|
Az Árpád-sávos zászló
Radics Géza és Dr.Érdy Miklós
Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt van egy ősi jelképe is – a Turulmadár. Na, meg a XI. századból való ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e zászló tulajdonképpen egy fasiszta jelkép, mert a nyilaskeresztesek is használták. Nos, de miért nem használja az MSZP vagy az SZDSZ? Valaki megtiltotta nekik? Mi nem tiltakoznánk ellene. Sőt, e zászló alatt dolgoznánk akár együtt is a nemzet érdekében.
2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta Dr. Lázár János polgármester urat.
Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „fasiszta” jelkép, és követeli annak azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester, mint levetette a zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek Dr. Lázár polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és megmagyarázták neki, hogy az Árpád-sávos zászlónak semmi köze nincs a fasizmushoz, miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes helyére.
2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpád-sávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?
2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpád-sávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepélyt, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem „önkényuralmi jelkép”, mint ahogy azt az esetleges feljelentők vélték.
Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet. Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet. Ugyan mit? Azt, hogy a sárbadöngölt magyarság kezd nemzeti tudatára ébredni? Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?
Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.
Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza
A berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.
A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók jövőjét csak a tudás biztosíthatja.
2006.OKTÓBER 24-ÉN A NAGY TÖRTÉNELMI MULTTAL
RENDELKEZŐ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ FELKERÜLT A
LEGNAGYOBB AMERIKAI NAPILAP
NEW YORK TIMES ELSŐ OLDALÁRA
Az Egyesült Államok vezető lapjában a Budapesten történtekről írt beszámolójában kiemeli a rendőrség által alkalmazott erőszakos fellépést. Idéz egy diákot, aki kijelentette: “Be kell fejeznünk azt, ami 1956-an elkezdődött, mert 1989-ben nem történt teljes változás
Ezen ősi zászló egy olyan jelkép, melynek színei nem ismeretlenek az amerikai nép számára se, mert az amerikai koloniák leg radikálissabb szervezete a Sons of Liberty-nek zászlaja (a Szabadság Fiai) már 1767-ben a tizenhárom koloniát egy piros-fehér sávos zászlóval képviselte, amelyből késöbb kialakult a mai amerikai zászló.
Az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulója előestéjén, ismét budapesti eseményekkel telt meg a világsajtó.
A Párizsban kiadott amerikai globális lap az Associated Press amerikai hírügynökség budapesti jelentését azzal kezdi, hogy “Ötven évvel a szovjetellenes forradalom után, Budapest utcáin ismét tankok gördültek”. E lap szintén kiemeli a rendőrség erőszakos fellépését.
A Reuters, Rendőrtűz a tüntetőkre címmel tudósít a brit hírügynökség, melyben a rendőrség erőszakos fellépéséről ad hírt.
A Financial Times a globális terjesztésű londoni politikai-üzleti lap - mint számos társa - címoldalán közli a rendőri sorfal előtt egyedül, a kezét feltartva térdeplő tüntetőt, amelyet Balogh László, a Reuters hírügynökség fotóriportere készített. Beszámolójában ismerteti, hogy a rendőrség gumigolyókkal, könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta a tömeget és vívott vele csatát több órán át. Az újság kiemeli: “Az a tény, hogy a szocialisták által vezetett kormány szervezte az év kiemelkedő évfordulóját, az alkalmat különösen robbanékonnyá tette”. A lapban Gideon Rachman publicista tollából kikerült elemzésében az olvasható, hogy ha a közép-európai országokban az intézmények demokratikus jellegét és az emberi jogokat fenyegetnék, az Európai Unió felléphet, például milliárdos anyagi segítség visszatartásával, sőt az adott ország szavazati jogának megvonásával. A publicisztika azzal fejeződik be, hogy azok az értékek, amelyeket Brüsszel védelmez, ugyanazok, amelyek a magyar felkelés hajtóerejét adták és amelyek közül a legfontosabb a nemzet joga a demokratikus önkormányzáshoz.
A magyar történelmi múlt ellenségei tüzzel vassal küzdenek nemzeti jelképeink, erekjéink ellen. Ha jó volt Atillának, Árpádnak és a többi Árpádházi királynak, valamint az igazságos Mátyásnak is, akkor jó nekünk is. Itt az ideje, hogy tudomást szerezzen róla minden magyar, ez egy nemzeti jelkép és mindenkinek joga van használni.
KORAI TÖRTÉNETE
A Képes Krónika iniciáléjainak és miniatúráinak tüzetes vizsgálata tette lehetővé az Árpád-sávos ősi magyar zászló legrégibb történetének követését és kibogozását. A Képes Krónika művésze Hertul fia Miklós. A szöveg írója Kálti Márk. (Képes Krónika, Chronicon Pictum, Budapest, Magyar Helikon, 1964). Róla azt írja a Krónika hasonmás kiadásának a Bevezetője: „Vérbeli író tehát a krónikás, aki a reneszánsz hajnalán átmenti az egyház által semmibe vett vagy éppen feledésre ítélt mondákat és hősi regényes történeteket”. A Krónika szövegéről kimutatták (15. old.), hogy a Gesta Ungarorum-ból és ennek II. Géza korabeli (1141-1162) folytatásából, továbbá Kézai Simon Gestá-jából (1283) szerkesztették össze és 1332-ig Károly Róbert történetével is kiegészítették. Kálti Márk a Krónika kezdősorai szerint annak írása megkezdésének évében, 1358-ban, a székesfehérvári bazilika őrkanonoka lett. Az itt őrzött krónikák, oklevelek indithatták a krónikaírásra írja a Bevezetés.
A művészt, Hertul fia Miklóst, Nagy Lajos király udvari címerfestőjének nevezi. Birtokadományozó oklevelében nagy elismeréssel ír Miklós művészetéről, mely ’királyi felségünket. . . gyönyörködteti.’ Amikor tehát a Képes Krónikát követjük az Árpád-sávos zászló korai történetében, a nemzetségek hagyománya, a királyság legkorábbi idejéig visszanyúló oklevelek és birtokperek története az mely a magyar felségjelvények történetének a hitelességét biztosítja.
 III. BÉLA (1172-1196). (1. kép).
Nagy magyar király, II. Géza fia, egy időben a bizánci császári trón várományosa, páncélingben, koronával a fején, baljában az Árpád-sávos zászlót tartja, négy piros és négy fehér sávval. A zászlón a felső két sáv meg van hosszabbítva, hogy így a szél könnyen lengethesse.
III. Béla fiai I. Imre és II. András. Az ő címerpajzsuk szintén az Árpád-sávokat mintázza, úgy hogy szembenálló oroszlánok vannak a piros sávokban. Az aranybulla pecsétjén is ez az Árpád-sávos címer van, az oroszlánok között egy-egy szívvel. A legalsó sávban egy hátranéző oroszlán van.
(1. kép). *******
A MOGYORÓDI CSATA (1O74) jelenetét mutatja a (2. kép). Az akkori király Salamon serege harcol a nyolc sávos piros-fehér zászló alatt. Szemben Salamonnal van Géza herceg serege melyet fivére László herceg (a későbbi Szent László király) vezet. László lándzsájának hegye Salamon mellének van szegezve, hisz a mogyoródi csatában a testvérek győztek. Apjának, I. Endrének igérete ellenére, a gyermekkorban titokban megkoronázott Salamon apósához a német császárhoz menekült. I. Béla, majd fia I. Géza követte a trónon.
(2. kép).
Egy másik Salamon megfutamodását ábrázoló miniaturában az üldözőire visszatekintő Salamon jobbjában kard, baljában Árpád-sávos pajzs van jelezve hogy a mindenkori királyt illetik meg az Árpád-sávok.
A MÉNFŐI-CSATA (1O44). Az Árpád-sávos zászló korai használatának ismeretét (mint azt alább leírjuk) azonban sikerült kiterjesztenünk jóval a Mogyoródi-csata elé. A 3. képen Aba Sámuel magyar király harcolt fehér lovon az Árpád-sávos zászló alatt a Ménfői-csatában. Jobboldalon a győztes III. Henrik német császár van ábrázolva, mögötte serege. Balról a koronás Aba Sámuel serege, ahol a zászlóvivő kezéből a magyar zászló eltört rúdjával a földre hull, jelképezve a vesztes csatát. A Péterhez húzó emberek bal hátul kucsmában elhagyják Aba seregét, mely részben oka a vereségnek. Aba Sámuelt a kép bal szélén karddal átszúrja egy katona ahogy a koronájáért nyúl. A vesztes Ménfői-csatában a korona és a lándzsa III. Henrik birtokába került aki azokat a Vatikánba visszaküldte korabeli forrás szerint. Jobboldalon a császár térdel szőrruhában hálát adva a győzelemért. Aba király zászlója a nyolc-sávos piros-fehér zászló, melyen a legfelső piros sáv volt háromszorosan meghosszabbítva hogy a szél lobogtassa, tehát abban az időben maguk a zászlók vízszintesen rövidek, kivéve a legfelső sávot.
(3. kép)
 A régi forrásokból ismert, hogy minek kapcsán lehetett Aba Sámuel magyar király, mivelhogy ő nem az Árpád-házból való. Úgy mondhatjuk, hogy Aba Sámuel bár nem Árpád-házi, de az ennél ősibb Csaba-házából való. Ezért viselhetett sávos zászlót. Etele fia Csaba Khorezmiából nősült és két fia volt: Ed és Edemen. Ed leszármazottai Ügek, Előd, Álmos, Árpád. Csaba másik fiától Edementől származik viszont az Aba nemzetség. Ez minősötette Aba Sámuelt alkalmassá a trónra és arra hogy I. István nővére legyen a felesége
I. ISTVÁN KIRÁLY. (1OOO-1O38). Árpád-házi királyainknál még korábbra tudunk nyúlni a piros fehér sávok használatánál. A 4. kép S iniciáléjában I. István királyt látjuk hadi díszben, az apostoli kettőskeresztes és hármashalmos zászlóval és pajzzsal, míg az Árpád-sávok magának a királynak az öltözetén látszanak. Mögötte a glória későbbi szentségét jelzi. Páncélingjét piros-fehér Árpád-sávos csíkozott ruha borítja, mégpedig a klasszikus, fehérben végződő nyolc sávval.
Ezen történelmi jelvények használatának helyességében nem kételkedhetünk a bevezetésben leírt körülmények miatt, melyek a Krónika megszerkesztésére és megírására jellemzők. Van még egy adat mely számunkra fontos, de kilencszáz
 év választja el az írást és az eseményt. Tehát a hagyomány tükrözheti a valóságot, avagy a korabeli szokás vetítődhetett a korábbi időkre.
4. kép
ATTILA CSATÁJA. Az 5. kép Attila egyik csatáját ábrázolja Cezumor-nál a rómaiak ellen. A dárdáik mellett nyilakkal harcoló lovas hunok seregében Árpád-sávos pajzsot látunk, magasra emelt turulos zászló mellett. A nyolc piros-fehér sávos pajzs a miniatura megrongált volta ellenére jól látszik. Némely ismertetésben úgy látjuk, hogy a fehér mellett ezüst sávok használatáról írnak. A Képes Krónika aranynyal díszes miniatúráin fehér sávokkal jelenik meg az Árpád-sávos zászló.
5. kép
Ennek az áttekintésnek a megírását 2OO6 októberében a Budapesten lejátszódó események tették időszerűvé. Ugyanis a forradalom 5O éves évordulóján felvonuló zászlók fele a nemzetiszínű lobogó volt sokjukon a 56-ban kivágott lyukakkal, a zászlók másik fele azonban az ősi Árpád-sávos zászló volt. Radics Géza és Juhász László igen jó összefoglalását adták az Interneten az Árpád-sávos zászló utóbbi évszázadokban történt használatának. Sőt Lily lányom a Google keresőbe begépelte magyarul az „Arpad-savos zaszlo” szavakat és a megjelenő Wikipédia internetes enciklopédia és más cikkek is gazdagon hozzáadtak az ősi zászló ismeretéhez. Radics Gézától megismertük az 198O-ban kiadott magyar bélyegsorozatot történelmi zászlóinkról, melynek első tagja az Árpád-sávos zászló volt. Radics ugyancsak bemutatta Salamon Mogyoródi-csatájáról készült miniatúrát a Képes Krónikából. Mi most azért írtuk ezt az ismeretést hogy a zászló és pajzs mégkorábbi alkalmazását is bemutathassuk és megismertessük.
Juhász lászló és a Wikipédia cikkeiből a zászló későbbi használatáról tudhattunk meg sok részletet. Használták a zászlót a Rákóczi szabadságharcban is módósított formában az 17OO-as évek elején. Rákóczi erdélyi fejedelem volt 17O4 és 1711 között. A zászlót négy piros és három fehér csíkból, tehát hét csíkból alakították ki és a középen a piros sávokba a szabadságharcot jelképező feliratokat tettek. Ilyen felirat „Cum Deo pro Patria et Libertate”. A Google keresőben egy másik felirat is látszik az azonban nem betűzhető ki.
A zászló ujabb kori használata megjelent a II. Világháború idején, amikor is újra csak módosított formában azt a Nyilaskeresztes párt alkalmazta. A zászló közepében piros mezőben a párt jelvénye a nyilaskereszt került középütt a hungarizmust jelképező H betűvel. A központi piros tér meghosszabbításaként jelentek meg a sávok. A zászló kilenc sávos lett öt piros és négy fehér sávval. Az öt piros sávnak ekkor társadalmi jelentése volt. A Wikipedia leírása szerint az öt piros sáv a parasztságot, a munkásságot, az értelmiséget, a nők-gyermekek-fiatalság csoportját és a fegyveres erőket jelképezte. Ugyancsak kilenc sávos piros-fehér csíkozású pajzsot használt Zsigmond király. Ő nem Árpád-házi király volt.
Igy több párhuzam vehető észre az Árpád-sávos zászlónak a Rákóczi szabadságharc és a Nyilaskeresztes párt használatában, azaz a sávok számának megváltoztatása és a politikai célkitűzés zászlóba foglalása. Ezekhez részben volt hasonló I. Imre és II. Endre királyok pecsétjén a piros sávokban a szembenálló oroszlánok alkalmazása (legalul egy hátranéző oroszlán), bár ekkor a nyolc sáv változatlan maradt.
A magyar történelmi zászlók gyönyörű kiállítása van a Hazatérés nevű Református templomban Budapesten a Szabadság téren és a bélyegsorozat megléte is különleges.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
