk - �s h�t nem �rt majd ellenõrizni minden egyes szempontunkat -, akkor c�lszerû megn�zni azokat a felsõ koronar�szen l�that� apostolk�peket, amelyeket a p�rt�zat egy-egy eleme f�lig vagy eg�szen eltakar. K�t ilyen k�p van. Az egyik a h�tuls� r�szen, ezt ma Duk�sz Mih�ly cs�sz�r zom�nck�pe takarja el, pontosan a nyakvonal�ig.

Amennyiben az elõbbi felt�telez�s�nk helyes - hiszen itt v�gig felt�telez�sekrõl van sz�, ezt nem lehet el�gg� hangs�lyozni! -, ennek az apostolnak valami v�ts�ge kell legyen, amit szûretlen�l nem lehet beengedni az emberlakta vil�gba, �s ez a testis�g�vel f�gg �ssze. Hiszen ezt takarj�k el, a szellemis�g�vel minden rendben van. Az el�lsõ r�szen l�võ Pantokr�tor Krisztus-k�p pedig teljes eg�sz�ben eltakar egy m�sik apostolt. No most �gy ez tûnhet v�letlenszerû szerel�si hib�nak is, �gy is szokt�k magyar�zni. A hivatalos vonalban erre mind megvan a magyar�zat: eredetileg itt k�t k�l�n�ll� korona volt, az egyes�t�st sebtiben, �gyetlen�l csin�lt�k, �gy eltakart�k az egyikkel a m�sikat. Persze, h�t ez a legegyszerûbb, legk�zenfekvõbb magyar�zat. �n nem azt mondom, hogy az ilyenfajta okfejt�sek logik�tlanok, hanem azt mondom, hogy szûkl�t�k�rûek. Erre alkalmazhatjuk a bibliai passzust: legyen neked a te hited szerint! Ez a tud�s gener�ci� nem is �rdemel t�bbet. Mert neki ez el�g is, boldog is vele, legyen is boldog. �n azt hiszem, hogy ez nem hat dehoneszt�l�nak, de ak�r annak hat, ak�r nem, ezt egyszer ki kell mondani.
    A h�tuls� apostolk�p, most m�r el�rulhatom, Tam�s apostolt �br�zolja, �s gondolom, ezek ut�n leesnek a tantuszok is, hiszen pontosan Tam�s az az apostol, aki �rz�ki t�pus� bizony�t�kot k�rt valamire, ami �rz�kf�l�tti. Tudniillik a felt�mad�s t�ny�re. Ha ez a tulajdons�ga szûretlen�l ker�l be az emberi t�rsadalomba, abb�l nagyon nagy bajok fakadnak. Ezeket a bajokat ma m�r a szagukr�l ismerj�k, hiszen vel�k van tele az �let�nk. Az el�lsõ r�szen pedig Szent Bertalan az az apostol, akit teljes eg�sz�ben eltakar az elõtte l�võ Pantokr�tor-k�p, �s itt megint meg lehet k�rdezni, vajon mi volt az a v�ts�g, amit viszont teljes eg�sz�ben ki kell szûrni az emberi t�rsadalomb�l. Teh�t a szellemi szinten is. Ennek nagyon komoly v�ts�gnek kellett lenni, h�t az is volt. J�nos evang�liuma �rja le, mindj�rt az elej�n, ahol elh�vj�k az apostolokat, hogy az egyik t�rsa sz�lt ennek az ott �ppen N�th�n�el n�ven szereplõ Bertalannak, hogy h�t gyere el, hiszen itt a betegek gy�gyulnak, halottak t�madnak fel, teh�t elj�tt a Messi�s. No most, ha ezt Tam�s hallan�, akkor mit mondana? Azt mondan�, hogy hiszem majd, ha l�tom. Teh�t neki egy �rz�ki tapasztal�s kellett ahhoz, hogy a hite mûk�d�sbe l�pjen. De itt Bertalanr�l van sz�, Bertalannak nem el�g az �rz�ki tapasztal�s. Egy�ltal�n nem is ig�nyli az �rz�ki tapasztal�st, hanem olyan �rtelmû v�laszt ad, hogy Galile�b�l nem j�het Messi�s. Teh�t õ jobban tud, õneki van egy k�szen kapott tud�sanyaga, �s ezek ut�n t�madhatnak f�l a halottak, gy�gyulhatnak a betegek, õt ez abszol�te nem �rdekli. Szeretn�m, ha �szrevenn�nk, hogy ma ez a legnagyobb vesz�ly. Ha ez szûretlen�l �rkezik be az emberi t�rsadalomba, akkor j�nnek a v�r�s k�nyvek, amelyeknek a nev�ben milli�kat lehet kiirtani. De nem kell felt�tlen�l a m�b�l venni a p�ld�t. Visszamehet�nk nyugodtan f�l �vezredet �s akkor egy sz�p fekete k�nyv tûnik a szem�nkbe, c�mlapj�n arany kereszttel, �tmegy vele valaki az �ce�non, �s kiirtat a nev�ben f�l f�ldr�szt. �s mind a kettõ dolgozik ma is: a v�r�s k�nyv is �s ez a fekete is. Teh�t nagyon kell vigy�zni, mert amiket mi v�letlenszerû elbark�csol�snak tekint�nk a Koron�n, azok a mozzanatok nagyon komoly �zeneteket hordozhatnak, m�r annak, akinek az ilyenek val�k. Aki lez�rja a dolgot, azzal, hogy meg se n�zem, meg se vizsg�lom, az pontosan a Szent Bertalan-effektusba cs�ppen bele: õ jobban tudja, hogy az als� korona-r�szen az�rt mellk�p a mellk�p, mert ott �s akkor, Biz�ncban, a cs�sz�ri �tv�smûhelyben �ppen olyat lehetett kapni, f�l�l meg az�rt eg�sz alakos az eg�sz alakos, mert ezt Nyugat-Eur�p�ban �gy csin�lt�k sz�ri�ban. Teh�t megoldja a k�rd�st an�lk�l, hogy a felsz�n�n�l tov�bb jutott volna. Az ilyenekkel nem lehet vitatkozni, de nem is szabad vitatkozni, mert nekik most eddig terjed a t�j�koz�d�suk. Itt tartanak. Lehetnek õk ettõl nagyon becs�letesek, nagyon �rtelmesek, nagyon tisztess�gesek. Majd ha elj�n az ideje, akkor õk is elgondolkodnak a m�lyebben fekvõ dolgokon.
    A harmadik k�l�nbs�g a k�t korona-r�sz k�z�tt a zom�nctechnik�ban mutatkozik. Az als� r�szen egy tepsiszerû m�lyed�sbe ker�l bele az emberalak, ezen a tepsin bel�l rekeszeket alak�tanak ki, aranyszalagocsk�kkal v�lasztj�k el egym�st�l az egyes sz�neket, a h�tt�r pedig a feliratokt�l eltekintve amelyek szint�n zom�ncozottak maga a hordoz� aranylemez. A felsõ korona-r�szen viszont, az apostol-�br�zol�sokn�l, v�gig az �gynevezett telizom�nc technik�t alkalmazz�k. Itt nemcsak a figura �s a felirat zom�ncozott, hanem a h�tt�r is. Sõt nagyon �rdekes mot�vumok vannak ott, amelyekkel sajn�latos m�don egy�ltal�n nem foglalkoznak a diplom�s korona-kutat�k. Holott a felsõ korona-r�szen a teljes zom�ncozott fel�letnek k�r�lbel�l a fele a h�tterekre esik. Teh�t az az �zenet, amely benn�k rejlik, semmik�ppen sem elhanyagolhat�.
    Ahogyan az elõzõ, a kettes pontn�l az el�lsõ-als� Pantokr�tor volt a kiv�tel, a maga eg�sz alakos megmint�z�s�val, �gy a harmadik t�teln�l a felsõ Pantokr�tor a kiv�tel.

Itt telizom�ncot kellene tal�lnunk ehelyett azonban azt tal�ljuk, hogy a hordoz� aranyalap v�gig megmutatkozik a h�tt�rben, mintha csak az als� korona-r�szen j�rn�nk. Mit jelent a pantokr�tori c�m - azon t�l, hogy Vil�gb�r�, vagy a Vil�gmindens�gen Uralkod� -, att�l f�ggõen, hogy az als� vagy a felsõ emeleten jelenik meg? Az als� r�szen testi mivolt�ban tûnik el�nk, a felsõ r�szen emberi szem sz�m�ra l�thatatlanul van jelen, hiszen a kir�lyt senki sem k�rheti meg arra, hogy ugyan m�r hajtsa le a fej�t hadd n�zzem meg, mi van a b�bj�n. Teh�t az eredeti jogrend szerint teljes lehetetlens�g, hogy h�tk�znapi ember k�zvetlen�l megtapasztalja mi van a Korona tetej�n. Ezt k�t szem�ly tudhatja csup�n (a koronaõr�k�n k�v�l, akikrõl k�sõbb m�g lesz sz�!), �s ezek k�z�l egyik sem a kir�ly. Az egyik a vil�gi hierarchia cs�cs�n �ll� szem�ly, a n�dorisp�n, aki a koron�z�si szertart�s alkalm�val p�rn�n viszi a koron�t. Ilyenkor, ha �ppen kedve telik benne, hogy n�zegesse, megn�zheti. A m�sik pedig az egyh�zi hierarchia feje, az esztergomi �rsek, mert hivatalosan �s szab�lyszerûen csakis õ koron�zhat. Teh�t õ a koron�z�s aktus�ban ugyancsak megn�zheti. De h�t õ nyilv�nval�an tudja is mi van rajta. Mindenesetre a k�tf�le Pantokr�tor egy�ttes jelenl�te a koron�n ez az egyik legs�lyosabb v�dpont a Korona �gymond bark�cs-jellege t�mak�r�ben. El�g lett volna egy is - ezt kb. �gy fogalmazza meg a jellegzetesen mai �szj�r�s� mûv�szett�rt�n�sz, t�rt�n�sz vagy r�g�sz koll�ga. A m�sik ilyen v�d direkt megfogalmaz�sban is �gy hangzik, ahogy az im�nt id�ztem, hogy tudniillik minek kellett egy ilyen fontos k�pet, mint egy Pantokr�tor, olyan helyre tenni, ahol nem is lehet l�tni. Ez az okoskod�s nyilv�n teljesen �rthetõ �s logikus egy mai �szj�r�s� ember sz�m�ra. Csak egyet ne felejts�nk el. Ugyanaz az egyh�zt�rt�n�sz, Kov�cs J�zsef, ugyanabban a cikk�ben nagyon sz�pen levezette m�r, hogy itt k�tf�le kifejezõd�si m�dj�r�l van sz� a teremtõ erõnek. Alul a f�ld fel� k�zvet�tett emberszab�s� , a Fi�ban testet �lt�tt teremtõ erõ jelenik meg amire egy�rtelmûen utal a mellette l�võ k�t n�vjel, az IC �s az XC. F�l�l pedig a Nap �s a Hold, a nappal �s az �jszaka, a vil�goss�g �s a s�t�ts�g jelei k�z�tt jelenik meg a Pantokr�tor, nincs n�vfelirata, ami egy�rtelmûen arra utal, hogy itt az elsõ gesztus�ban megjelen�tett teremtõ erõ vagyis az atyai tulajdons�grendszer jelenik meg. Most arra lehet r�k�rdezni, hogy ugyan m�r, h�t akkor mi�rt nem a teremtõ Aty�t �br�zolt�k, mi�rt ugyanaz a figura jelenik meg f�nt is, lent is? Nos, nem �rt, ha tudjuk, hogy az Atya, mint olyan, �br�zolhatatlan. Csak a renesz�nsz, de k�l�n�sen az ellenreform�ci�s barokk vezette be azt az el�gg� sete-suta gyakorlatot, hogy ha hossz� szak�ll� õsz embert l�tok, az az Atya, ha r�videbb �s fekete szak�ll�t, az a Fi�, �s a kettõt k�l�n is lehet �br�zolni, sõt az Aty�t a Fi�t�l f�ggetlen�l is. H�t ezt a gyakorlatot nem akarom itt minõs�teni... Mindenesetre a k�z�pkorban ilyesmirõl sz� sincs. Hanem az a t�tel �rv�nyes�l, hogy az Atya a f�ldi vil�g sz�m�ra a Fi�ban jelenti ki mag�t. Ez pedig azt jelenti, hogy ha valaki m�gis k�v�ncsi, �s azt mondja: �n az�rt is megn�zem, milyen az Atya, akkor az, ahogy mondani szoktuk, arc�ra zuhan, ugyanis az Aty�t is a Fi� k�p�ben l�thatja csak, emberi szem nem tudja a Teremtõt a maga sûr�tett mivolt�ban f�lfogni. Ez annyira k�zhelyes dolog, hogy azon kell csod�lkoznunk, mi�rt nem lehet mindj�rt elsõ l�t�sra-hall�sra meg�rteni.
    Mindebbõl viszont, amit eddig elmondtam, az is kitûnik, hogy ahol a legmagasabb pontra �r�nk, ott nem szûnik meg a szem�lyess�g. Ugyanis amit itt technikai fog�s �s azon bel�l mutatkoz� kettõss�g c�men kapunk az kor�ntsem csak technikai fog�s. Itt arr�l van sz�, hogy az individu�lis megjelen�s, az, hogy �n a k�rnyezetemtõl �lesen elv�lok, ez csak a f�ldi �letre jellemzõ. Ehhez f�ldre kell sz�letni. Amikor m�g csak �tban vagyok a teremtõ k�zpontt�l lefel�, a f�ld fel�, vagy vissza�tban vagyok, akkor ez a fajta k�t�tts�gem megszûnt. Nem individu�lis l�tem van, hanem egyetemes l�tem van, �s ott, abban a k�zegben, egy kozmikus f�nyj�t�kban �n egyetlen komponens, egyetlen �sszetevõ vagyok csup�n. De ugyanazokb�l az alapelemekbõl �p�l�k f�l, mint a k�rnyezetem. Nincs individuum abban az �rtelemben, ahogy a f�ldi, h�tk�znapi l�tben tal�lkozunk vele. Amint azonban a legmagasabb szintre �rek, a k�tf�le lehetõs�gnek a szint�zis�t kapom. Ez az, amit a mai, t�lracionaliz�lt vil�gban olyan nehezen �rt�nk meg: hogy’ lehet az, hogy az Isten egyszerre v�gtelen �s szem�lyes? Itt meg�ll az �sz! Ha szem�lyes - �gy okoskodunk -, akkor nem lehet v�gtelen. Ha v�gtelen, nem lehet szem�lyes. Nos, ha ennyire okos az �rvelõ, h�t akkor legyen neki az õ hite szerint. Mindenesetre ez a k�pzetk�r, amelyik a magyar Szent Koron�ban kifejezõdik, nem a mi form�llogikai alapon konstru�lt v�rakoz�sainkkal, hanem a k�z�pkor felfog�s�val van szinkronban, amely szerint bizony egyszerre szem�lyes �s v�gtelen term�szetû az Isten. Ha nem lenne szem�lyes, nem lehetne k�zvetlen kapcsolatot teremteni vele, olyan tulajdons�gai r�v�n, amelyek benn�nk is megvannak. M�rmost ez nem teol�gia �ra - �s �n igencsak botcsin�lta teol�gus is lenn�k -, de h�t bizonyos hitt�telek itt megfogalmaz�dnak, �s viszont vak sem vagyok, teh�t ezeket �szre kell vennem.
    Mint ahogy azt is �szre kell venn�nk, hogy ez a h�rom eddigi t�tel�nk v�geredm�nyben nem h�rom t�tel volt, hanem ugyanazon t�telnek h�romf�le vet�lete. M�s sz�val: nem egym�st�l f�ggetlen ez a h�romf�le k�l�nb�zõs�g, hanem ugyanazt mondja el h�romf�le m�don, m�gis egym�ssal �sszhangzatosan. �s akkor m�g nem is besz�ltem a negyedikr�l.
    A negyedik f�le kett�ss�g pedig �ppen az, amelyet leg�r�mestebb s tal�n leghamarabb �szrevesznek a laikusok. Azt tudniillik, hogy az als� korona-r�szen a l�tv�nyhûs�g sokkal k�zelebb �ll a h�tk�znapi tapasztalatunkhoz mint a felsõ r�szen. Teh�t l�tv�nyhû �br�zol�st l�tunk alul, eg�szen od�ig, hogy m�g a pszichol�giai finoms�gok is �br�zol�dnak, f�nt pedig egy elvont emberk�p fogalmaz�dik meg. Na most ezt m�r magyar�znom sem kell, gondolom, hiszen ez a fajta kettõss�g a fenti, 2-es sz�m� t�tel�nkbõl egyenesen k�vetkezik. Itt ugyanis nem arr�l az apostoli tulajdons�gr�l van sz�, amelyik �gy jelentkezett, hogy az apostol �ppen a Genez�reti-t� partj�n taposta a homokot. Az a h�tk�znapi, f�ldi �lete volt. De azt m�r a bibliai sz�veg is hangs�lyozza - maga J�zus mondja az apostoloknak! -, hogy „ti nem ebbõl a vil�gb�l val�k vagytok". Ez az a l�tforma, amelyben k�zvet�teni lehet a teremt�s forr�s�t�l lefel�, az emberi �let sz�ntere fel�.
    Aki ezek ut�n is �gy gondolja, hogy az eml�tett n�gyf�le k�l�nbs�g m�giscsak azzal magyar�zhat�, hogy az egyik korona-r�sz ekkor �s ekkor, itt �s itt k�sz�lt, a m�sik meg egy m�sik helyen, m�s idõpontban, annak t�nyleg legyen az õ hite szerin. �n nem mondom, hogy nincs igaza, de azt hiszem, hogy messze-messze nem ez a legl�nyegesebb t�tel Korona-�gyben. Itt az �zenet a legl�nyegesebb t�tel, �s ezt a koron�t mi m�r csak �gy, a maga defin�ci�szerû kettõss�g�ben ismerj�k. Mint eml�tettem, sem �tt�teles, sem k�zvetlen utal�s nincs arra, hogy valaha is k�t k�l�n�ll� egys�gk�nt, egym�st�l f�ggetlen�l mûk�d�tt volna. Elõsz�r 1790-ben mer�lt f�l ilyen �tlet. Egy orvosprofesszor, �s itt minden sz� fontos, egy orvosprofesszor - Weszpr�mi Istv�nnak h�vj�k - leolvassa az als� korona-r�sz feliratait. (Pontosabban: nem õ maga olvassa le, hanem egy megnevezhetetlen bar�ja, de ez nem tartozik szorosan a t�m�nkhoz.) �s megd�bbenve tapasztalja, hogy ott egy n�vvel jel�lt, de �vei szerint is ismert biz�nci cs�sz�rt tal�l, VII. Duk�sz Mih�ly szem�ly�ben (uralkodott 1071-tõl 1078-ig), alatta pedig k�t olyan k�p van, amelyet szint�n azonostani tud egy t�rs-cs�sz�rral, Konsztantinosszal, illetve G�z�val, a mi I. G�za kir�lyunkkal, aki kort�rsa volt ennek a bizonyos Duk�sz Mih�lynak.
    Itt a gondolattmenet�nk egy kicsit elt�volodik majd mag�t�l a Koron�ba rejtett �zenettõl. Egy kicsit, de nem nagyon. Ugyanis: az elsõ gondolat, ami f�lmer�l az emberben, amikor ezeket hallja, az az, hogy 1790 elõtt sz� sem esik Duk�sz Mih�lyr�l a koron�nkkal kapcsolatban. 1613-ban viszont egy koronaõr, aki hivatalb�l kellett hogy l�ssa, sõt minden koron�z�s elõtt �s ut�n sz�grõl-sz�gre megvizsg�lja a Koron�t, teh�t tulajdonk�ppen az egyetlen olyan polg�ri szem�lyis�g, aki hitelesen tanus�thatta, mi van a Koron�n vagy mi nincs, ez a koronaõr, akit R�vay P�ternek h�vtak, le�rta, hogy ekkor mi l�that� a Koron�n el�l �s h�tul. Gondolom, meglepõen fog hangzani - pedig ezt a t�nyt nagyon r�g�ta ismerik a mûv�szett�rt�n�szek, a t�rt�n�szek �s a r�g�szek -, itt nem Duk�sz Mih�lyt �rja le, b�r f�lre�rthetetlen�l megmondja, hogy ki l�that� a h�ts� oromzti elemben. Szûz M�ria k�pe van ott. Teh�t el�l a Pantokr�tor Krisztus k�pe, h�tul pedig 1613-ban Szûz M�ria k�pe. Azt hiszem, ez a t�ny nem nagyon sziv�rgott be a k�ztudatba, b�r �jabban m�r akadnak, akik tudom�st vesznek r�la, sõt komolyan is veszik. Mindenesetre az a zom�nck�p, amelyik ma a hely�n van, teljes magass�g�nak 26 %-�val t�lny�lik az eredeti foglalaton. Azon az eredeti foglalaton, amelyik megvan ma is m�g�tte. Miut�n ilyen m�don - merthogy ennyivel nagyobb - nem lehet beletenni a Duk�sz-k�pet a foglalatba, k�nytelenek voltak szegeccsel a foglalat el� r�gz�teni. Na most egy olyan koron�n, amelynek a k�sz�tõi mesterfokon tudj�k, hogyan kell foglalni - egy�ltal�n, szokjunk hozz�, hogy mesterfokon vannak megoldva a dolgok a Koron�n, ami elsõsorban a zom�ncokra vonatkozik, de egy�bk�nt is! -, ott ilyen barb�rs�got t�nyleg nem csin�lnak, de nincs is ok r�. Magyarul: volt valami ebben a fogllatban, csak azt egy adott pillanatban kivett�k belõle �s miut�n az, amit a hely�be akartak tenni, nem f�rt bele, k�nytelenek voltak szegeccsel el�je r�gz�teni. A szegecs nem fogta meg, �gyhogy v�g�l is az, ami ma tartja, nem a szegecs de nem is az a m�sik szegecsp�r, amelyet valamikor megpr�b�ltak f�l�l beleerõltetni. Ferenc J�zsef koron�z�sa elõtt, 1867-ben l�gyforrasszal, szaknyelven sz�lva „cinez�ssel" r�gz�tett�k a Duk�sz-lemezt az alatta l�võ foglalathoz. Most ez tartja. Egy�bk�nt z�ty�gne �s iszonyatos z�rejt csapna koron�z�skor, mondjuk a kardv�g�s emelkedett perceiben.
    M�rmost mi�rt olyan nagy gond ez? Az�rt, mert a Koron�val kapcsolatos mai eg�sz tudom�nyos v�leked�shalmaz azon az egy „fix" alapon nyugszik, hogy Duk�sz Mih�ly mikor uralkodott. Ha �n ezt az egy adatot kih�zom a Koron�b�l - mert ki kell hogy h�zzam, nem az�rt, hogy a bajszukat cib�ljam a tud�s koll�g�knak, hanem az�rt, mert nem oda val�! -, akkor k�t �vsz�zadnyi, sok-sok munk�val �sszehordott k�rtyav�r omlik �ssze. Most nagyon durva p�ld�t mondok: hogy ha holnap Clinton �rnak a zom�nck�p�t ide beteszem, al�ja balra Kuncze �r�t, a t�loldalra pedig Horn �r�t, akkor holnaput�n errõl a d�szes egy�ttesrõl el tudom h�resztelni, hogy ma k�sz�tett�k az Egyes�lt �llamokban, �s alattval�i hûs�ge jutalm�ul kapta Horn �r, Kuncze �r assziszt�l�sa mellett. A neveket term�szetesen csereber�lhetj�k, az eredm�ny nem v�ltozik, a p�lda p�lda�rt�kû marad. Hogy ez mi�rt �s mik�nt nem jut esz�be t�rt�n�szeinknek, mûv�szett�rt�n�szeinknek, r�g�szeinknek?... De m�g az �tv�s�knek sem, mert m�g az �tv�svizsg�lat anyag�ban is �lland�an �gy hivatkoznak Duk�sz Mih�lyra, mintha b�rmit meg lehetne vele hat�rozni. Pedig semmit sem lehet vele meghat�rozni! Eg�sz egyszerûen nem tartozik a Koron�hoz! �s ezt m�r az aranymûves csoport, amely nem t�vesztendõ �ssze az �tv�scsoporttal - teh�t az aranymûves csoport, amelyiknek a vezetõje Lantos B�la volt, Ludvig Rezsõ �s Po�r Magdolna voltak a tagjai, az �rnoka pedig, aki k�sõbb �n�ll� kutat�saival h�ress�, idõnk�nt h�rhedtt� tette ezt a vonalat, Csomor Lajos -, nos, õk n�gyen m�r az elsõ �sszefoglal�ik �ta egyfolyt�ban, minden publik�ci�jukban k�l�n-k�l�n is hangs�lyozz�k, hogy ezzel a k�ppel semmit nem lehet dat�lni. Vagyis a Duk�sz Mih�ly-k�rd�s lev�lasztand� a Korona-k�rd�srõl. Egyet lehet megk�rdezni: hogy mikor ker�lt oda, cserej�t�kosk�nt, �s milyen c�lb�l?
    Itt azonnal megsz�lal bennem a kis�rd�g, rem�lem, most elõsz�r �s utolj�ra hogy tudniillik vajon tudja-e, aki ezt a k�rd�st f�lteszi, hogy ak�rmit v�laszolok r�, annak nem lesz k�zvetlen vonatkoz�sa az eddig elmondottak igazs�gtartalm�hoz. Teh�t ha �n most nem tudn�m megmondani, mi�rt szerelt�k le �s mikor a M�ria-k�pet, az akkor is t�ny marad, hogy a Duk�sz-k�p m�sodlagos, �s akkor is t�ny, hogy valamilyen �tprogramoz�s c�lj�b�l helyezt�k ide. Erre k�nytelen vagyok utalni, mert ha �n most t�rt�netesen egy hipot�zissel, teh�t egy �jabb felt�telez�ssel v�laszolok, akkor erre azt mondhatja az ellenf�l: na l�tod h�t te se tudod megmagyar�zni a helyzetet. Na �s, �s ha nem tudom? Akkor att�l most a Duk�sz-k�p bele fog f�rni a foglalat�ba? A t�ny akkor is t�ny marad!
    Mindenesetre t�nyk�nt kell elfogadnunk, hogy 1613-ban itt m�g Szûz M�ria k�pe van. �s most minden sz�t k�l�n hangs�lyozva ki kell mondanom: okunk van r�, hogy higgy�nk R�vay P�ternek, a koronaõrnek! Ezt az�rt kell ennyire hangs�lyoznom, mert �vek �ta val�s�gos kamp�ny folyik „szakmai k�r�kben" R�vay P�ter hiteltelen�t�s�re. Makacsul �s hihetetlen intenzit�ssal. Ez a szerencs�tlen ember foroghat a s�rj�ban, holott az egyik legpr�b�ltabb becs�letû f�rfi� volt a magyar t�rt�nelemben, akinek szolg�lata alatt k�tszer is gazd�t cser�lt a Korona. A Bethlen G�bor-f�le szabads�gharc ideje ez, a nagys�gos fejedelem is birtokba vette a koron�t, õneki is ki kellett venni a l�d�j�b�l, meg kellett mutatni, majd visszatenni. Ut�na, amikor Bethlen G�bor a b�kek�t�s �rtelm�ben visszaszolg�ltatta az akkori Habsburg uralkod�nak, megint ki kellett venni �s ellenõrizni. �s minden�tt ott volt R�vay P�ter, �s mind a k�t szemben�ll� f�l elismerte a hûs�g�t. Ezt az embert hazudoz�ssal vagy azzal megv�dolni: �, nem is l�tta, csak valamit �rt, mert j�l hangzott - ez valami hihetetlen arc�tlans�g. Sz�val egyszerûen m�r �n is felh�borodom, pedig nem is vagyok R�vay P�ter rokona.
    Holott a dolog borzaszt�an egyszerû. Mivel is v�dolj�k õt? Azzal, hogy biztosan m�s koron�k p�ld�j�b�l vagy egy�b �gynevezett ikonogr�fiai programokb�l indult ki, amelyek szerint ahol egy koron�n el�l Pantokr�tor Krisztus van, ott h�tul Szûz M�ri�nak kell lenni. De h�t egyetlenegy koron�t sem ismer�nk a mi�nken k�v�l, amelyik ilyen lenne! Honnan szedte volna ezt az �tletet? Valami eg�szen infern�lis d�h csap ki azokb�l, akik R�vay P�tert ilyen alantas m�don igyekeznek lej�ratni. B�rki lehet, csak Szûz M�ria ne legyen h�tul! Ettõl az ember eleve gyan�t fog: mi�rt olyan fontos nekik, hogy b�rki, csak az ne, aki t�nyszerûen meg van eml�tve?
    Hogy mindez �gy hat, mintha krimiben olvasn�nk? A Korona t�rt�net�be nem tudunk �gy beleny�lni, hogy ott krimivel ne tal�lkozn�nk. K�ts�gtelen: maga az eg�sz t�rt�net olyan, de h�t nincs is t�bb ilyen korona. Eg�sz egyszerûen nincs m�g egy eset, hogy egy ilyen t�rgyszerûnek l�tsz� valami, ami tulajdonk�ppen valaki, ilyen m�rt�kig k�zvetlen�l lenne �sszek�ttet�sben egy nemzetnek a sors�val. S azt se felejts�k el, hogy ez a nemzet nem valamelyik f�lreesõ zug�ban lapul Eur�zsi�nak, hanem Eur�pa kellõs k�zep�n, a legjobban v�dhetõ �s teljesen �nell�t� egys�gben, amely egyszersmind kulcsa Eur�p�nak. Ezt nem csak ma tudj�k - az m�s k�rd�s, hogy vel�nk �vakodnak k�z�lni! -, de mindig is tudt�k. Az eg�sz eur�zsiai t�rs�gben nincs m�g egy ehhez foghat�, j�l v�dhetõ, s ugyanakkor el�g t�gas hely, amelyik teh�t alkalmas arra, hogy a benne �lõ n�p ki is fejlessze �nmag�t, hogy el�g sokr�tûen tudja �nmag�t reprezent�lni. Ez m�r a Szent Korona-eszm�hez, illetve -tanhoz vezetne tov�bb, de ezen a fonalon nem akarok most tov�bb menni.
    Visszat�rve 1613-ba, bizony el kell fogadjuk hitelesnek R�vay P�ter h�rad�s�t, �s amennyiben ezt elfogadjuk, ut�na 1790-ig van egy t�l-ig-�nk, am�g a csere l�trej�hetett. Igen �m, de a Koron�n nem lehet csak �gy csereber�lni dolgokat. Hiszen a koronaõri int�zm�ny �ppen ez�rt szervezõd�tt. Ami azt jelenti, hogy csak a koron�z�s alkalm�val tal�lkozhat b�rki, bele�rtve a kir�lyt is, a Koron�val. Egy�bk�nt benne van a l�d�j�ban, �s nagyon j�l elz�rt helyen tartj�k. Ez azt jelenti, hogy van �sszesen �t �v�nk arra, amikor ez a csere megt�rt�nhetett. II. J�zsef, aki, mint tudjuk, nem koron�ztatta meg mag�t, teh�t nem k�t�tt�k a magyar t�rv�nyek, egyszerûen rendeletileg kiviteti az orsz�gb�l a Koron�t. Ez 1784-ben t�rt�nik, �s att�l fogva eg�szen a hazahozatal�ig, 1790-ig semmit sem tudunk r�la. Ez alatt - �s csakis ez alatt az idõ alatt! - lehetett rajta k�peket cser�lni, an�lk�l, hogy a nemzetnek tudom�sa lett volna r�la. �s hogy ez mennyire k�ztudott volt: amikor hazahozt�k a Koron�t, egy �tv�teli elismerv�nynek sz�m�t� kettõs metszet k�sz�lt r�la. Az egyiknek a felirata az, hogy „Ilyennek �rt�k le eddig tud�saink a magyar Szent Koron�t", a m�siknak pedig, amelyik m�r l�nyeg�ben a mai �llapotot mutatja: „Mi ilyennek tal�ltuk 1790-ben Febr. 16-ik napj�n". Ilyet akkor �ll�t ki az ember, ha nem az eredeti �llapot�ban veszi vissza azt, amit kiadott a kez�bõl. Szerencs�tlens�g�nkre a h�toldal�t nem �br�zolt�k ugyanekkor. Vagy �br�zolt�k, csak gondos kezek elt�ntett�k ezt a rajzot, mint annyi m�s fontos dokumentumot. Azt a r�szt, ahol a csere t�rt�nt, elõsz�r 1792-ben l�thatjuk, annak a Decsy S�muelnek a munk�j�ban, aki egy helyen elsz�lja mag�t. Le�rja ugyanis a mai �llapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a dr�gak�vekrõl sz�l, �s a h�tuls� dr�gakõh�z �r, arr�l azt mondja: az, amelyik a Szûz M�ria k�pe alatt van. Teh�t tudja, hogy ott Szûz M�ria k�pe volt, de ugyanakkor az aktu�lis helyzetet is le�rja, mert akkor �ppen k�zszeml�re volt kit�ve a Korona, teh�t l�thatt�k, �gy azt�n tudja, hogy ott m�r Duk�sz Mih�lynak a k�pe van.

1790-ben, a Korona hazahozatalakor k�sz�lt metszet, a kor�bbi, le�r�s alapj�n rajzolt �s az �jabb, k�zvetlen l�tv�ny�lm�ny nyom�n sz�letett �br�zol�ssal (Lovag 1986. nyom�n)

    Vegy�k �szre: ezek az�rt nagyon s�lyos dolgok! Nagyon nem mindegy, hogy �n a t�ltengõ �rz�ki tapasztal�st vagy az ilyen ir�nyban megnyilv�nul� v�gyat Szûz M�ri�val takarom-e le vagy egy biz�nci cs�sz�rral! Ugyanis az �rz�ki tapasztal�s t�lhangs�lyoz�s�t mindenkor, minden norm�lis t�rsadalomban a sz�zess�ggel kompenz�lt�k. �s ha az meg tudja szûrni, akkor nem v�lhat puszt�t� erõv�. Nem tud egyeduralkod�v� v�lni. A jelenlegi helyzetben, ahogy a vil�g tudom�nyoss�ga mutatkozik, ez a szûrõ nem mûk�dik. Amit �rz�kelek vagy meghosszabb�tott �rz�keim seg�ts�g�vel birtokba tudok venni, �s amit ebbõl egy nagyon siv�r, a form�llogik�n alapul� racionalizmussal k�vetkeztetni tudok, az l�tezik. Amit nem, az nem l�tezik.S ha valaki m�gis �ll�tja, az ellen szankci�kat alkalmazok. Ma ez a gyakorlat. �rz�kelj�k, mennyire nem mindegy, hogy itt h�tul, a „hitetlen" Tam�s f�l�tt, ki helyezkedik el?
    Ugyanakkor nem k�z�mb�s az sem, hogy tiszt�ban vagyunk-e vele, milyen apostolok foglalnak m�g helyet a Koron�n, a felsõ r�sz�n, alul pedig milyen szentek. Ilyenkor az ember elsõ k�rd�se az, hogy honnan kezdj�k a sorol�st? �ltal�ban azt szokt�k javasolni, hogy az als� korona-r�szen. Tipikusan rossz indul�s, tudniillik ennek a koron�nak egyetlen �gynevezett szingul�ris pontja van - szingul�ris pont az, aminek nincs p�rja -, ez pedig a felsõ Pantokr�tor. A Teremtõ. Ez a korona egyenesen a teremt�stõl adja a maga k�pi programj�t. Ezt nem lehet alulr�l ind�tani. Ebbõl a teremt�s-pontb�l csordog�l lefel� az apostoli hierarchi�n kereszt�l a teremtõi tulajdons�g, �s f�l�l, a hatalom szintj�n (gondoljunk a latin nyelvûs�gre!) k�t �n�ll� emeletbe rendezõdik. M�rmost nagyon nem mindegy, kik ker�lnek a felsõ emeletre, k�zvetlen�l a teremtõ erõ n�gy oldal�ra, mert ez az a legmagasabb szint, ahov� m�g el lehet jutni �gy, hogy k�zben egyszer az�rt taposta a l�bunk a Genez�reti-t� partj�t is. Ide az a n�gy apostol ker�lt, akik k�z�l h�rom k�zvetlen r�szese volt annak az �lm�nynek, amikor maga az Atya sug�rzott �t a Fi�n. Ez a h�rom apostol P�ter, J�nos �s Jakab volt (az idõsebb Jakab), maga az esem�ny pedig a t�borhegyi �tv�ltoz�s, latin nev�n transfiguratio. Enn�l k�zelebb nem lehet ker�lni a teremt�s forr�s�hoz. Egyetlenegy valaki ker�lt m�g hasonl� helyzetbe, a damaszkuszi �ton, mikor k�zvetlen�l a felt�madott Krisztus h�vta el, ez pedig �ppen P�l apostol, a negyedik a keresztp�ntok felsõ emelet�nek lak�i k�z�l. Teh�t ezek helyezkednek el itt a legfelsõ szinten. S mindegyiknek a tulajdons�ga eggyel lejjebb ereszkedik, s ott �rintkezik a f�ldi szf�r�val. Akik a szemben�zõ keresztp�nton helyezkednek el alul, azokat m�r l�ttuk. Tam�sr�l �s Bertalanr�l van sz�. Mind a kettõ olyan tulajdons�got k�pvisel, amelyik nem ker�lhet be szûr�s n�lk�l az emberi k�zegbe, mert irdatlan nagy vesz�lyek forr�s�v� v�lna. A m�sik k�t oldalon szûretlen�l j�het le az apostoli tulajdons�g. Most megint �rdemes megk�rdezni: kik vannak itt alul? Ezek: Andr�s az egyik oldalon, õ P�ter alatt van, teh�t a kir�ly jobb keze felõl, a m�sik pedig, bal oldalon, F�l�p. M�rmost Andr�st �s F�l�p�t vajon mi k�ti �ssze? H�t ha itt norm�lis t�rt�nelemtan�t�s folyna, akkor azonnal r�v�gn�k: az, hogy õk ketten a szk�tat�r�tõ apostolok. Õk t�r�tett�k meg a szk�t�kat. Na most erre k�rdezhetik, hogy akkor mit keresnek a magyar koron�n? Na h�t �pp ez az! Mit keresnek? Nyilv�n csak olyan n�pnek hozhatnak �zenetet, amelyik �nmag�t szk�taut�dnak tartja. De nemcsak õ maga-mag�t, hanem a teljes k�rnyezete, az ellens�gei is, a bar�tai is. Vajon van-e m�g egy ilyen nemzet Eur�p�ban a magyaron k�v�l? Mert �n nem tudok r�la. Teh�t adva van egy olyan kozmikus, egyszersmind �dvt�rt�neti program, amely t�nyleg csak szk�ta-ut�d kir�lynak sz�lhat. Az is viselte ezt a koron�t. A magyar kir�ly. Mindehhez m�g azt kell �szrevenn�nk, hogy ez a program szûretlen�l �rkezik le. Teh�t ami a szk�ta õsb�lcsess�gen kereszt�l j�n le a teremt�s forr�s�b�l, azt nem sz�ks�ges megszûrni. Ez pedig nagyon fontos t�tel. Mert kezd�nk egyre t�bb dolgot tudni m�r errõl a szk�ta õsb�lcsess�grõl, �s �gy tûnik, hogy ezt t�nyleg nem kell megszûrni, ha �rv�nyes�teni akarjuk az emberlakta vil�gban. Ak�r a maiban, vagy �ppen a holnapiban is.
    Ami az als� korona-r�szt illeti, ott term�szetesen nem emeletenk�nt rendezõdik el a k�pi program, mert nincsenek emeletek, hanem p�ronk�nt. �s itt is ugyanolyan sz�p, tiszta rend val�sul meg, mint fent, eg�szen addig, m�g a h�ts� uralkod�-k�pm�sokig el nem �rkez�nk. El�l a Pantokr�tor Krisztus hozza le a f�ldi k�zegbe a teremtõ tulajdons�grendszert, ugyanis ezt az apostolok k�zvetlen�l nem tudj�k lehozni. Ahhoz f�ldre kell sz�letnie a teremtõ minõs�gnek, ember alakot kell �ltenie, �s akkor tud sz�t�radni ez a tulajdons�grendszer, �gy, hogy ne semmis�tsen meg benn�nket, de az�rt �szrevegy�k. Ne sz�guldjon �t rajtunk an�lk�l, hogy tudom�st venn�nk r�la. Az elsõ l�p�sben arkangyali kettõs k�zvet�t tov�bb: az egyik oldalon

Szent Mih�ly, a m�sik oldalon G�briel. G�briel az Annuntiatio angyala, õ �r�mh�r form�j�ban hozza be a magasabb minõs�get az emberi k�zegbe. Szent Mih�ly viszont a m�r bek�vetkezett, az �r�mh�r ellen�re bek�vetkezett bajt orvosolja, v�resen. Teh�t az egyik arkangyal pozit�v m�don munk�lja a j�t, a m�sik pedig a m�giscsak l�trej�tt rosszat metszi vissza. Ez egy szakr�lis kir�lys�g eset�ben egyens�lyos szerepk�r. Ha csak az egyiket alkalmazzuk, akkor kiszolg�ltatjuk az orsz�got az �nk�nyuralomnak, illetve az anarchi�nak.
    A k�vetkezõ k�t k�p G�briel oldal�n Szent Demetert, Mih�ly oldal�n Szent Gy�rgy�t jelen�ti meg. Itt m�r kezdhetj�k �rezni, hogy ezek a szentek nem v�letlenszerûen ker�ltek sem sorba, sem p�rba. Hiszen amit Szent Mih�ly az �gben mûvelt, hogy tudniillik a S�t�nt s�rk�ny k�p�ben letasz�totta - ahogy a Jelen�sek k�nyv�ben meg vagyon �rva -, l�nyegileg ugyanezt teszi egy emelettel lejjebb Szent Gy�rgy.

Õ a f�ldszinten, a f�ld al�l elõb�j� s�rk�nyt semmis�ti meg. Teh�t lehet l�tni, hogy fokozatosan ereszked�nk lefel�, az �gi k�rnyezetbõl a f�ldi k�rnyezetbe. Ugyanez t�rt�nik a t�loldalon. M�g az angyali �dv�zlet angyala az �r�mh�rt a legmagasabb szinten jelenti be, addig Demeter egy olyan legenda-r�szlete r�v�n ker�l ide, ahol b�rt�nbõl, teh�t f�ld alatti �llapot�b�l kiindulva t�r�t meg egy gladi�tort, aki azt�n, a t�r�t�s nyom�n, gyõztes lesz a harcban. Vagyis Demeter nem maga harcol, hanem a j� h�r - „evang�lium" g�r�g�l j� h�rt jelent! - tov�bb�t�s�val, illetve c�lba juttat�s�val tudja magasabb szintre emelni a rendszert. Teh�t m�ris tiszt�n lehet l�tni egyfajta logik�t a szerepek elrendez�s�ben. �s azt is, hogy mindk�t oldalon fokozatosan k�zel�t�nk a f�ld sz�n�hez. �tker�lve a h�toldalra, k�t orvos-szent fogad benn�nket