Sir Bowring John (1792-1872)

"A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendk�v�l
k�l�nleges m�don fejl�d�tt �s szerkezete visszany�lik arra az id�re,
amikor m�g a jelenleg Eur�p�ban besz�lt nyelvek nem l�teztek. Egy olyan
nyelv, mely szil�rdan �s hat�rozottan fejlesztette mag�t, matematikai
logik�val, harmonikus �sszeilleszked�ssel, ruganyos er�s hangzatokkal. Az
angol ember legyen b�szke arra, hogy nyelve az emberis�g t�rt�net�re �s
m�ltj�ra utal. Az eredete kimutathat�, megl�tszanak rajta az idegen,
k�l�nb�z� nemzetekt�l sz�rmaz� r�tegek, melyek �sszess�g�b�l kialakult.
Ezzel szemben a magyar nyelv egy t�m�r k�darab, melyen az id�k viharai a
legcsek�lyebb karcol�st sem hagytak. Nem olyan, mint egy napt�r, mely a
korral v�ltozik. Nincs sz�ks�ge senkire, nem k�lcs�n�z, s nem von vissza,
nem ad �s nem vesz el senkit�l. Ez a nyelv a legr�gibb, a
legdics�s�gesebb eml�km�ve egy nemzeti egyeduralomnak �s szellemi
f�ggetlens�gnek. Amit a tud�sok nem tudnak megoldani, azt mell�zik, mind
a nyelvkutat�sban, mind a r�g�szetben. A r�gi egyiptomi templomok
mennyezete - mely egyetlen szikladarabb�l k�sz�lt - megmagyar�zhatatlan.
Senki sem tudja, honnan sz�rmazik, melyik hegys�gb�l v�gt�k ki ezt a
furcsa, b�mulatos t�meget. Hogyan sz�ll�tott�k �s emelt�k fel a templom
tetej�re. A magyar nyelv eredete enn�l sokkal csod�latosabb t�net. Aki
megfejti, isteni titkot kutat, �s a titok els� t�tele ez:

Kezdetben vala az Ige, �s az Ige Istenn�l volt, �s Isten volt az Ige."

Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelv�sz, irodalm�r �s gondolkod� t�bb mint sz�z nyelvet besz�lt, k�zt�k a magyart is. Sok magyar k�ltem�nyt
ford�tott angolra. 1830-ban kiadott egy versesk�tetet "Poetry of the
Magyars Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary
and Transylvania" c�men, amelynek el�szav�ban �rta az itt k�z�lt
meg�llap�t�st. Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvt�l, �s
�szrevette, hogy sz�let�se valahol a t�rt�nelemel�tti id�k hom�ly�ban
t�nik el.

Dud�s Rudolf negyven �ven kereszt�l minden nyomot felkutatott, hogy Sir
Bowring pr�f�tai megl�t�s�nak a nyitj�t megtal�lja. Hamar r�j�tt, hogy
ilyen messzi t�vlatokba visszamen� �sis�gben Sir Bowring titk�ba modern
nyelv�szeti eszk�z�kkel nem k�pes betekint�st nyerni. Kutat�sai
eredm�nyek�nt meg�llap�tja:

"A magyar nyelv kor�t felbecs�lni m�g megk�zel�t�leg sem lehet; lehet,
hogy egykor� a V�rtessz�l�si emberrel, 350,000 �v, vagy m�g id�sebb.
Bizalommal h�vhatjuk MAGYAR �SNYELV-nek is, mert kezdetben, a Biblia
szerint az emberis�g �sszess�ge egy nyelven besz�lt." (Dud�s Rudolf, A
teremt�s �smagyar nyelve, Szikamber K�r, Vancouver, 1999)

Cs�ke S�ndor nyelv�sz hasonl�an nyilatkozik (H�rom tanulm�ny, Eberstein,
1977, 63.o.)

"A magyar nyelv magyar eredet�. A magyar nyelvet az id�k v�gtelens�ge
sz�lte. A magyar nyelv sz�kincs�nek kilencven�t sz�zal�ka magyar eredet�.
Transzcendent�lis m�lys�gekb�l - �nmag�b�l - ered� �snyelv... szerkezeti
rendszer�ben is."

(Badiny J�s Ferenc, Igaz t�rt�nelm�nk vez�rfonala �rp�dig, Orient Press
Kft., Budapest, 1996)

* * *

Giuseppe Mezzofanti (1774-1849)

b�boros, a nyelvtudom�nyok legnagyobb tud�sa, aki �lete v�ge fel� �tvennyolc
nyelven �rt �s sz�zh�rom nyelven besz�lt, ismerve minden hang�rnyalatot
�s nyelvj�r�st, a k�vetkez�ket felelte mosolyogva, amikor megk�rdezt�k t�le, melyik
nyelvet tartja a legszebbnek:
      � a saj�t anyanyelv�vel, az olasszal szemben elfogult �s azt tartja legszebbnek. De
hozz�tette egy kis gondolkoz�s ut�n, hogy az emberi gondolat �rzelmek k�zvet�t�s�re
szolg�l� nyelvek k�z�l, egy kev�ss� ismert nyelv, a magyar az, amelyet legkifejez�bbnek
tart.

Egy osztr�k k�lt�nek pedig ezt mondta:

      "Tudja melyik nyelvet tartom az olasz �s a g�r�g ut�n, minden m�s
      nyelv el�tt legink�bb dallamosnak �s a versel�s szempontj�b�l a
      legink�bb fejl�d�sre k�pesnek? A magyart. �gyeljen, egy felt�nd�kl�
      k�lt�i l�ng�sz m�g igazolni fogja n�zetemet. A magyarok, �gy l�tszik,
      maguk sem tudj�k, hogy nyelv�k milyen kincset rejt mag�ban..."

A k�vetkez� id�zet is Mezzofantit�l sz�rmazik:

      "Tudj�k-e, melyik az a nyelv, amelyet konstrukt�v k�pess�ge �s
      ritmus�nak harm�ni�ja miatt az �sszes t�bbi el�, a g�r�ggel �s
      latinnal egy sorba helyezek? A magyar..."(1836)

* * *

Henry John Temple Palmerston (1784-1865) angol politikus (magyarorsz�gi
angol nagyk�vet 1848-ban) a magyarok szeretet�r�l �ppen nem h�res
diplomata v�lem�nye:

      "... a Habsburgok keleti birtok�n �l� magyar n�p... nem csak
      kontinens�nk egyik leger�sebb �llam�t alkotta �vsz�zadokon �t, de
      valami �ltalunk nem ismert nagyon �si m�velts�ggel a k�rnyez� n�peket
      �s orsz�gokat sz�zadokon �t teljes tiszteletad�sra tudt�k
      k�nyszer�teni. Sir Boyle azt is tudni v�lte, hogy n�pi nyelv�k
      rendkiv�l kifejez� �s a dalaik �sibbek, szebbek, kifejez�bbek a
      mieninkn�l."

* * *

Chevalier de Berris (1817-1865) francia nemes ezt �rta a magyar nyelvr�l:

      "Eg�szen k�l�n�s ez a nyelv, kiss� tal�n neh�z is. De mindevvel nem
      t�r�dve, megtanultam, mert j�l cseng�. Az �ltalam ismert nyelvek
      k�z�l a legszebbnek �s legtiszt�bbnak tartom. K�l�n�sen, ha egy
      h�lgyet hall besz�lni az ember, akkor vele egy�tt a nyelvbe is bele
      kell szeretni."

* * *

Machik, a z�gr�bi egyetem magyarbar�t tan�ra, 1842-ben zen�nek mondta a
magyar nyelvet:

      "Bizony�ra, ki csak hallja, ha nem is �rti, l�gy h�mp�lyg�s�t,
      fens�ges zeng�s�t, er�teljes hangj�t, v�gyat �rez, hogy meg�rtse".

* * *

George Bernard Shaw (1856-1950) angol ir�fejedelem komolyan tanulm�nyozta
a magyar nyelvet. Egy r�di�s nyilatkozat�ban mondta:

      "... egy igaz�n tehets�ges angol ir�nak az el�bb m�r eml�tett
      hatalmas el�ny�k ellen�re is lek�zdhetetlen neh�zs�gekkel kell
      szemben�znie. �szint�n mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor
      k�petelen vagyok �rz�seimet �s gondolataimat teljes pontoss�ggal
      visszadni. A mi nyelv�nk gazdag, nagy �s praktikus, de viszonylag
      fiatal... B�tran kijelenthetem, hogy miut�n �vekig tanulm�nyoztam a
      magyar nyelvet, meggy�z�d�semm� v�lt: ha a magyar lett volna az
      anyanyelvem sokkal �rt�kesebb lehetett volna. Egyszer�en az�rt, mert
      ezen a k�l�n�s, �si er�t�l duzzad� nyelven sokszorta pontosabban
      lehet le�rni a par�nyi k�l�nbs�geket, az �rzelmek titkos rezd�l�seit.
      A magyar nyelvben a propoz�ci�k haszn�lata helyett a legt�bb sz�
      v�g�t �ri�si vari�ci�an v�ltoztatni lehet. Ez a m�velet a legkisebb
      �rzelmi rezd�l�st is k�pes kifejezni �s h�s�gesen visszadni. Ehhez
      k�pest (s itt bocs�natot k�rek a tisztelt Hallgat�s�gt�l) sokszor �gy
      �rzem, hogy a mi angol nyelv�nk�n a legt�bbsz�r k�ptelen vagyok a
      k�zlend�m bels� lelkiismeretem szerinti pontos visszaad�sra, �s
      ahelyett, hogy biztosan odatal�ln�k, ahov� akarok, csak j�rom �s
      j�rom az utam ak�r�l a sz�l�s-mond�sunkban szerepl� bizonyos bokor
      k�r�l. (I am just going and going around the bush.)"

* * *

Schott Vilmos

"Olyan sok sz�p l�gy m�ssalhangz�ja van, p�ld�ul bizonyos hangok oly
j�les� j�s�t�se (ny). Mag�nhangz�it tiszt�bban ejti, mint a n�met.
Egyar�nt k�pes vel�s r�vids�gre �s hat�sos sz�noki ny�jtotts�gra, sz�val
a pr�za minden nem�re. �sszhangzatos fel�p�t�se, cseng� r�mei... �s zeng�
hangjai kiv�l�an alkalmass� teszik... a k�lt�szet minden �g�ra."

* * *

Brockhaus Lexikon

"A mag�n- �s m�ssalhangz�k sz�p ar�nya, a hangok finom �rnyal�sa, minden
sz�tag egyenletes �s t�k�letes k�pz�se �s a mag�nhangz�-illeszked�s
harm�ni�ja pomp�ss� �s f�rfiass� teszik ezt a nyelvet."

* * *

Romains Jules

"Mivel a magyar nyelvet nem �rtettem, minden er�mmel azon iparkodtam,
hogy meg�rezzem. A sz�nh�zban, ahol k�t est�t t�lt�ttem, az idegen szavak
�radat�t nemcsak k�z�ny�s zajk�nt engedtem magamra hatni. T�lem
telhet�leg figyeltem, amint zen�t hallgatunk, vagy helyesebben, amint a
vakember v�gigtapogat egy �rmet, hogy legfinomabb k�rvonalait is
megk�l�nb�ztesse. Azt�n, mivel j�l tudtam, hogy nyelv�szeti atyafis�g
f�zi �ssze a finn meg a magyar nyelvet, eml�kezetembe id�ztem egyik
hasonl� k�s�rletemet, melyet Helsinkiben tettem, s pr�b�ltam r�j�nni,
vajon ez a nyelv�szeti rokons�g megnyilatkozik-e az �n f�lemnek �rezhet�
hasonl�s�g �ltal. Be kell vallanom, hogy ilyesmit nem �szleltem. A k�t
nyelv zen�je k�ls�leg mer�ben m�snak tetszett. A finn nyelvnek van valami
saj�tos var�zsa: �lland�an cseng, mint a dr�gak�f�z�r, melyet egy k�z
mozgat a mellen, vagy a f�rge csermely, mely kavicsokat g�rget.
Csillingel�s�ben van valami semmihez hasonl�that� frisses�g. Minden nyelv
k�z�l, melyet hallottam, a finn nyelv �rz�kelteti meg legink�bb a
gyermekkor kellem�t, egy �si tavaszi �nnep vid�ms�g�t. Ezzel ellent�tben
�gy �reztem, hogy a magyar nyelv csupa er�. Nem ismerek ehhez foghat�
f�rfias nyelvet. Szenvedelmesen f�rfias. Az �n�k sz�tagjaiban van valami
az izmok kem�ny nekiduzzad�s�b�l, n�ha rekedt �s r�vid liheg�s emeli fel
�ket, amint a szilaj indulat felemeli a mellkast. H�t �n legal�bbis ezt
�reztem, amit egy m�sik k�s�rletem is meger�s�tett, mikor meghitt
t�rsas�gban elszavaltattam magamnak a klasszikus �s jelenkori k�lt�szet
n�h�ny darabj�t."

(21 47 145 - Nyelvtan-nyelvm�vel�s 306-321 o.)

* * *

Barry Dave

"A sz�m�t�g�p-vil�gnak saj�ts�gos nyelve van, ak�rcsak Magyarorsz�gnak. A
k�l�nbs�g az, hogy ha el�g sok ideig tart�zkodik az ember magyarok
k�z�tt, el�bb-ut�bb kezdi meg�rteni mir�l is besz�lnek..."

(Get With the Program, Reader's Digest, 1996)

* * *

Gschnitzer Oswald, Heidelberg

"Amikor n�met bar�taim meghallj�k, hogy megtanultam magyarul,
csod�lkozni szoktak. Hiszen �k �gy tudj�k, hogy ez egy rettenetesen neh�z
nyelv. Semmi k�ze a n�methez, �s t�bb mint harminc f�n�vesete van! (Itt
nyilv�n egy t�lbuzg� nyelv�sz �sszesz�molta a f�n�vi ragokat, a
l�d�ba-t�l eg�szen a p�v�v�-ig.) Megnyugtatom �ket, hogy ezekben a
"f�n�vesetekben" m�r az el�lj�r� is benne van. Melyiket nehezebb
megtanulni, a -ba, -bet vagy az in + accusativot? Ami pedig a rokons�got
illeti, az igaz, hogy a magyar �s a n�met szavak, n�h�ny kiv�telt�l
eltekintve, nem hasonl�tanak egym�sra. De az �sszetett szavak �s az
�lland� kifejez�sek igen! Aki valaha pr�b�lta meg�rtetni mag�t Angli�ban
a n�met Sackgasse sz� szerinti ford�t�s�val: sack alley, az igaz�n
�rt�kelni fogja a magyar zs�kutca sz�t. Hasonl�an k�zenfekv� a n�met auf
der Hand liegend (k�zenfekv�) ford�t�sa. Egy�bk�nt, szoktam folytatni, a
magyarban csak h�rom igeid� van, nincsenek nemek - a feminist�k
paradicsoma! -, �s a helyes�r�s fantasztikusan egyszer�.

Ennyit a rekl�mb�l! Magunk k�z�tt bevallom, hogy magyarul tanulni m�gsem
fen�kig tejf�l. P�ld�ul igaz-e, hogy csak h�rom igeid� van? Ha lovastul
�s kar�csonykor k�l�n f�n�vesetek, akkor kotor�szik, olvasgat, zuhog mind
k�l�n igeid�k! Hiszen hasonl� szeml�leteket fejez ki �gy a magyar, mint a
francia a h�res-hirhedt imparfait-j�val (befejezetlen cselekm�ny) �s az
angol az I will have been, having been, having had-f�le dadog�s�val!

A magyarul tanul�nak k�l�n�s �nyencfalatok a hangulatfest� szavak.
Megsz�molhatatlan sereg�k kereszt�lballag, -baktat, s�t -h�mp�ly�g a
magyar nyelv birodalm�n. (Kev�sb� finomkodva azt is mondhatn�m:
ny�zs�gnek benne.) Magyar-n�met sz�t�ramban ezek nagyr�szt nem tal�lhat�k
meg, nyilv�n az�rt, mert t�l sokan vannak. H�t forduljunk seg�ts�g�rt a
Magyar �rtelmez� K�zisz�t�rhoz! Az p�ld�ul a retyerutya sz�t a
k�vetkez�k�ppen magyar�zza: c�km�k, moty�. M�r a menni, j�rni hangfest�
rokonai, bar�tai �s �zletfelei �nmagukban v�ve megt�lten�nek egy eg�sz
sz�t�rt. �gy f�lszerelkezve, egyetlen sz�ban le tudjuk �rni valakinek a
j�r�sm�dj�t, �s ezzel egy�tt elmes�lhet�nk sok �rdekes dolgot az illet�
�letkor�r�l, testi- �s lelki�llapot�r�l, jelenlegi kedv�r�l �s annak
ok�r�l. S�t, egy kis nyelv�rz�kkel �s n�mi rosszindulattal m�g hitvese
h�s�g�re is tehet�nk c�lz�st.

Hasonl� kifejez�erej�k van az �gynevezett ikerszavaknak. Ilyen p�ld�ul a
retyerutya �s c�km�k mellett a huzavona. N�zz�k csak meg ezt a sz�t f�nt
eml�tett forr�sunkban: "Valaminek az elint�z�s�ben ellent�tes szempontok
�rv�nyes�l�se miatti halogat�s." Persze csod�latos, hogy a magyar egy-egy
Grimm-mes�t el tud mondani egyetlen sz�ban, �m a magyarul tanul�knak a
feladat�t ezzel aligha k�nny�ti meg.

Rem�lem, az aligha sz�t j�l haszn�ltam. Az eff�le szavakkal mindig bajban
vagyok. �rjunk csak f�l egy kis sz�t�rt: de = igen, dehogy = nem,
dehogynem = igen. Tulajdonk�ppen egyszer�: m�nusszor m�nusz az plusz.
Csak besz�d k�zben egy kiss� neh�z mindezt v�giggondolni: Nemde? -
Hogyisne! - mondja most alighanem megvet�en az Olvas�.

Az szokt�k mondani, hogy a magyarok t�l kevesen vannak. A magyar
igek�t�kr�l viszont ezt nem �ll�thatn�m. Vegy�k p�ld�ul a mosni ige
nagycsal�dj�t: mosni, megmosni, elmosni, felmosni, lemosni, kimosni,
bemosni... �s ez m�g csak a v�rszerinti rokons�g; csatlakozik hozz� a
beh�zasodott mosogatni, �s mosdatni is, az �sszes rokonukkal egy�tt.
F�leg az el/meg ikerp�rt t�vesztem el gyakran, b�r szerintem ink�bb �k
t�vesztenek meg engem. Durva tr�fa ez, mert p�ld�ul megpatkolni �s
elpatkolni m�gsem ugyanaz.

�s ha v�gre elhat�rozta (vagy meghat�rozta) az ember, melyik igek�t� kell
neki, m�g azt is el kell d�ntenie, hov� rakja: el kell d�nteni, eld�nteni
kell, vagy kell eld�nteni? D�ntse el a kedves Olvas�! �s ezzel m�ris
r�bukkantunk a soron k�vetkez� neh�zs�gre.

A magyar nyelv legszigor�bban �rz�tt titka a sz�rend. M�g a saj�t
feles�gem sem �rulta el. � azt mondta, hogy a magyar sz�rend szabad. A
tank�nyvemben olvastam egyetlenegy egyszer� szab�lyt. Csak az a furcsa,
hogy azzal nem tal�ltam el t�bbsz�r a helyes sz�rendet, mintha nem
olvastam volna. A kiv�telek ugyanis nem voltak benne a k�nyvben, mert t�l
bonyolultak. A magyar nyelvm�vel� irodalomban meg az�rt nem tal�lhat�k
meg, mert egy magyarnak �gysem okoz neh�zs�get a sz�rend.

Azt�n egy k�nyvt�rban v�gre kezembe akadt egy magyar nyelvtan n�metek
(persze m�g a keletn�metek) sz�m�ra. A k�nyv v�gefel�, k�t oldalon -
kiemel�s n�lk�l �sszezs�folva - ott voltak a kiv�telek. Az�ta nem l�ttam
a k�nyvet. Nyilv�n a magyar titkosszolg�lat r�j�tt az �rul�sra �s
elt�vol�totta...

Kis h�j�n elfelejtettem a kiejt�sr�l panaszkodni. Az indogerm�n besz�l�
minden sz�nak csak a hangs�lyos sz�tagj�t ejti hosszan, a t�bbit
t�bb�-kev�sb� elnyeli. Ez�rt persze ideges�ti: a magyar ragaszkodik
ahhoz, hogy minden sz�tagot tiszt�n ki kell ejteni. N�ha m�g �ppen a
hangs�lyos els� sz�tag r�vid, a t�bbi pedig hossz�. Ezeket ford�tott
szavaknak nevezn�m, p�ld�ul feh�r, ker�k. Azt�n vannak m�g a g�pfegyver
szavak, mint az elengedhetetlen, a f�kez� szavak, mint h�lap�tol�s.
Persze akad m�g sok m�s kem�ny di�, p�ld�ul a t�rgyas igeragoz�s, az
egyes sz�m haszn�lata a sz�mok ut�n, az ny �s a ty kiejt�se, �s �gy
tov�bb. �s ez j�l is van �gy, mert ami olyan �rdekess� �s vonz�v� teszi a
magyar nyelvet, az �ppen a gazdags�ga �s az egzotikuss�ga, egysz�val: a
neh�zs�ge."

(Neh�z-e a magyar nyelv?, T�rogat�, Vancouver, 2001 m�rcius, 29. o.;
eredetileg az "�let �s Tudom�ny"-ban jelent meg)

      Gschnitzer Oswald n�met matematikus �s sakkoz�. Magyar feles�ge
      ind�ttat�s�ra 1989 �sz�t�l kezdett magyarul tanulni. L�tsz�lag
      csipkel�dik a neh�zs�geken �s furcsas�gokon, de sok sz�pet �s
      �rdekeset tal�lt legdr�g�bb nemzeti �r�ks�g�nkben, �si magyar
      nyelv�nkben.

* * *

Teller Ede (1908-2003)

Teller Ede ugyan nem idegen, de figyelemrem�lt�, amit mondott a magyar
nyelvr�l Pakson (Fontos megjegyezni, hogy �let�nek 95 �v�b�l 77-et
k�lf�ld�n �lt, de m�g k�zvetlen�l hal�la el�tt is t�k�letesen besz�lt
magyarul):

"...�j jeles felfedez�sem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."

(Mai Nap, Budapest, 1991.9.)

Id�zet Patrub�ny Mikl�s �j�vi k�sz�nt�j�b�l (2003):

"Teller Ede mondta, hogy amennyiben nem Ady teremt� nyelv�n ismerte volna
meg a vil�got, akkor aligha vitte volna t�bbre egy �tlagos k�z�piskolai
tarn�rn�l."