Haz�dnak rend�letlenûl L�gy h�ve, oh magyar, B�lcsõd az 's majdan s�rod is, Melly �pol 's eltakar. A' nagy vil�gon e' kivûl Nincsen sz�modra hely, �ldjon vagy verjen sors' keze, Itt �lned, halnod kell. Ez a' f�ld, mellyen annyiszor Ap�id' v�re folyt; Ez, mellyhez minden szent nevet Egy ezred�v csatolt. Itt k�zdtenek hon�rt a' hõs �rp�dnak hadai, Itt t�rtek �ssze rabig�t Hunyadnak karjai. Szabads�g! Itten hordoz�k V�res z�szl�idat, 'S elhulltanak legjobbjaink A' hosszu harcz alatt. �s annyi balszerencse k�zt, Olly sok visz�ly ut�n, Megfogyva b�r, de t�rve nem, �l nemzet e' haz�n 'S n�pek' haz�ja, nagy vil�g! Hozz�d b�tran ki�lt: "Egy ezred �vi szenved�s K�r �ltet vagy hal�lt!" Az nem lehet, hogy annyi sz�v Hi�ba onta v�rt, 'S keservben annyi hû kebel Szakadt meg a' hon�rt. Az nem lehet, hogy �sz, erõ, �s olly szent akarat Hi�ba sorvadozzanak Egy �toks�ly alatt.	V�r�smarty Mih�ly portr�ja M�g jõni kell, m�g jõni fog Egy jobb kor, melly ut�n Buzg� im�ds�g epedez Sz�z ezrek' ajak�n. Vagy jõni fog, ha jõni kell, A' nagyszerû hal�l, Hol a' temetkez�s f�l�tt Egy orsz�g v�rben �ll. 'S a' s�rt, hol nemzet s�lyed el, N�pek veszik k�rûl, 'S az ember' milli�inak Szem�ben gy�szk�ny �l. L�gy h�ve rend�letlenûl Haz�dnak, oh magyar, Ez �ltetõd 's ha elbuk�l, Hantj�val ez takar. A' nagy vil�gon e' kivûl Nincsen sz�modra hely; �ldjon vagy verjen sors' keze, Itt �lned, halnod kell.
A Sz�zat elsõ �temeivel 1835. v�ge �ta foglalkozott V�r�smarty, a k�sz mû 1836-ban �r�dott. Elsõ tollpr�b�ja m�g csak ennyi volt:	"Haz�dhoz, mint szemedhez, Tarts h�ven oh magyar. B�lcsõd �s s�rod az neked, Melly �pol, 's eltakar. A' nagy vil�gon e' kivûl Nincsen sz�modra hely �ldjon vagy verjen sors: Itt �lned halnod kell." (Kritikai Kiad�s VM�M II. Bp., 1960. p. 654.)
	V�r�smarty Mih�ly a F�ti dalt szavalja De�k Ferenc �s Kossuth Lajos t�rsas�g�ban. 1841.

Az 1836-os rendi orsz�ggyûl�s berekeszt�se az ellenz�k teljes veres�g�t hozta: legfõbb vezetõi vid�ki t�tlens�gbe k�nyszer�tve, vagy b�rt�nben, b�r�s�gi elj�r�s alatt. A sokat emlegetett herderi j�slat beteljes�l�se �jra k�zelinek tûnik - felh�v�sra van sz�ks�g. Ez a felh�v�s a Sz�zat, mely ugyan keretes szerkezet�vel a Himnuszra eml�keztet, de messze t�bb aktivit�st k�vetel a hallgat�t�l!
A Sz�zat �vsz�zados hagyom�nyokat id�z meg �s alkotja a m�lttal szerves egys�gg� a jelent. Az irodalomt�rt�n�sz figyelmeztet a mot�vumokra:

"...az mû nemzets�g�nknek t�bb haz�ja enn�l soha nem l�szen s nincsen is, m�s minek�nk az �v�t nem adja"  (Bocskay Istv�n, 1606.)

"... az magyaroknak enn�l t�bb ez kis darab orsz�gocsk�n�l nincsen, kit ha elvesztnek, semmiek nem leszen" (Czobor Mih�ly, 1606.)

"... nincsen nek�nk t�bb haz�nk enn�l, ha ezt is elvesztj�k, nem ad senki orsz�got nek�nk" (Ny�ry P�l, 1606.)

"... ne veszess�k el, uram, az haz�t, mert ha ezt elvesztj�k, mi m�st nehezen avagy nem is tal�lunk" (Bethlen G�bor, 1611.)

"Bizony illendõ is erre a szeg�ny haz�ra gondot viselni, mert nek�nk enn�l t�bb nincsen, s annak is igen kev�s r�szecsk�j�be szorultunk, s ha ez is kics�szik kez�nkbõl, m�st nem ad senki �rette, s nem is tal�lunk" (R�k�czi Gy�rgy, 1629.)

"... nem haz�nk-e teh�t nek�nk is ez, mint �des eleinknek? Az bizony, m�s nincsen kiv�lle." (Esterh�zy Mikl�s, 1634.)

"... elfussunk? Nincs hov�, sohun m�sutt Magyarorsz�got meg nem tal�ljuk" (Zr�nyi Mikl�s, 1660.)

Vagy a k�sõbbiektõl is tal�lhatunk illõ id�zeteket - csak Sz�chenyi St�dium�b�l:

"Hunnia annyi viszontags�gok k�zt
csek�ly sz�ma m�gis �l."

"Hunnia szebb sorsra m�lt�...
fek�dj�nk mi is .... nemzeti s�rg�dr�nkbe"

"... mi mint magyarok
egykori sirhantunk f�l�tt
soha ne �rdemelj�nk-e
a k�sõbb �lendõ nagy nemzetek
eml�kezet�ben
n�hai nagys�gunknak
egy �rdem-eml�k�t is?"

Tal�n nem kell fejtegetn�nk, hogy V�r�smarty k�ltem�nye mennyire "eltal�lta" a k�zhangulatot, a kor- �s a n�pszellemet. Vers�t, mely egy napt�r r�v�n a n�pi k�z�ns�ghez is eljutott, hamarosan sz�lt�ben emlegett�k, szavalt�k, id�zt�k, sõt 1839. 11. 02-tõl �nekelt�k is.

Egressy B�ni mellszobra Izs� Mikl�s, 1836.

V�r�smarty Mih�ly mellszobra Z�llich Rudolf, 1856.

Egressy B�ni szerezte ekkor az "elsõ" dallam�t, valamire val� f�kly�szene, hazafias szeren�d nem lehetett meg n�lk�le. 1841-ben az Akad�mia gyûl�s�n Pulszky Ferenc "nemzeti dall� v�lt Sz�zat"- r�l besz�l, a k�vetkezõ �vben De�k Ferenc m�ltatja, majd Kossuth jelenti ki a Pesti H�rlapban: "Sz�zata m�ris nemzeti himnussz� v�lt." (Adal�k a nemzeti �nismerethez) 1843 janu�rj�ban Bartay Endre, a Nemzeti Sz�nh�z igazgat�ja p�ly�zatot �r ki. A "h�sz arany p�lyad�jt a legjobb n�pmel�di��rt" huszonk�t p�lyamû k�z�l Egressy B�ni �jabb feldolgoz�sa nyeri el.

A betan�t�s r�vid ideig tart, �s 1843. 05. 10-�n f�lcsend�lnek a Sz�zat mai hangjai. R�videsen az eg�sz orsz�gban ismertt� v�lik az �j mel�dia:

"A' sz�vr�z� k�ltem�ny �s melodia hallat�ra eg�szen el volt ragadtatva a' k�z�ns�g, el annyira, hogy a' v�gsõ verseket a ' hallgat�k k�z�l t�bben egy�tt kezdt�k �nekelni a sz�n�szekkel [ti. a pozsonyi magyar sz�nk�r 1843. 06. 01-i elõad�s�r�l tud�s�tanak - �.K.], f�nyes bizony�tv�ny�ul annak, miszerint a' k�zkedvelts�gû dal- �s �nekszerzõ, Egressy Benj�min jelen szerzem�nye minden magyar szivet megkap�, minden magyar kebelben viszhangra tal�l, 's csak olly k�nnyen �nekelhetõ, mint minden n�pies nemzeti dal, melly ezerek, mill�k ajkain meghonosult." (Pesti H�rlap 1843. 06. 11.)

B�r a Kisfaludy T�rsas�gnak voltak olyan aspir�ci�i, hogy ak�r ezt, ak�r egy m�sik V�r�smarty-mûvet (Himnusz) minõs�tsenek nemzeti himnussz�, a Gotterhalt�t nem lehetett sem ekkor, sem k�sõbb h�tt�rbe szor�tani. A k�z�ns�g m�g sok�ig a Sz�zatot tekinti nemzeti himnusznak, ezt �nekelte a szabads�gharc csat�iban, ezt az �nk�nyuralmi t�ntet�seken - s b�r V�r�smarty temet�s�n nem lehetett megsz�laltatni, Sz�chenyi temet�sekor nyolcvanezren z�gt�k. Hivataloss� soha nem lett, lass� h�tt�rbe szorul�s�t a Himnusszal szemben r�szben a politikai viszonyok konszolid�ci�ja, r�szben pedig nehezebb elõad�sm�dja okozta.
Ez a h�tt�rbe szorul�s ugyan nem jelent eltûn�st - a fontosabb �nnepeken mindkettõ szerepel, de v�g�l K�lcsey mûve lett t�rv�nyes jelk�pp�.
A Sz�zat akt�v k�z�leti szerepv�llal�st ig�nyel, �ldozatos d�nt�st - olyan konfliktushelyzetet �ll�t fel, amely nem tûri az alternat�v�t: csak egyf�le v�laszt enged, amelyet m�r a kort�rs Arany is olyan fontosnak tartott, hogy eg�sz k�ltem�nyt szentelt ennek: "rend�letlen�l".