�st�rt�net�nk tudatos meghamis�t�s�nak egyik �rvk�nt haszn�lt alappill�re volt �vsz�zadokon kereszt�l a magyarok el�deinek pog�nyk�nt val� felemleget�se. Ehhez term�szetesen k�l�nb�z� visszatasz�t� cselekedeteket asszoci�ltak, ami undort v�ltott ki az �gymond kereszt�ny Eur�p�b�l; �rtsd: Eur�pa nyugati fel�n l�v� orsz�gokb�l. A vad k�lsej�, kegyetlen mosdatlan "�smagyarok" �gymond kuty�ra esk�dtek, im�dt�k a madarakat �s sok istent szolg�ltak. Ebb�l semmi sem volt igaz, hiszen sz�mos t�rt�neti forr�s tan�skodik arr�l, hogy eleink mindig is egyistenh�v�k voltak.

A millennium m�moros idej�n szinte csak arr�l esett sz�, hogy els� kir�lyunk, Szent Istv�n uralkod�sakor - n�h�ny �v alatt - kereszt�nny� lett az addig pejorat�v �rtelemben haszn�lt "pog�ny" magyars�g. Gondosan ker�lik azokat a t�nyeket, amelyek egy�rtelm�en arra utalnak, hogy az �smagyarok m�r j�val a K�rp�t-medenc�be val� t�meges bej�vetel�k el�tt tal�lkoztak a kereszt�ny hittel, s�t, ismert�k a kereszt�ny vall�s jelk�peit. Erre sz�mos r�g�szeti lelet is utal. Arr�l nem sz�lva, hogy elk�pzelhetetlen, hogy egy �si, "pog�ny" hagyom�nyokkal rendelkez� n�pet a t�rt�nelemben eml�tett igen r�vid id� alatt b�rki is �tt�r�thetett volna, m�g a nem l�tez� t�zzel-vassal sem, egy t�le idegen, sz�m�ra ismeretlen hitre. Szent Istv�n idej�n az t�rt�nt, hogy a keleti kereszt�nys�get ismer� magyarokat R�m�hoz h� kereszt�nyekk� nevelt�k �t az orsz�gba behozott r�mai katolikus hitt�r�t�k. A v�ltoz�s nem olyan nagy, nem is okozott komoly megr�zk�dtat�st az egyistenh�v� magyars�g sz�m�ra.

Napjainkban nagy anyagismerettel rendelkez� t�rt�n�szek - a nyelvi rokons�got lesz�m�tva - sem vallj�k a finnugor magyar �st�rt�netet. Ut�bbiba val�ban beilleszthet� volna az a riaszt� k�p a magyars�gr�l, amit�l a "fejlett" Eur�pa �dzkodott, s�t, h�la a "hamis pr�f�t�k" kitart� m�k�d�s�nek, �dzkodik ma is. Nem k�ts�ges, hogy Numi-T�rummal, Nummal, Senk�vel, az Embernevel� istennel, Orrikivel, a Nahracsi b�lv�nnyal, Nadim szent helyeivel, az �rd�gfejedelem reg�j�vel, a halotti b�bbal, a medve-kultusszal, �ze any�val �s Vejnem�jnennel egy�tt a finnugorok n�pek hitvil�g�hoz nem sok k�ze van a magyars�gnak. A t�bbistenhit, a pog�nys�g, a s�m�nkultusz mind a finnugor �s szib�riai n�pek hitvil�g�hoz tartozik, azon n�pek�hez, amelyekkel �seinknek nem sok kapcsolatuk volt.

Milyen volt a magyarok �svall�sa? - teszi f�l a k�rd�st Csengery Antal (1853) �s mindj�rt meg is v�laszolja: "Alapjaiban nem lehetett m�s, mint azon hun-szk�ta-avar n�pek�, melyek t�rt�nelm�k kezdete �ta ugyanazon tereken mozogtak."

A vall�sok t�rt�nete azt bizony�tja, hogy egyazon �ghajlat alatt, hasonl� term�szeti k�r�lm�nyek k�zepette, a m�velts�g hasonl� fok�n �ll� n�pek vall�sa hasonl�k�ppen alakult. A nagy�llattart� lovas n�pek �let�ben a v�gtelen r�n�kon val� barangol�s, a Nap, a Hold, az es�, a h�, a vihar, a teljes fens�g�ben kibontakoz� �gbolt l�tv�nya a nagy kozmikus �sszef�gg�sek fel� ir�ny�totta az ember figyelm�t �s hit�let�ben a menny, az �gitestek �s a term�szet er�it megtestes�t� szellemvil�g k�pzetein fel�l egy f�isten alakja emelkedik ki, aki akarat�t a legk�l�nb�z�bb m�don nyilv�n�tja ki az emberek el�tt. Ebb�l a term�szetes vil�gk�pb�l a Mindens�g Ur�nak (a K�k-Tennek) �s az �s�k Isten�nek (az Es-Tennek) kett�s, de m�gis egy alakja alakult ki, amelyet a nagy�llattart� sztyepi n�pek k�pzet�ben egy csod�latos szem�ly, az �ltal�ban �ldott �llapotban �br�zolt Istenanya - a Babba M�ria - k�pe eg�sz�tett ki. A sztyepi n�pek mindig ahhoz az Istenhez foh�szkodtak, aki mindenn�l feljebbva l� �s "az �gben lakozik". A pusztai nagy�llattart�, egyistenh�v� n�pek az emberek k�r�ben mindig jelenlev� Mindenhat�val a k�zvetlen kapcsolatot a szellemvil�g l�nyein �s a t�ltosokon kereszt�l tartottak. Hit�k szerint mindenki �gy tisztelte az Istent, ahogy akarta; �gy j�tt l�tre k�r�kben a vall�si nyitotts�g m�s egyistenhiv� vall�sokkal szemben. P�ldak�nt gondoljunk csak a kaz�rokra, akiknek birodalm�ban egyenrang� vall�sk�nt �lt a biz�nci kereszt�nys�g, a muszlim- �s a zsid� vall�s. De a tat�rj�r�s el�tt betelep�lt kunok is minden konfliktus n�lk�l megkeresztelkedtek, ugyanakkor, �si egyistenhit�ket is megtartott�k. Minthogy a p�sztor szem�ben a szel�d�tett �llat minden rejt�lyess�g�t elvesztette, a vad�llatok, f�k�nt a vadmaradak v�lnak az egyistens�g h�rn�k�v�, de a biztos kez�, �sszer� ir�ny�t�s az egyetlen �r kez�ben �sszpontosult. Ebb�l az egyistenhitb�l alakult ki �seink uralomfelfog�sa, a m�tosz- �s k�pzeletvil�g, az �gi orient�ci� �s a kozmikus �sszhang keres�se, amely a hadvezet�sen k�v�l ("a Magyarok Istene" fogalom) a k�zigazgat�si szervezetben is �rv�nyes�lt. �seink vall�sa �thatotta mindennapi �let�ket; ev�s �s iv�s el�tt az azt "megad�ra" eml�keztek. Vid�ken m�g ma is �l� szok�s, hogy az italb�l egy cseppet a f�ldre l�ttyintenek, holott eredet�t ma m�r nem is tudj�k.

Sokan elm�lkednek azon, hogy mi�rt nem maradtak fenn "pog�ny" magyar istennevek? - Ezt a k�rd�st teszi f�l Endrey Antal (1998) is, hiszen valamennyi �kori n�p, de a k�r�l�tt�nk �l� germ�nok �s szl�vok pog�ny istens�geir�l is tudunk. A v�lasz egyszer�: mert ilyen istenek soha nem voltak. A magyars�g �sei - mint eml�tett�k - egyistenhit�ek voltak.

Szent Jeromos Biblia-ford�t� �rja 403-ban, hogy "a hunok zsolt�rokat tanultak". A Hitvall� Theoph�n�sz Kr�nik�ja VI. k�nyv�ben a hunokr�l az 527-528-as esem�nyek kapcs�n �gy �r: "a hunok kir�lya... kereszt�ny lett �s megt�rt... A hunok kereszt�nny� lett kir�lya..." Theophylaktosz Szimok�tt�sz biz�nci t�rt�n�sz 570 k�r�l �rt Histori�j�ban a k�vetkez� m�don mutatja be �seink vall�s�t: "A turkok (magyarok) szentnek tartj�k a t�zet, a leveg�t �s a vizet tisztelik, a f�ldet himnuszokkal dics�rik, de csup�n azt im�dj�k �s nevezik Istennek, aki a vil�gmindens�get teremtette". Eleink m�r k�z�p-�zsiai (tur�ni), majd kauk�zusi tart�zkod�suk idej�n megismerkedhettek a kereszt�nys�ggel, hiszen a szomsz�ds�gukban �l� �rm�nyek Krisztus ut�n 285-ben vett�k fel a kereszt�nys�get. 530 t�j�n Qarduct, majd Maq �rm�ny p�sp�k�k a Meotis part ment�n �l� onogurok k�z�tt t�r�tettek. Sz�r forr�s szerint 644-ben az egyik t�rk fejedelem eg�sz n�p�vel egy�tt megt�rt a kereszt�ny vall�sra. Avar s�rok ban veretes �veken kereszt�ny jelk�pek l�that�k, �s tudjuk, hogy az avarok egyik hadj�rata ut�n a kapgan, a tudun �s az eg�sz avar vezet�r�teg megkeresztelkedett, ami n�p�k kereszts�g�t vonta maga ut�n. Cunpald �kk�ves p�sp�ki kelyh�t az Ikva ment�n meg is tal�lt�k. A nagyszentmikl�si kincseken kereszt�ny feliratok olvashat�k. A VIII. sz�zadi "hun (onogur) p�sp�ks�g" a dorosi metropolita al� tartozott. A m�g Etelk�zben k�sz�lt bezd�di tarsolylemezen megtal�ljuk az �letf�val k�r�l�lelt keresztet, a pilini �kszeren pedig g�r�g bet�s kereszt�ny k�ny�rg�s olvashat�. A Cyrill- �s Met�d-legend�kban a magyarok 860-ban a kereszt�ny vall�s ismeret�r�l tettek tan�s�got, hiszen uralkod�juk Met�d p�sp�kt�l �gy b�cs�zik el: "Tisztelend� aty�m, okvetlen�l eml�kezz meg r�lam szent im�idban".

Az �j haz�ban m�r a 940-es �vekben megjelennek a s�rokban a biz�nci keresztek, egy szabadkai, 950-b�l sz�rmaz� �v csatj�n jobb kez�vel �ld�st oszt�, bal kez�ben keresztet tart� aggasty�n l�that�. Pr�mwart p�sp�k 926 t�j�n Sankt Gallenben, Szent Wikbert 954-ben a magyarok k�z�tt t�r�tett. T�rt�neti adatokb�l tudjuk, hogy 948 t�j�n Bulcsu �s Torm�s, majd 953-ban Gyula t�rzsf� Konstantin�polyban megkeresztelkedett. Ajtony, G�za �s Istv�n pedig Vidinben vett�k fel a kereszt�nys�get.

�seink egyistenhit�r�l Anonymusn�l ezt olvassuk: "A magyarok csak egyistent im�dtak, a vil�gegyetem teremt�j�t, a Mindenek ur�t. Egyed�l hozz� foh�szkodtak �s csak neki mutattak be �ldozatokat... �rp�d vez�r, akinek a mindens�g Istene volt a seg�t�je... k�nnyhullatva im�dkozott Istenhez... �lmos vez�r seg�t�je a Szentl�lek volt... Tas, Szabolcs �s T�t�ny l�tt�k, hogy az Isten gy�zelmet adott nekik...", majd a nyitrai hadj�rat le�r�s�n�l azt olvassuk, hogy "az isteni kegyelem volt vel�k". K�zai Simon �rja, hogy hadbah�v�skor "Isten �s a magyar n�p szava" sz�lt a kiki�lt�k hangj�n. A Lehel mond�b�l pedig megtudjuk, hogy "mi a nagy Isten bossz�ja vagyunk". A K�pes Kr�nik�ban, a Budai Kr�nik�ban �s Thur�czy J�nos kr�nik�j�ban azt tal�ljuk, hogy "�rp�d... a k�rtre a mindenhat� Isten kegyelm�t k�rte: adja nekik az �r a f�ldet mind�r�kre".

A Nyugat n�peinek tudat�ban az elt�r� �letberendez�sked�s� lovas n�pekr�l - m�r H�rodotosz nyom�n - olyan torzk�p alakult ki, amelynek eredm�nyek�nt f�lelemmel, gy�l�lettel �s megvet�ssel besz�ltek r�luk. Amikor a bels�-�zsiai sz�nes vil�g gyermekeik�nt �seink megjelentek az eur�pai n�pek keleti hat�r�n, a kereszt�ny Eur�pa k�pvisel�i ellens�gesen fogadt�k �ket. Eur�pa sohasem �rtette meg, hogy a magyars�g olyan kult�rk�rb�l �rkezett Eur�p�ba, amelynek n�pei magasrend� isten�lm�nnyel rendelkeztek. A nagy�llattart� lovas n�pek - k�zt�k a magyars�g - �let�nek racion�lis alapvet�se, a maga v�gtelens�g�ben egyszer� �s tiszta hitvil�ga mesze f�l�tte volt Eur�pa igen �sszetett �s sokgy�ker� vall�sos�nak. Eleink hitvil�g�nak kifejez�s�re sem finnugor, sem szl�v szavak �tv�tel�re nem volt sz�ks�g. Az "isten", a "l�lek", az "im�d", a "menny", a "megszentel", a "boldog", a "b�jt", a "v�tek", a "b�n", a "bocs�jt", a "b�cs�", a "hisz", a "hit", a "teremt", az "�r�k" �s m�s, hasonl� k �rbe tartoz� szavaink a honfoglal�s kor el�tti sz�k�szlet�nkh�z tartoznak. N�melyek, kis t�lz�ssal azt �ll�tj�k, hogy szinte az eg�sz Bibli�t le lehetne ford�tani a honfoglal�s kori magyars�g nyelv�re.

Sajnos eleink e sz�nes hitvil�ga csak mozaikokban maradt fent, de az �si vil�gk�p a magyar n�p mentalit�s�ban m�g ma is ott �l; t�red�keit megtal�ljuk a n�pi hitvil�g, a n�pmese, a "magyar kereszt�ny" szertart�sok, a n�pszok�sok, (z�ld�gj�r�s, kom�l�s, k�nt�l�s, vessz�z�s, hejget�s, alakoskod�s, reg�l�s, hat�rker�l�s �s m�s, a term�szetben bek�vetkez� �vszakos v�ltoz�sokhoz k�t�d� szok�sok), a hiedelem-t�red�kek, egyh�zi �nekeink �s m�s szakr�lis vagy prof�n cselekedetek k�r�ben. A cs�ki sz�kelyek �s a cs�ng�k k�z�tt m�g �l az �shit�nk "istenasszony�nak" - "Babba M�ri�nak" - a kultusza. A Boldogasszonynak - �s nem "Szent vagy Sz�z M�ri�nak" - a magyar n�pl�lekben megtal�lhat� tisztelete nem v�letlen, mint ahogy az sem, hogy Szent Istv�n �ppen a Nagyboldogasszony oltalma al� helyezte haz�nkat.

Messzire vezet a p�nk�sdi cs�ksomly�i b�cs� eredet�nek kutat�sa, amit Dacz� �rp�d Ferenc-rendi szerzetes (p�ter Luk�cs) fejtett meg, igen j� �rz�kkel tapintva r� a magyars�g Szent Istv�n kora el�tti Boldogasszony tisztelet�re. A magyars�g ma is �l� leg�sibb n�pcsoportja - a moldvai cs�ng�k - nemcsak a M�ria-tisztelet ok�n mennek Cs�ksomly�ra, hanem az�rt is, hogy megv�rj�k a napkelt�t. A Napba �lt�z�tt Asszony�rt, akinek l�ba alatt holdsarl� van. Ebben a sz�p hitben ki ne ismern� f�l eleink Nap- �s Hold-kultusz�t, a v�gtelen puszt�kon v�ndorl�, �llattart� n�p term�szethez ragaszkod� hit�t.

Magas kult�r�jukra jellemz� volt, hogy el tudtak szakadni a csillagos �gboltt�l �s a Napba �lt�z�tt Asszonyban felismert�k a Boldogasszonyukat, akinek a tulajdonneve "Babba", azaz "Sz�p" volt. Nem v�letlen, hogy a magyarok Sz�p Sz�z M�ri�nak nevezik �gi anyjukat. Az archaikus magyar nyelv a Babba M�ria elnevez�sben csod�latos egyszer�s�ggel egyes�ti az �si Boldogasszonyt �s az "�j vall�s" M�ri�j�t. Mindk�t hitvil�got maguk�nak �rzik �s ennek eml�k�t �rzi a Kis-Somly� hegyen �ll� kegytemplom. A kereszt�ny vil�gban nincs m�g egy olyan n�p, amelynek kultikus �lete k�zpontj�ban annyira meghat�roz� m�don �llna a M�ria-tisztelet, mint a magyarok�ban.

Els� felkent kir�lyunknak, Szent Istv�nnak teh�t nem az a nagy �rdeme, hogy felvette a r�mai kereszt�nys�get, hanem az, hogy bel�tta: megmarad�sunk z�loga "az �j hit" felv�tele mellett az �si vall�s, az �si hitvil�g megtart�sa �s tov�bb�ltet�se. Egyetlen eur�pai uralkod� csal�d sem volt olyan h�s�ges �s m�gis f�ggetlen a r�mai p�p�t�l, mint Emese unok�i, ugyanakkor egyetlen eredend�en eur�pai uralkod� csal�d sem adott annyi szentet az egyh�znak, mint az �rp�d-h�z. Erre pedig egyetlen n�p sem lett volna k�pes, ha hagyom�nyai, hite nem gy�kerezik olyan m�lyen az egyistenhitben, a kor�n megismert kereszt�ny vall�sban.

D�cz L�szl�n�l olvassuk: "A magyarok �si vall�s�t az eur�pai "beilleszked�s" �rdek�ben k�s�bb minden m�dszerrel igyekeztek megsz�ntetni, megsemmis�teni. A feled�sre az�rt volt sz�ks�g, mert a magyarok katonailag igen er�sek voltak, a K�rp�t-medenc�t pedig minden szomsz�d szerette volna megszerezni. H�bor�ban nem tudt�k elpuszt�tani e n�pet, teh�t azt az er�t kellett elpuszt�tani, ami �sszetartotta a magyars�got. Mi az, ami egy nemzetet oly annyira �sszetart? A m�ltja �s a vall�sa."

Mit tehet a harmadik �vezred magyars�ga megmarad�sa �rdek�ben? Nem feledkezhet meg a Babba M�ri�r�l, arr�l, hogy a nemzet �t k�vetve �lhette t�l azokat a viharokat, amelyekben m�s n�pek f�lmorzsol�dtak. Sz�pen fejezi ki Luk�cs p�ter a Cs�ksomly�r�l �rt k�nyv�ben: "...csak ezen az �ton indulhattok el... De csak �gy... ha j�l megfogj�tok Boldogasszonyotok kez�t, hogy agg�d� anyai szeretet�nek biztons�g�val, �s f�ldi k�pvisel�inek a magyar any�k... term�keny kivir�gz�s�val biztos�ts�tok a j�v�t".