Tudtad-e, hogy az első igazán használható, széles körben elterjedt golyóstoll feltalálása egy magyar újító nevéhez füződik, Bíró László Józseféhez?

Bíró László József 1899. szept. 29-én született Budapesten. Kezdetben orvosi pályára készült, de félbeszakította egyetemi tanulmányait. Rendkívül színes egyéniségét és sokoldaluságát bizonyítja, hogy különböző pályákon próbálta ki tehetségét. Volt grafológus, autóversenyző, vámügyintéző, de foglakozott a szobrászattal, valamint találmányokkal is.
Mint újságíró 1932-1934 között a kortárs magyar művészet folyóiratának a Hongrie-Magyarország-Hungary címűnek lett a főszerkesztője, de munkatársa volt az Előre című hetilapnak is. Legfőbb találmánya éppen újságírói pályájához kapcsolódik.
1975-ben megjelent "Csendes forradalom" című önéletrajzi regényében többek között így vallott: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron."

1938-ban megcsináltatta első golyóstoll modelljét, amelyet 1938.ápr.25-én jelentett be a Magyar Királyi Szabadalmi Bizottságánál, "Töltőtoll" néven. 1938.nov.23-án egy újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és a hozzátartozó töltőtoll címmel." Munkájában segítőtársai is akadtak. Igy fivére György és barátja Gellért Imre, akik a megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben működtek közre. Fő támogatója volt anyagilag is Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. 1938-ban már szerződést kötött Bíró László Józseffel.

A tökéletesítési kísérletek folytatása már külföldön történt meg, mivel Bíró László 1939-ben Párizsba ment, majd utána Argentinába emigrált.
1940-től Bíró László önnállóan kísérletezett tovább, és golyóstoll szabadalmát 1943.jún.10-én Argentinában kapta meg. Ezt "Eterpennek" nevezték el. A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötödött össze, angol nyelvterületen biro-pen, franciául biron-nak keresztelve el.

Bíró Lászlónak másjellegű újításai is voltak. Többek között kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amit a General Motors megvásárolt tőle, de csupán azért, hogy mint konkurenciát kiiktassa. Az 1930-as években olyan mosógépet népszerűsített, amelynek működtetéséhez a konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát.
Bíró László József Argentinában vált igazán elismertté. Tiszteletére születésének napját szeptember 29-ét tették meg az argentin feltalálók napjává. Ott is hunyt el Buenos Airesben 1985.nov.24-én.

-------------------------------------------------------------------------

Tudtad-e már, hogy Simonyi Károly fizikus "Az elméleti villamosságtan" című könyvét német nyelvterületen ma is használják?

Simonyi Károly 1916. október 18-án született Egyházasfalun egy tizenegy gyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként. A tehetséges fiút a falu plébánosa segítette továbbtanulásásban. A megkeresett gazdag rokon Simonyi-Semadan Sándor hozzájárulásával az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja lett. Majd a család magához vette őt, bágyjával Ernővel együtt.

1940-ben gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen, ahol Bay Zoltán atomfizika tanszékén tanársegéd lett. A II. világháborúban két oldalon is hadifogságba esett: az amerikai, majd a szovjet oldalon.

1948-ban került Sopronba a Műegyetem Bánya-, Kohó és Erdőmérnöki karára. Itt építette meg az "első magyar magfizikai részecskegyorsítót, egy Van de Graaf rendszerű 1 MeV-osat". Ezért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

1952-től a budapesti Műegyetem villamosságtan tanszékének alapítója és vezetője, és egyuttal vezetője a Kísérleti Fizikai Kutató Intézet atomfizikai osztályának is. A fúziós energiatermelés lehetőségeinek vizsgálatával valamint korlátaival foglalkozott.

1956-ban a KFKI forradalmi bizottságának elnökévé választották, amiért a szabadságharc leverése után menesztették tanszékvezetői állásából. Mint egyetemi tanár folytathatta a tanítást és sorra írta meg szakkönyveit, amelyek közül a legismertebbért: "A fizika kultúrtörténete" címmel, Állami Díjat kapott 1985-ben.

1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta.

Fiai szintén közismert emberek. Károly fia Amerikában, Tamás fia az arab világban él és munkálkodik.

Tudtad-e már, hogy a Word és az Excel népszerű számítógép programok kifejlesztője, "Charles Simonyi", azaz ifjú Simonyi Károly.

Ifj. Simonyi Károly 1948. szeptember 10-én született Budapesten.
1968-tól a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i telephelyén tanult. Később került a Standford-i Egyetemre, és a Xerox Parc-nál dolgozott, ahol kifejlesztette az első ALAKHŰ (WYSIWYG) szövegszerkesztőt az Alto személyi számítógépre, a Bravo-t.
A Microsoftnál ő vezette be a Xeroxnál tanult "objektumorientált" programozást és kifejlesztette a magyar jelölést a változók megnevezésére. Nevéhez fűződik igazán a Microsoft Word és Excel, valamint az Excelt megelőző Multiplan programok kifejlesztésének az irányítása.

2002-ben búcsút mondott Microsoftnak és a British Columbiai Egyetem professzorával Gregor Kiczales-szel, mint üzlettárssal megalapította az Intentional Software Company-t. Cégüknek ma egy magyarországi munkacsoport is dolgozik.

Tudtad-e már, hogy a magyar "Holdradar" kísérlet, az "elektronsokszorozó és a fényre alapozott méterdifiníció" Bay Zoltán fizikus nevéhez kapcsolódik?

Gyulaváriban született 1900. július 24-én. Elemi iskoláit itt végezte el. Majd Debrecenbe kerüt a Református Kollégiumba. Diplomáját Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg, ami után az Elméleti Fizkai Intézetben oktató lett.
A tehetséges Bay Zoltán egyetemi évei alatt az Eötvös-kollégiumnak végig tagja volt. 1926-ban doktorált fizikából a legmagasabb kitűntetéssel. Disszertációja az "átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről" szólt.
Ösztöndíjaskét került Berlinbe (1927-1930), ahol olyan fizkusok dolgoztak mint Planck, Einstein, Schrödinger és Laue.

Bay Zoltán a Physikalisch Technische Reichsanstalt-ban végzett kutatómunkát ahol "a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrás"-t fejlesztett ki.
A berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében végzett kísérleteivel elsőként bizonyította be, hogy "aktív nitrogéngáz szabad nitrogén atomokat tartalmaz".
Ekkor nevezték ki - elismerésül- a szegedi egyetem Elméleti Fizika tanszékének oktatójává. Itt kísérletezett tovább.

1936-ban már Budapesten a Tungsram laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta kutatásait. Innen származnak olyan szabadalmai melyek nagyfeszültségű gázcsövek, fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztésével kapcsolatosak, elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalma, rádió-vevőkészülék áramköreinek kifejlesztése, deciméteres rádió hullámú technika, stb.

A Budapesti Műszaki Egyetemen Atomfizika tanszéket hozott létre a Tungsram támogatásával 1938-ban.

Bay Holdradar antennája

A II. világháborúban kifejlesztette a radart Budapest védelmére. A radarcsillagász Bay Zoltán rájött arra, hogy a mikrohullámú radartechnikával ki lehet jutni az űrbe és el lehet érni a holdat is. Kidolgoztt egy elvet erre vonatkozólag és 1946 február 6.-án bejelentették, hogy "megradarozták" a holdat. S bár egy hónappal előtte Amerikában is hasonló eredményre jutottak, mégis e tudományág szülő atyjának Bay Zoltánt nevezik ezen tudományág történetírói.

1948-ban meghívást kapott a George Washington Egyetem-re, ahol a kísérleti fizika professzora lett.
Az 1970-es években sorban kapja a kitűntetéseket a világ különböző egyetemein.
1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli tagjává választotta.

90. születésnapján (1990-ben) Gyulaváros tiszteletbeli polgárává avatta, és megkapta a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét.

Bár Washingtonban hunyt el, 1992. október 4.-én, végakarata szerint hamvait Gyulaváriban temették el, 1993-ban.

1996. szeptember 9-én avatták fel szobrát Szegeden a Panteonban.

 *************************************************************

Tudtad -e, hogy a helikopter feltalálója a magyar Asbóth Oszkár volt?

Asbóth 1891. március 31-én született Pankotán. Tanulmányait Aradon végezte. A fiatal Asbóth remekül rajzolt, először festőművésznek majd repülőgép-vezetőnek készült. Nagy hatással voltak rá a Wright testvérek ( 1904-ben már ketten repültek egy gépen ). Nekilátott a repülőgép tervezéshez és építéséhez. Párizsból hozatott légcsavarokat, fémhuzalokat-és alkatrészeket.

Az I. világháború kitörésekor került a Bécs melletti fischamendi repülőgépgyárba, ahol sikerrel alkotta meg az Asbóth-légcsavart. Itt került kapcsolatba -katona szolgálatos társaival-, mint Petróczy Istvánnal, Kármán Tódorral és Zurovetz Vilmossal. Ők közösen szerkesztették meg a benzinmotorral hajtott, kötött helikoptert. Ennek stabilitását azonban nem sikerült megoldaniuk.

Mintegy tízévnyi kísérletezés után Asbóth elkészítette 120 lóerős, 9 hengeres helikopterét, ami helyből merőlegesen tudott felemelkedni.
1928. szeptember 9-én sikerült a világon elsőként - Kispest határában, a Cseri-telepen - az "AH 1" -jelzésű helikopter magasba emelkedése. A gép már vízszintes irányban is kormányozható volt. Ezzel a géppel utána számos, eredményes repülést hajtottak végre.
Asbóth ezután még több helikoptert épített meg, amelyek egyre tökéletesebbek lettek. Itthon viszont különösebb érdeklődést nem mutattak iránta, és így elfogadott egy londoni meghívást.
Ottani munkáját azonban minden eszközzel akadályozták, a spanyol Cierva-gépek érdekeltjei. Aachenben és Berlinben hasonló volt a helyzete, így visszatért Londonba, ahol megalapította az "Asbóth Helikopters Ltd-t." Helikoptereinek gyártási jogát viszont elorozta egy másik cég, a Blackburn Aircraft, ezért úgy döntött, hogy Franciaországba megy. A küzdelem itt sem ért véget, útja Németország, megint Anglia, majd újra Németország lett.

A II. világháború után hazatért, ahol sikerrel megépített egy légcsavaros hajót. 1956-ban jelent meg "Az első helikopter" című könyve, amelyben összegezte munkásságát.
Több kitüntetést kapott: a Paul Tissandier-díjat, a Magyar Repülő Szövetség díszoklevelét és más egyebeket. A Kossuth-díj átvételét már nem élhette meg, mert 1960. február 27-én elhunyt.
Pesti lakásának utcája az ő nevét viseli.
A sors nem volt igazán méltányos a repüléstörténet e zseniális magyar feltalálója iránt.

Tudtad-e, hogy a szurperszonikus gépek kifejlesztésében egy magyar származású mérnöknek volt elévülhetetlen szerepe?

A neve Kármán Tódor, a híres magyar pedagógus Kármán Mór fia, aki Budapesten született 1881-ben és Aachenben halt meg 1963-ban. Gépészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen szerezte. Bánki Donát kutató és feltaláló mellett tanársegéd lett az egyetemen, majd mérnökként a Ganz Rt.-nél dolgozott.
Az I. világháború alatt katonai szolgálati idejét az osztrák-magyar léghajó és repülőgyárban, Fischmand töltötte. Magyar munkatársaival fejlesztette ki a világ első forgószárnyas katonai repülőeszközét, a PKZ-típusú helikoptert.

Kármán Tódor kitüntetést vesz át Kennedy elnöktől

Később Aachenbe került, ahol az egyetemen oktatott, majd Californiába ment, ahol a mechanika és aerodinamika professzora lett. A Guggenheim-laboratóriumban bekapcsolódott a rakétakutatásba. Ő volt az első, aki a hangsebességen felüli repülés erőhatásait és a géppel szemben támasztott követelményeket megállapította. Saját maga tervezte meg a szuperszonikus gépek szárnyának méreteit. Emellett több nagy rakéta, és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt vezető szerepe.

Az ő nevéhez füződik a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia megalapítása. Temérdek érdemrendet kapott: az amerikaiak mellett angol, belga, francia kitüntetéseket vehetett át. Tábornoki rangot kapott, s így lehetett tagja a " Légierők Tanácsadó Bizottságának".
Tudományos művei 1956-ban négy kötetben jelentek meg.
1962-ben a budapesti Műegyetem díszdoktorává avatta.
1963-ban Kennedy elnöktől vehette át az elsőként ajándékozott amerikai Nemzeti Érdemrendet.
Munkássága elismeréseként a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla.
Hírességét alátámasztandó érdekesség, hogy ő volt Kossuth Lajos után a második magyar, akinek az arcképe amerikai bélyegen megjelent. Ezt születésének 100. évfordulóján adták ki. A bélyegen egy űrhajó-rakéta látható, és a bélyeg szelvényen munkásságát méltatandó elismerésként, az " űrkorszak építésze " megjelölés szerepel.

Az Oktatási Minisztérium 2000-ben Kármán Tódor -díjat alapított.

Tudtad-e, hogy a világon az első színes televizíós kép elektronikus továbbítása Goldmark Péter Károly nevéhez füződik?

Goldmark Péter Károly a híres család mérnök tagjaként 1906.dec.6-án Budapesten született és 1977. dec. 7-én Port Chesterben halt meg. Amikor szülei Bécsbe költöztek ( 14 éves volt ekkor ), ő már ott érettségizett le. Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, majd 1933-ban az USA-ba ment.
A Columbia Broadcasting System kutató mérnöke lett, pár év után pedig a kísérleti laboratórium vezetőjévé nevezték ki. Itt kezdett foglalkozni a színes tévétechnika kifejlesztésével. Az ő zseniálisan megalkotott rendszere bizonyult a legtökéletesebbnek úgy, hogy a későbbi színes televizíós rendszerek, mint a francia SECAM és a német PAL-nak az alapjául szolgált.

1940. szeptember 4-én mutatták be a nagyközönségnek az első színes mozgóképeket.
Goldmarknak ezután még számos találmánya született: a mikrobarázdás sztereolemez megalkotása ( 1948 ), egy mini orvosi televizíó a belső szervek vizsgálatára, majd a kábeltévé rendszerek műholdakkal való csatlakozásának megoldása.
Az elektronikus videó felvevőkészülék találmányával tette fel a koronát gazdag életmunkásságára.

Első színes TV-kép a CBS-nél

1954 - 1972 -ig a CBS igazgatója ( telekommunikációs konszern ) volt. Tudományos munkásságáért a legmagasabb tudományos kitüntetést vehette át Carter elnöktől.
1977-ben hunyt el, egy autó baleset következtében.

A híres-neves Goldmark familia tagjai még harmad generációsként is, Amerikában, büszkén hívatkoznak magyar származásukra. A Goldmark fívérek még élő tagjai: Goldmark János a kiváló zenész és zeneesztéta New Yorkban, Goldmark Ferenc közgazdász, aki a New York-i National Foreign Trade Council kereskedelmi központ európai képviselője lett. Méltán lehetünk mi is büszkék rájuk.

*************************************************************

Bánki Donát (1859-1922)

A Veszprém megyei Bánk községben született. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd 1899-től - 1922-ben bekövetkezett haláláig - ugyanitt oktatott.

Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres, ezt közös szabadalmaik bizonyítják. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort szabadalmaztatták. A Bánki-Csonka-féle motorokat a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár gyártotta sorozatban, ahol Bánki Donát tizenhat éven át, 1882-1899-ig szerkesztőmérnökként, majd főmérnökként tevékenykedett. Ebben az időszakban kezdte önálló találmányainak kidolgozását is. 1894-ben szabadalmaztatta nagynyomású robbanómotorját, amit már vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesített. Ezt követte 1902-ben az elsőkerékhajtású autó, 1903-ban a gőzturbina, 1917-ben pedig a vízturbina, amely törpe vízierőmű fejlesztését tette lehetővé. A legyártott több száz példányból néhány még ma is működik.

1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Műszaki érdeklődése szerteágazó és sokoldalú volt. Cikkei jelentek meg pl. a szabadalmi törvényjavaslatról is.

1891-1919 között a Szabadalmi Tanács ülnökei közé tartozott. 1887-ben és 1892-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-díjjal tüntette ki, amellyel mindig az év legjelentősebb műszaki tárgyú tanulmányának szerzőjét jutalmazták.

-------------------------------------------------------------------------

Bláthy Ottó Títusz (1860-1939)

Bláthy Ottó Titusz a legnagyobb magyar feltalálók egyike, az elektrotechnika kimagasló úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Tatán született 1860. augusztus 11-én. Édesapja kereskedő volt, egy temesvári ipartelep tatai képviselője. Édesanyja, Gold Fanny, igen okos, józan gondolkodású, tanult nő, szerető édesanya. Fiai kiváló tulajdonságaikat tőle örökölték.

Bláthy Ottó már a tatai elemi iskolában feltűnt számoló tehetségével és gyors gondolkodásával. Egyik alkalommal, amikor a három osztállyal fölötte járó iskolatársai nem tudtak megoldani egy számtani feladatot, az áthívott kis Ottó a táblára pillantva azonnal megtalálta a megoldást, tanítójának - talán a hatodikos bizonyítványát aláíró Langfelder Joákim reáltanárnak - nem kis büszkeségére. Egyébként az édesanya mindkét fiát Bécsben taníttatta tovább, mert felismerte egészen kivételes képességeiket. Bláthy Ottó azután nemcsak a műegyetemet, de a reáliskolát is ott végezte el. Eredeti nevét (Obláth) feltehetően akkor változtatta meg, amikor 1880-ban Bécsben áttért az evangélikus hitre.

Édesanyját nagyon szerette. Erre utalnak azok az 1885-86-ban, tehát 25-26 éves korában, Zipernowsky Károlyhoz intézett levelei, amelyekben több helyen érezhető nagy szeretettel emlékezik meg édesanyjáról. Édesanyja második férjének családi neve Kempner volt. A másik neve nem ismert, de az ismert viszont, hogy Bláthy Ottó gyakori vendég volt Kempner Miklós baji szőlőjében.

Bláthy Ottó 79 éves korában hunyt el Budapesten 1939. szeptember 2 án, az utolsó napokig megfeszített tempóban alkotva. Halálának második évfordulóján avatták fel a síremlékét a Kerepesi úti (ma Mező Imre úti) temetőben. (Petri Lajos szobrászművész művészileg is védett angyalfigurája ruskicsi márványból, a 34. parcella első sorának 45. sírhelyénél).

Munkásságát a sokoldalúság jellemezte. Felismerte a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazását, s ennek segítségével - a külföldet megelőzve - gépeit számítások alapján méretezte. Az 1884-es torinói kiállításon észrevette az ott bemutatott L. Gaulard-E. D. Gibbs váltakozó áramú elosztórendszer fogyatékosságait (a kapocsfeszültség erősen ingadozott a terheléstől függően, és rossz volt a hatásfoka). Vasrúddal rövidre zárta az induktor "pólus"-ait és megfigyelte a vasmag zárásának hatását. Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával - akiktől a párhuzamos kapcsolás ötlete ered -1885. március 3-án nyújtotta be Ausztriában a zárt vasmagú transzformátor szabadalmát "Újítások indukciós készülékeken, villamos áramoknak transzformálása céljából" címmel. (A transzformátor elnevezés is Bláthytól ered).

Bláthy oldotta meg a világon elsőnek a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásának addig megoldatlannak tartott problémáját (Cerchi erőmű, Róma). 1889 végén kerültek forgalomba az első indukciós wattóra-számlálók (áramfogyasztásmérők), amelyek ugyanúgy, mint az 1884-ben kifejlesztett wattmérők, Bláthy szabadalmai szerint készültek és az egész világon elterjedtek. (Több mint 100 szabadalma közül jó párat 10-15 országban is elfogadtak.) Jelentős érdemei vannak az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztése körül (1890-91). Ezek egy példányát a müncheni Deutsches Museum őrzi.

1891-ben a villamos művek üzemi feltételeinek megfelelő önműködű fordulatszám-szabályzót szerkesztett vízturbinák számára. A gőzturbina megjelenésével 1903-ban négypólusú, majd egyre növekvő teljesítményű, kétpólusú turbógenerátorokat szerkesztett. Jellemző tehetségére, valamint lelkiismeretességére, hogy bár sokszor ugrásszerűen gyors ütemű fejlesztéseivel a magyar erősáramú technikát világviszonylatban is úttörő szerephez juttatta, az általa tervezett Ganzturbógenerátorok forgórészével egyetlen országban sem történt baleset. 1912-ben szabadalmaztatta az áramszámlálás hitelesítésére szolgáló stroboszkópikus eljárást.

1919-ben több vezető mérnökkel együtt az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetségében energiagazdasági szakosztályt hozott létre. Ez tanácsadó testületként működött a Szociális Termelés Népbiztossága mellett. A munkások szerették, tisztelték, mert kiállt érdekeik mellett. Gyakran elbeszélgetett velük, munkájuk legapróbb részleteit is elmagyaráztatta magának, sokakat állandóan és titkosan segített. Az elektromos világ pionírjaival (J. C. Maxwell, Lord Kelvin stb.) állandó érintkezést tartott fenn.

Kandó Kálmán halála (1931) után folytatta a nagy vasúti villamos-mozdonyok fázisváltója félbemaradt szerkesztési munkálatainak irányítását, tovább tökéletesítve azt.

Élete egyéb vonatkozásait szintén a sokrétűség jellemezte. Káprázatos "fejszámoló" képessége, memóriája elősegítette a problémák gyors áttekintését, lényegük meglátását, végsőkig vitt egyszerűsítését. A németen kívül az olasz, az angol és a francia nyelvet is jól beszélte.

Ismert csillagász és sakkozó volt. 1880-ban egy alkalommal 8 játszmát vezetett egyszerre tábla nélkül, és mindegyiket megnyerte. Több mint 400 soklépéses direkt mattfeladványt készített, melyek nemcsak belső értékükért jelentősek, hanem mint a lépésszámbeli csúcsteljesítmények is felülmúlhatatlanok (pl. matt 255 lépésben). Több országot bejárt maga szerkesztette ötletes kerékpárjaival. Később szenvedélyes gépkocsivezető, az autóklub elnöke lett. De híres volt mint kutyatenyésztő, a keleti szőnyegek szakértője stb. is.

Magatartását a tudós szerénysége jellemezte. Nem szerette a szereplést. Beszédet ritkán mondott, cikket alig írt. A villanygyár felkínált vezetői állását nem fogadta el. Bár külső megkülönböztetésekre nem törekedett, érdemeiért sok méltó elismerésben részesült. A budapesti és a bécsi műegyetem 1917-ben tiszteletbeli doktorrá avatta. A Magyar Tudományos Akadémia, amelynek a Wahrmann- és a Marcibányi-díját elnyerte, 1927-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Az olasz király 1907-ben a Corona d'Italia-rendje tiszti keresztjével tüntette ki. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek is, amely a Kandó Kálmán emlékérmet elsőként neki ítélte oda. Választmányi tagja volt az Eötvös Lóránd Matematikai és Fizikai Társulatnak, a Stelle Csillagászati Egyesületnek és még számos más tudományos és társadalmi alakulatnak.

1933. július 1-én déli 12 órakor a Ganz Villamossági Gyár nagy szerelőműhelyében köszöntötték Bláthy Ottót abból az alkalomból, hogy ötven évig megszakítás nélkül - ellenállva sok külföldi csábításnak is - dolgozott a közben világhírűvé vált gyárban. Az ünnepségen több miniszter, egyetemi rektor és külföldi tudományos egyesület vezetője jelent meg. A korabeli tudósítás szerint Tata képviselői átnyújtották neki a díszpolgári oklevelet. (Erről az akkori tatai újságokban nem találni említést).

Bár életével és munkásságával több száz cikk, tanulmány foglalkozik, viszonylag kevés Tatával kapcsolatos emléket sikerült felkutatni. A Ganz Villamossági Gyár archívumában megtalálható az a kézzel írt német nyelvű házassági szerződés, melyet szülei: Moritz Obláth és Fanny Gold kötöttek Tatán 1851. június 14-én, s amelyet aláírt a két nagyapa: József Obláth és Moritz Gold. Ebből kiderül, hogy mindkét házasulandó szülei jómódú kereskedők voltak és ellátták az ifjú párt az induláshoz szükséges tökével. A tatai izraelita mintaiskola 6. osztályáról szóló bizonyítványa (1871) és egy tatai községi bizonyítványa (1886) már csak másolatban maradt meg.

Szülőházának pontos helyéről mindeddig írásbeli dokumentumot nem sikerült találni. Noll Miklósné gyermekkorában tanúja volt annak, amikor Bláthy Ottó említette, hogy a Tópart utca 5. számú ún. Leopold-házban született. Ezt erősíti rneg Leopold Miklós visszaemlékezése is, akinek édesapja szintén 1860-ban született, Bláthy Ottó osztálytársa volt, és aki szerint az első világháború előtt többször járt Bláthy Ottó Tatán a Leopold családban. A családban emlegették, hogy az emeleten két szobából és konyhából álló lakrészt béreltek egykor Obláthék. Elmondta azt is, hogy nagy feltűnést keltett Tatán Bláthy Ottó autója és nekik az odasereglett alig 10 éves gyerekeknek - milyen türelmesen magyarázta el Ottó bácsi, hogy mi is az a "gyújtás". Még ma is fülébe cseng egy mondata: "Jól jegyezzétek meg gyerekek: az elektromosságé a jövő": Valami kapcsolata lehetett Bláthy Ottónak a Fürdő utca 2. számú házzal is. Ugyanis id. Stróbel Árpádné visszaemlékezése szerint azt valamikor Bláthy-háznak nevezték.

Tatán ma sincs semmiféle emléke a város egyik legnagyobb szülöttének. Ha csak azt a kis utcácskát nem tekintjük annak, amelyik az Agostyáni útról nyílóan van feltüntetve (a síneken túl, a TANÉP és a Faipari KTSZ között a legújabb várostérképen. A jelzett helyen a valóságban azonban (még?) csupán raktározásra használt rendezetlen terület található.

Ezzel szemben 1952-től 1969-ig Budapesten (III. Nagybat u. 19.) működött a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikum. Az épület aulájában helyezték el a róla készült mellszobrot, amely Pátzay Pál szobrászművész alkotása (1960.) A főváros VIII. kerületében utcát neveztek el róla. Az Elektrotechnikai Egyesület pedig 1958-ban Bláthy-díjat alapított.

Iskolánk Bláthy Ottó nevének felvételével - emberi nagyságának és tudományos munkásságának adózva - kívánt Tata hírneves szülöttének emléket állítani.

-------------------------------------------------------------------------

Csonka János (1852-1939)

A szegedi születésű feltaláló a magyar technikatörténet kiemelkedő alakja. Autodidakta módon gyűjtötte az ismereteket, jól beszélt latinul, németül és franciául. 1874-ben Párizsba ment, ahol tanulmányozta a Lenoir-motort, és ennek hatására ismerte fel a belső égésű motorok jelentőségét. Huszonöt éves korára a Műegyetem tanműhelyének vezetője lett. Saját költségére szakmunkásokat alkalmazott, ennek fejében az egyetem engedélyezte, hogy saját kísérleteire is felhasználhassa a tanműhely gépeit.

Maga készítette eszközökkel 1879-ben megszerkesztette az első magyar gázmotort, majd 1882-ben a vegyesüzemű gáz- és petróleummotort. Bánki Donáttal sok közös találmányuk született. Legjelentősebb a karburátor, amelyet 1990-ban a Párizsi Világkiállításon is bemutattak. Ezen már tűszabályozást, féklevegő-bevezetést és pillangószelepet alkalmaztak. Nagy sikerű közös találmányuk volt még többek között a gázkalapács és az automatikus csőgyújtású motor.

Számtalan önálló találmány tulajdonosának mondhatta magát. Különböző mérőműszereket, motoros triciklit és 1905-ben egy postai szállítóautót is tervezett. Terve lehetőséget teremtett a magyar autógyártás megszületéséhez. Hetvenhárom évesen ment nyugdíjba, utolsó találmányát nyolcvannégy éves korában nyújtotta be.

Munkásságát nagyra becsülték, 1924-ben a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.

Csonka-féle egyhengeres motorral készült személyautó (1909)

1909-ben egyhengeres, 4 LE-s kisautót tervezett.

A motor hengerfurata 90 mm, lökete 100 mm volt, a sebességváltóval egy tömböt alkotott, és termoszifon hűtést használt. Elhagyta a lánchajtást és kardánhajtást alkalmazott. Csonka maga gyártotta a motort, a hajtóművet, az alvázat és a kocsiszekrényt is.

Ebből az év során három darabot készített, ezek voltak az első kardános gépkocsik hazánkban.

-------------------------------------------------------------------------

Déri Miksa (1854-1938)

A Bácson született Déri Miksa 1877-ben szerzett vízépítő-mérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1878-1882 között a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésével foglalkozott. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai tanulmányokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett, ahol ebben az időben rendkívül tehetséges szakemberek dolgoztak együtt. Zipernowskyval közösen, még ebben az évben kidolgozott egy öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, amelyet 1883-ban kezdtek gyártani. 1883-tól Déri Miksa Bécsben dolgozott a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselőjeként.

1885-ben Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal megalkották a transzformátort. A kísérleti munka oroszlánrészét Déri végezte. 1889-től megszervezte és berendezte a bécsi villamos erőművet.

1898-1902 között kompenzált egyenáramú gépén dolgozott. Két év múlva megalkotta a később róla elnevezett repulziós motort. A Déri-féle repulziós motor nagy hiányt töltött be, a felvonókat ugyanis a használatban lévő egyetlen motortípussal sem tudták biztonságosan üzemeltetni. Keferendszerű motorját sorozatban gyártották és az egész világon használták.

-------------------------------------------------------------------------

Eötvös Lóránd (1848-1919)

Elméleti munkássága jelentős volt: a kapilláris jelenségekkel és a gravitációval foglalkozott behatóan. Megalkotta az ún. Eötvös-szabályt, mely szerint a tiszta folyadékok felületi feszültsége és a hőmérséklet változása között összefüggés van. Mozgó testek súlyának változásával foglalkozó törvényét Eötvös-hatásnak nevezték el. Kimutatta a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát.

A gravitációs erő változásának kutatása során találta fel Eötvös Loránd a torziós ingát. Első változata 1891-ben készült el, ez embernagyságú mérőműszer volt.

Működésének lényege, hogy a föld belsejében jelen lévő anyagok eltérően vonzzák az inga nehezékeit, amelyeket Eötvös egy kétkarú emelőn helyezett el. Az egyik súly 20 cm-rel mélyebben állt a másikhoz képest. Az inga nehezéke aranyból vagy platinából készülhetett, ugyanis a méréshez nagy sűrűségű anyagra volt szükség.

A torzió mértékét egy skála előtt elmozduló jel mutatta. A műszert kezdetben egy-, két-, majd háromfalú tokkal védte, hogy kizárja a légmozgások és a fémalkatrészek mozgása közben létrejövő villamos hatásokat és a hőmérséklet-ingadozásokat.< /p>

Alkalmazása kezdetben általános volt, majd az 1930-as évekig az olajkutatásban alkalmazták. Első gyakorlati eredményként a Kolozs megyei Kis-Sármás közelében gazdag földgázlelőhelyet fedeztek fel az Eötvös-inga segítségével. Rövid időre kiszorították a modernebb műszerek, de 1950-től a geofizikai kutatásban ismét előtérbe került.

Többen tökéletesítették, ennek következtében az eredetileg ötórás mérési idő negyven percre rövidült.

-------------------------------------------------------------------------

Galamb József (1881-1955)

Makón született, tanulmányait Budapesten végezte, a mai Bánki Donát Műszaki Főiskola jogelődjénél. Gépészmérnöki diplomája megszerzése után rövid ideig a diósgyőri Vasgyárban dolgozott műszaki rajzolóként, majd a Magyar Automobil Rt.-nél, ahol egy németországi tanulmányutat nyert. 1903-ban több német városban járt, mindenütt szakmunkásként dolgozott. Ekkor hallott az 1904-es amerikai autó világkiállításról, ezért megtakarított pénzén októberben hajón elutazott Amerikába. A Westinghouse Műveknél szerszámkészítőként helyezkedett el.

Az akkor alig kétéves Ford Motor Company kötelékébe 1905 decemberében került, mint tervező. Az N-modell hűtőrendszerének áttervezése után a gyár főkonstruktőre lett, s a híres T-modell sok fontos alkatrészét ő tervezte. 1915-től a Fordson-traktor tervein dolgozott.

1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott, pl. tengeralattjáró-keresővel. Több alkalommal ellátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A második világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el. Orvosai tanácsára 1944-ben visszavonult az aktív munkától.

-----------------------------------------------------

Irinyi János (1817-1895)

1817-ben született Bihar megyében, valószínűleg Nagylétán. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult. 19 éves korában a bécsi politechnikum hallgatója lett, ahol főleg kémiával foglalkozott. Az erdélyi származású Meissner Pál professzor egyik előadási kísérletének sikertelensége adta azt az ötletet, hogy biztosan és zajongás nélkül fellobbanó gyufát kap, ha ólom-dioxidot és fehérfoszfort alkalmaz. Tanulmányát nem potom összegért eladta, s a kapott összegből fedezte késobbi berlini egyetemi, majd hohenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.

Berlinben 1838-ban könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Szembeszállt Lavoisier-nak azzal az állításával, hogy a savas karakter az oxigéntől lenne. A következő évben hazajőve a magyar nyelvu kémiai cikkek egész sorát jelentette meg a kémia elméleti és gyakorlati vonatkozásairól (pl. vegyaránytan, lőgyapot). Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történo javítását először Irinyi javasolta.

Ő alapította az első magyar gyufagyárat 1840-ben Pesten. Tevékenyen részt vett a Schuster-féle vegytani műnyelv megreformálásában is. E nyelven írta tankönyvét, amelynek csak az első kötete jelenhetett meg (1847). A 48-as ifjúság vezetői közé tartozott, ő fogalmazta meg a híres 12 pontot. A forradalmi hadsereg őrnagyaként a nagyváradi lőporgyár vezetoje volt. A szabadságharc leverése után rabsággal bűnhodött, kiszabadulva azonban folytatta küzdelmét a kémiai ismeretek terjesztéséért. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. Vértesen halt meg 1895. december 17-én.

-------------------------------------------------------------------------

Jedlik Ányos (1800-1895)

Kandó Kálmán (1869-1931)

"Egy sajátságával egészen utolérhetetlenül magaslott ki kartársai közül, nevezetesen azzal, hogy tudása és alkotóereje egyenlő mértékben nyilvánult meg a gépészet és az elektrotechnika terén. Valóban nem lehet eldönteni, inkább gépészmérnöknek vagy inkább villamosmérnöknek valljuk-e őt. Ez az Istenadta kettős tehetség tette lehetővé, ami eddig másnak sehol sem sikerült, tudnillik, hogy mozdonyait az áramszedőtől kezdve az alvázig és a futóműig, a villamos berendezéstől a hajtóműig, minden részletében a maga eredeti eszméi szerint maga tervezze meg."
(Verebély László)

A (kötelező) katonai szolgálatnak a haditengerészetnél tett eleget, majd 1893 őszén, leszerelése után azonnal, Franciaországba ment, a párizsi Compagnie de Fives-Lille villamos gyárba, ahol az indukciós motorok gyártására rendezkedtek be. Kandó a szerkesztési osztályba kapott beosztást, ahol a motorok méretezésére teljesen új számítási eljárást dolgozott ki, lehetővé téve az indukciós motorok gazdaságos gyártását.

Szerencsére a budapesti Ganz és Társa gyár, amely már 1878-ban létrehozott egy "elektromos osztályt", szintén elsőrendű feladatai közé sorolta az indukciós motorok hazai gyártását. Megismerve Kandó Kálmán sikereit, 1894 őszén felkérték, térjen haza, és szervezze meg itthon a háromfázisú indukciós motorok gyártását. Kandó Kálmán ennek örömmel eleget is tett, és 1895-re már Ő lett a szerkesztési osztály vezetője.

Az indukciós motorok tervezése során érlelődött meg a gondolat Kandó Kálmánban, hogy ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is hasznosíthatnák. Egész további életét meghatározta ez a gondolat. Külföldi útjain megismerte az ottani vasúti megvalósításokat, elemezte, majd hazatérve továbbfejlesztette azokat. Első önálló fejlesztése egy 3kV-os háromfázisú 15 periódusú vasútvillamosítási rendszer volt, amelyet az olasz vasúttársaság kérésére tervezett, sikerrel.

Az első világháború alatt Kandó Kálmán volt, aki felismerte azt, mennyire rossz hatásfokkal üzemelnek az akkori gőzmozdonyok, és látta azt is, hogy a hőerőművek terhelése sem egyenletes. A két probléma megoldását, nagyon ésszerűen, abban látta, ha a vasutat villamosítják, de nem különálló erőművekkel táplálják, hanem bekapcsolják a jelenlegi elektromos hálózatba. Ehhez viszont egy olyan villamos gépre volt szükség, amely képes jó hatásfokkal működni 50 periódusú hálózati táplálással. Ekkor kezdte el tervezni a 16 kV-os egyfázisú, 50 periódusú fázisváltós vasútvillamosítási rendszerét.

-------------------------------------------------------------------------

Segner János András (1704-1777)

Ősei még a XVI. században a protestánsok üldöztetése miatt menekültek Steiermarkból Magyarországra, ahol biztosabb jogi fundamentuma volt a lelkiismereti szabadságnak. A betelepülő Josef Segner fiai serényen buzgólkodtak a pozsonyi evangélikus "eklézsia" megszilárdításán, a templom felépítésében, a világhírű líceum létesítésében. Az egyik őse, Mihály, 1596-ban egy csatában a törökök ellen kitüntetést szerzett és a hős harcos jogán magyar nemességet kapott.

Találmánya, a közismert Segner-kerék, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt nagyjelentőségű volt. Az első és eredeti Segner által közölt leírás magyarul a kerék működéséről: "A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú és nagyságú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy tengely körül könnyűszerrel foroghasson. A tartályból alul egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül forogni kezd, a kifolyó víz útjával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik Egy bizonyos sebességig. Következésképp a víz kiömlése is erősbödik, így hát a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tartályban állandó szintet akarunk biztosítani."

Segner a kísérletet légüres térben is elvégezte, és bebizonyította azt, hogy a kerék mozgását a fölötte levő vízoszlop súlya által megmozgatott vízsugár váltja ki. Ily módon számította ki azt a nyomást, amely a kereket forgásba hozza. Felismerte azt is, hogy a kiömlő vízsugár sebességét és a kerék forgássebességét a forgómozgás megindulása után a centrifugális erő is fokozza. Az előzőkben ismertetett elvek alapján Segner későbbi vízikerekének gyakorlati alkalmazását keresve, egészen gépszerű megoldásokhoz jutott el, s ezek egy jellemző példája a mellékelt ábrán közölt malom meghajtásra alkalmas Segner-kerék. Itt a forgó részek légellenállásának csökkentésére egy köpenyszerű burkot alkalmaz.

Tanulmányát először nagynevű kortársa, Leonhard Euler méltatta Berlinben, az akadémia matematikai osztályának egyik ülésén. Ugyancsak Euler volt az, aki néhány apró módosítást végzett a turbinán, ezzel megnövelve hatásfokát. A kifolyócsőnek hajlított formát adott, így nem kellett rajta külön lyukat fúrni, hanem a cső vége szolgált kifolyónyílásul. Segner vízikerekét először Nörtenben, egy Göttingenhez közeli falucskában alkalmazták először 1753-ban, egy olajütőmalom meghajtására. Segner találmánya és kísérletei szolgáltak alapul Euler későbbi munkájának, amelyben kidolgozta a turbinák elméletét. Euler kétrészes turbinája jelenti az átmenetet a Segner-kerék és a korszerű turbinák között.

Segner szerteágazó tudományos munkásságát nagyon sok műve bizonyítja. Fizikai és csillagászati tanulmányain kívül megjelentek kémiai és technológiai tárgyú munkái is. Foglalkozott a mezőgazdasággal is, hiszen egyik tanulmányában a kéndioxidot ajánlotta a búza, és más gabonafélék fertőtlenítésére, a sovány földek trágyázására pedig a fahamu alkalmazását javasolta. Külön tanulmányt írt a húsok pácolásáról és füstölésének módszereiről.

Német életrajzírója Karl Keller írja róla: A technikusok számára Segner János András neve örökké élni fog a turbinaépítés történetében és bár a technika eme ágának kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban számos feltaláló, konstruktőr, kísérletező és elméleti tudós neve merül fel, ő marad számunkra mindig az, aminek kezdetben is tekintettük, a turbina atyja.

-------------------------------------------------------------------------

Zipernowsky Károly (1853-1942)

Tudományos működésének kezdetén olyan felfedezések tartották izgalomban a tudós világot, mint Jedlik Ányos dinamó-elve, Werner von Siemens öngerjesztésre vonatkozó szabadalma, vagy a világítás megvalósítása. Zipernowsky Károly a Ganz-gyárba való kerülése után először az ívlámpák tökéletesítésén dolgozott, munkatársaival sikerült a fényerő és égési időtartam szempontjából a nyugati készítményekkel egy színvonalon álló ívlámpákat készítenie, de értékes tapasztalatokat szerzett az egyenáramú dinamók és az ívlámpák tervezése és üzemeltetése terén is.

A Ganz-gyár nagyságát bizonyította, hogy harmadikként a világon, 1882-ben szerelték fel a budapesti Nemzeti Színház villamos világítását, melyben Zipernowskynak is jelentős szerepe volt. Ezekben az években a gyár kötelékébe lépett két fiatal szakember, Bláthy Ottó Titusz és Déri Miksa. Utóbbi és Zipernowsky első együttműködésének eredménye lett az öngerjesztésű váltakozóáramú generátor, amely fölöslegessé tette a kényes és költséges különálló gerjesztő-áramforrást, és mozgó szerkezet nélkül önműködően kiküszöbölte a terhelés változásakor előálló feszültségingadozást.

Egy másik, Mechwart Andrással kidolgozott újítás: a mágneskereket egyesítették a gőzgép lendítőkerekével, melyet az 1883-as bécsi villamos kiállításon mutattak be. A gép 1200 izzólámpát táplált közvetlenül 54 V feszültségű árammal. Ez a gépcsoport 1884-től évekig a budapesti Keleti pályaudvar világítását látta el.

Két évvel később Bláthyval és Dérivel közösen alkották meg az első magtípusú transzformátort. Ezután már csak néhány jelentős újítást, illetve szabadalmat tudhat magáénak, köszönhetően többek között annak, hogy kilépett a Ganz-gyárból és tanárként tevékenykedett tovább. Ezek közé tartozik az egyforgórészes áramátalakító, a Ganz-féle bajonettzáras izzólámpa-foglalat, illetve az egyvágányú villamos vasút. A számos nehézséget okozó vasúti vágányok problémáit megoldotta azáltal, hogy a kocsi stabilitását a közút szintje alatti csatornákban elhelyezett oldalsínekkel biztosította.

Zipernowsky figyelme kiterjedt szakmája minden ágára, a lakások vezetékszerelvényeire, lámpák szerkezetére, háztartási és műhelyberendezésekre, villamos melegítésre és fűtésre éppúgy talált megoldást, mint a vasúti szerelvényekre vagy a gépházi üzem tartozékaira. Szerkezetein feltűnik az egyszerű felépítés, a könnyű kezelhetőségre való törekvés és a gondos kiképzés. Egyetemi tanárként az intézetét tökéletes kísérleti és mérőberendezésekkel látta el, és a hallgatók számára létesített laboratóriumokat is az ő tervei, tapasztalatai alapján készültek. Ezenkívül számos olyan berendezés létesült a tanszéken, amelyek nagymértékben megkönnyítették az oktatást.

--------------------------------------------------------------------------

A zene területéről

Tudod-e, hogy az erdélyi Bakfark Bálint (1507-1576) Krakkó, Bécs, Párizs, Pádua ünnepelt udvari lantművésze és zeneszerzője volt; a pozsonyi Neusiedler János (1508-1563) és testvére Mátyás (1507-1590) Németország legnagyobb zenésze e korban; 1600 körül pedig világhírű a soproni Rauch András?
Egyházi zene terén ekkortájt Kajoni, s mint hamburgi, dublini opera dirigense a pozsonyi Kuszer Zsigmond voltak hírnevesek.

Azt már biztosan tudtad, hogy a magyar Liszt Ferenc (1822-1886) a világ egyik legnagyobb zeneszerzője és zongoraművésze volt. Körútjai diadalutak voltak egész Európában.

Azt is tudtad már, hogy Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) -a magyar népzene neves gyüjtői- a 20. századi modern zene világhírnevet szerzett úttörői voltak.

De tudtad-e azt, hogy Reményi Ede (1828-1898) nemzetközi sikereket elért hegedűvirtuóz volt akárcsak az Amerikában letelepedett Szigeti József?
És azt, hogy Vecsey Ferenc (1893-1935) hasonlóan világhírű hegedűművész és zeneszerző volt, Dohnányi Ernő pedig (1877-1960) mint zeneszerző, zongoraművész és karmester szerzett világhírnevet, aki 1949-től haláláig az USA-ban tevékenykedett.
Ide tartozik Dóráti Antal is (1906-1988), aki Bartók és Kodály tanítványa volt és a háború után az USA-ban, Angliában és Svédországban mint karmester és zeneszerző fényes sikereket aratott.

Hírneves karmestereink sorába tartoznak pl. a fiatalon elhúnyt Fricsay Ferenc valamint a nemrég elhúnyt Solti György és Ferencsik János is, hogy csak néhány nevet említsünk.

Tudod-e, hogy Beethoven, akire erősen hatott a magyar zene, a pesti szinház számára komponálta 1812-ben István király nyitányát?

Tudod-e, hogy könnyüzenében a magyar zeneszerzők művei is igen népszerűek szerte a világon mint Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jakobi Viktor, Ábrahám Pál, Szirmai Albert, bár közülük többen jórészt külföldön éltek és komponáltak; hogy Hubay Jenő, a magyar zeneszerző és hegedűművész a világ elismerten legelső hegedűtanára volt?

Talán érdemes lesz legközelebb, ha egy CD-lemezt veszel, azon a kisérő szöveget is részletesebben tanulmányozni...